Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-04 / 2. szám
Taxa poetaiâ plătit* ln tamer*: No. 24.256—1027. Péntek, fanudi» 4 v sei őház BUDAPEST' V. EióíUetet.1 árak toelioictoa; Egész évre 8U0, íélevro 4UI», negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, télévre 26, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.6U petgó. Egye« számok ax Ibu£z elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MV ~ \M'AÍÍ11 LAiJ. XVin. ÉVFOLYAM. - 2. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EN U il Ü ázerkesztoaég, kiadóinvarai és nyomda: Cluj I. top ucca 6. Mi«- Telelőn: 308* —* Uwküsi Cluj, postaitok 10JU Mim, kéziratokat senkinek *en» aeaab aevtASA*Az adofi sző A király újévi beszéde komoly kijelentésekkel hangsúlyozta ki a gazdasági feladatoknak a fontosságát. Általában olyan beszédet akart mondani az uralkodó, amely belevág a mindennapi életbe. Az országnak, a népnek az életébe. És a gazdasági problémák körvonalozásánál eljutott ahhoz a ponthoz, amely minden elgondolásnak, minden programnak, minden tervnek az alapköve kell hogy legyen: az erkölcsi tisztesség alapkövéhez. Az uralkodó határozott, rövid szavakba foglalta a kijelentéseit. Határozott és igen egyszerit, igen érthető követelménye annak a közéletnek, amelybe a polgári magánélet beletartozik: legyen tisztesség. Legyen becsületesség. Az uralkodó úgy mondotta: vissza kell állítani az adott szónak az értékét. Nagyon alapos a királyi elgondolás és nagyon élénk visszhangot,kell felébresztenie uz ország közéletéért felelős emtjerekben. A politikában, a kulturális törekafesekben. de a gazdasági ujjáépülés mkifesziiolofne! is, minden, de minden hiábavaló, liarfez az alapkő hiányzik. Minden csak a levegőbe ăpitesţ az oknélkülváló nagyzolás, a futóhomok felépítménye, ha az emberek, a közhit nem bízik a munkában. Az erkölcsi igazságnak a hitében mi mindig bízni tudtunk s ez a mi hitünk el nem veszhetett, megmaradt szétrombolhatatlamiak- Az uj idők legutóbbi esztendői nagy tanulságot hoztak a világ számára és azoknak, akik azt hitték, hogy az aranyborjú imádata felülemelkedik az erkölcsi igazság fölé. A gazdasági válság elméleteiből most már megtanulhatták azt a fogalmat, amit ezzel a két szóval fejeznek ki: bizalmi válság. A bizalom összetört, szétporlott, mert az Qrkölcsi erőnek a megrontásával elveszett a megbízhatóság. Ha arról van szó, hogy az egyik ember a másikra akarja bizui a pénzét, a polgárság az államkasszába fizeti be nagy nehézségek árán megszerzett jövedelmének a javarészét, akkor nagyon megnézi, hogy jó helyre kerül-e. Milyen kezek, hogyan sáfárkodnak vele. És megborzad, ha nincsen kiben teljes mértékben megbíznia. Az adott szó értéke szükséges nemcsak a lelki gondok viselésénél, hanem a gazdasági rendnek a kiépítésénél is. Enélkül nincsen komoly kilátás még a pénzpiac zavarainak s nehézségeinek az eredményes leküzdésére sincs. Éneikül hiábavaló minden nagy program. A közgazdaságtan tudománya régóta tanítja, hogy a. pénznek, minden pénznek csak annyi az igazi értéke, amennyire az emberek bíznak benne. Ha a papirosbankóra, az értékpapirosra, kötelezettséget vállaló kölcsönkötvényre rányomatják, hogy ennyi meg annyi ércpénzért váltják be, akkor csak egyetlen egyszer ne történjék meg az a teljes- összegű beváltás, akkor a forgalomban egészen más értéket tulajdonítanak neki az emberek. A pénz is csak annyit ér, amennyi értékre becsülik az emberek. A nagy programok, a kormányzási kötelezettségek, feladatvállalások is csak annyit érnek, amennyit hinni lehet bennük. Hiábavalók a hangzatos szónoklatok és semmi jelentősége nincsen a szónak, ha nem tulajdonit értéket nekik ,a közhit. Aztán csak egy-két csalódás ha éri a bizakodókat, többó nincsen bizalom. Az uralkodó, ujesztendei beszéde mélyen vágott belő a mindennapi életnek az elevenébe. Az eltemetett nehéz, rossz esztendő után nagy munkára, komoly építésre van szükség és ehhe? le kell tenni azt a kifelejthetetlen s elLaval csütörtökön Rómába utazik A látogatást megelőző tanácskozásokon koznoly nehézségek merüiíek Söl, mert Ausztria nem akarja az utódállamokkