Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-19 / 15. szám

4 KílETlUjSKú xviii évfolyam. n szám. A nagyváradi îrgalmasok kénytelenek kilakoltatni a pénzügyigazgatőságot 350,000 lej hátralék és bonyolult helyzei (Nagyvárad, január 17.) Érdekes kilakoi- tatási pert indított az irgalmasrend jogtaná­csosa, dr. Czeglédy Miklós ügyvéd a pénzügy­igazgatóság és a monopol ellen, ■ A beadványt különösképpen az teszi érde­kesebbé, bogy a pénzügyminisztérium már fel­mondta a bérletet május elsejére, azonban dr. Gzeglédy Miklós attól tart, hogy , a pénzügy-, igazgatóság nem fog kimenni, mert nem lesz hová. Ezért él a jogtanácsos a törvény enge­délyével és hónapokkal előbb teszi folyamatba a kilakoitatási eljárását. A főuccán lévő, Nagyvárad egyik legszebb palotáját, az irgalmasok ezelőtt 34 évvel épí­tették a:magyar pénzügyminisztérium tervei alapján, kizárólag a pénzügyigazgatóság cél­jaira, az előírásnak megfelelő beosztással és páncélszobákkal. Az impériumváltozás után a bérletet a ro­mán állam vette át és a hatalmas, 80 hivatali szobát magába foglaló kétemeletes palotáért évi 400 ezer lej bérösszeget fizetett a mellék­dijakon kívül Ezidőszerint 200 ezer lej bérrel tartoznak a rendnek. Ezenkívül azonban nem fizették meg a vízműnek az 1929-től esedékes csatornázási és vizdijat. ami körülbelül 150 ezer lejt tesz ki és amiért a szabályrendelet értelmében a háztulajdonos a felelős. A pénzügyminisztérium nemrég elhatározta, hogy átköltözik a szomszédos uccuban levő pa­lotájába. Felmondta teliát az. irgalmasrendnek a bérletet, de ugyanakkor április elsejére fel­(Cslkágó, január 17.) Érdekes gazdasági szerve­zete Amerikának az „Amerikai Gazdaságtudományi Társaság“, amely 14 szakosztályból áll és ezek mino- egyike a gazdasági tudományok egy-egy ágát öleli fel. Minden neves és névtelen professzor tagja ezeknek a társaságoknak, amelyek évente egyszer összeülnek, mjnden évben más és más amerikai nagyvárosban és ezeken a tanácskozásokon kifejtik nézetüket a legkü­lönfélébb gazdasági kérdésekről. A tudósok — avagy nem tudósok — hosszabb-rö- videbb felolvasást tartanak, amelyet vitának nevez­nek, de csak a neve vita, mert a ţobbi professzor nem szól hozzá a kérdéshez, nagyrésze nincs is jelen, mert nem érdekli őket, az. amit a másik mond, vagy pedig éppen egy másik szakosztály értekezletén vesz részt, A társaság 1934. évi nagygyűlése Csikágóban folyt le a Palmerhouse Cher aj an & Morrison hotelek gyö­nyörű lúxustermeibsn karácsony és újév között. Érdekes, hogy Roosevelt programmjáról a legtöbb professzor igen szkeptikusan nj-ila tkozott. különösen azok, akik az agytrösztnek nem tagjai. Ami­lyen átütő erejű sikere volt és van ennek a nagy át­fogó programmnak a közönség körében, annyira ke­véssé tudott a tudomány berkeiben népszerűséget ki­vívni magának. mondott a saját palotája béröinek is A bérlők között van öt közhivatal és szá mos állami Hivatalnok. Szinte elképzelhetetlen, hogy a hatalmas berendezéssel, irattárral és könyvekkel felszerelt pénzügyigazgatóság rö­vid idő alatt át tudjon költözni uj helyiségébe, ahol még időközben az intézmény céljainak meg felelő -átalakításokat is kell végezni. A le­hetetlenséggel határos a hatalmas páncélszo­bákat idejében beépíteni, amelyekre pedig a pénzügyigazgatóságnak szüksége van. Ezért az a hir, hogy a pénzügyigazgátóság javasla­tot tett a pénzügyminiszteriunniak. hogy a bérletben október elsejéig maradhasson meg. Ez viszont a rend érdekeinek nem felel meg, mert az újbóli bérbeadásnál éppen azokra a közhivatalokra számit, amelyeknek a pénz­ügyigazgatóság felmondott. Abban az esetben viszont, ha azok előbb költöznek ki, mint ahogy a pénzügyigazgatóság, úgy azok más helyiségekbe helyezkednek el és az irgaima- sok hatalmas palotája bérlő nélkül marad., Az irodahelyiségek magánlakásokká való átalakí­tása viszont csak rendre történhetne meg és tetemes költséget emésztene fel. Ezek miatt az okok miatt kénytelen az irgalmasok jogtaná­csosa ragaszkodni a pénzügyminisztérium fel­mondásához és ezért kérte a kilakoltatás el­rendelését a bíróság utján, nehogy a pénzügy­igazgatóság május elsejéig meggondolhassa magát és kérje a bérlet meghosszabbítását­Magyar szempontból igen érdekes volt Pályi Meny­hért professzornak előadása a nemzetközi kereskede­lem aktuális problémáiról Pályl kifejtette, hogy az európai ipari államok tendenciája az ag­rár osodás felé halad. erre példa Németország, Olaszország és Ausztria, míg Magyarország, Románia. Oroszország és más agrár- államok gazdasága mindjobban eliparosodik. Ezt a fej­lődést az államok végletekig menő merkantilista ma­nipulációkkal segítik elő. Közben ebben az időszakban az 1929. és 1934. évek között a nemzetközi kereskedel­mi forgalom , előző értékének egyharmadára esett vissza. Meglepőnek tartja ezt a tényt Pályi pro­fesszor, de nem afelett fejezi ki csodálkozását, hogy ilyen erősen visszaesett a nemzetközi kereskedelmi forgalom, nanern afelett, nogy a hanyatlás nem volt meg nagyobb mert a államok állandóan szinte áthághatatlan akadá­lyokat gördítettek és gördítenek a nemzetközi keres­kedelem szabadsága elé. Az eredmény az országok kö­zött folyó kereskedelem nagy dinamikus erejét bizo­nyltja és azt, hogy a gazdasági élet niai fejlettsége mellett egyetlen ország sem tud külkereskedelem nél­kül meglenni. gának (American Political Science Association) egyik ülte?, melynek tárgya a diktatúrák propaganda-módszerei. Igen érdekes vitákra adott akalmat. A kérdéshez töb­bek között hozzászólt az emigráns Jászt Oszkár is, aki azt igyekezett bizonyítani, hogy a Duna völgyének ál­lamai — Csehszlovákia kivételével —.szintén a dikta­tórikus kormányzás terére léptek. A jól ismert emigráns módszereknek rpegíeieíőleg tulélénk színekkel igyekezett bizonyítani a szabadság- jogoknak Magyarországon ée Ausztriában történő megnyirbálását. Felszólalására nyomban válaszolt » jelenlévő Pályj, professzor, aki rámutatott arra, hogy Jász! Oszkár adatai erősen túlzottak, amennyiben sem Magyarországon, sem Ausztriában a korlátozások nem haladják meg a helyzetmegkivánta szükségszerű kere­teket és így főként Magyarországon nem lehet dik­tatórikus kormányzatról beszélni. üj nevet kap Dicsőszentmárton l Dicsőszent már ton, jan. 17.) Ugylátszik felsőbb hatósá­gok sehogyan sincsenek megelégedve Dicsőszent- márton város elnevezésével. Vagy igen bosszú, vagy pedig magyaros, de seho­gyan sem megfelelő a je­lenlegi körülményeknek. Már többizben meg akarták változtatni a város nevét, azonban mindig elbalasztódott valami miatt. Egyizben már át is keresztelték Târnava- szentmártonra. azonban rövid használat után ismét csak Dicsőszentmárton lett. Most azonban komoly akció indult meg az irány­ban, hogy a város nevét sürgősen más hely­névvel cseréljék fel. A város lakossága kí­váncsian várja, hogy végül is Dicsőszentmár- ton milyen nevet fog kapni. Egyébként Dicsőszentmárton közönségét a tervezett névváltozásnál sokkal jobban ér­dekli a város küszöbön álló csődje. Sokszor annyi pénz sincs a városi kasszában, hogy pár száz lejes, nyomtatványokért járó szám­lát fizessenek. A városi tisztviselők már há­rom hónap óta nem kapták meg a fizetésüket. A városi adók behajtását hiába szorgalmaz­zák, a leszegényedett lakosság akkor sem tud fizetni, ha megperdül a dob az omladozó há­zak fölött. A nagy állami paloták üresen állnak, pe­dig egyszerű a megoldás, igazi Kolumbusz to­jása volna, ha visszahelyeznék a megyeszék­helyt Egyszerre megtelne Dicsőszentmárton- ban a városi és államkassza ; ; •*a * - - -• ' -fTnnr Aj rleaíins „márki** Hz '■re* kapót? halanáIniért (Páris. január 17.> A mult nyáron l.a Bánié fran I cia tengeri fürdőhelyen egy elegáns fiatalember tűnt fel az előkelő társaságokban, aki magát. Marquis Ro­land de Segonzac-nak nevezte, luxusautót vezetett, tán­colt, golfozott,- tenniszezett. Mindenki elhitte, hogy nagy vagyon ura. Ez a fiatalember vádlottként állott tegnap Nantesban az esküdtszék! bíróság előtt. Kide­rült róla, hogy igazi neve Jules Rávet, jómódú család gyermeke és noha még csak 24 éve», már tizennyolc­szor- Ítélték el betöréses lopásokért. Specialitása volt, hogy rendszerint éltesebb vagyo­nos hölgyekre vetette ki hálóját, kompromittálta és kifosztotta őket, egy másik specialitása pedig a* volt, hogy mindig meg tudott szökni a fogházból. Utoljára 1933. júliusában ugrott meg Metray bör­tönéből és akkor Dél-Amerikába menekült. A nyomé zás során bebizonyosodott róla, hogy ott is elítélték betörésért, de megszökött. így jutott viasza Francia- országba. A tanuk, padján általános érdeklődést és részvétet keltett egy fehér apáca, a IS éves Lucy Űrien, A sze­rencsétlen teremtést a kalandor megszöktette a szülei házból s rávette, -hogy minden pénzét vigye magával, titokban meg fognak esküdni. Éppen akkor menekülnie kellett az ál-márkinak, mert betörésért üldözték. A leánytól elvette minden pénzét és faképnél hagyta. Lucy Űrien belépett a Da­mes Blanches-zárdába. Elmondta tragédiáját és a bíró kérdésére azt válaszolta, hogy nem kívánja megrön­tőjének megbüntetését. A fiatal kalandort tízévi kény­szermunkára ítélték a cayennei büntetőtáborban. Igen érdekes volt a politikai tudományos társasá­EÜTESiTES I i Biztosító Részvénytársaság Cluj, ezúton tudatja érdekeit t, föleivel, hogy életbiztosítások í. hó 16-áu közjegyző jelenlétében megtartott nyilvános Az Első Erdélyi Általános a sorsolással kapcsolatos i sorshúzásán a következő betükombináeiós kötvények sorsoltattak ki 1. H. H. W. 2. Q. S* 5>* 3. W. E. K, ■53.450 4, ti, ta, ti* 5. K. 0. P. Timié *öan. Tg.-Műre* As Igazgatóst® Pâini Nenyltért professzor érdtEco vitája Amerikában jani Oszkárral a magyar és osztrák „diktatórikus" kormányzatról

Next

/
Thumbnails
Contents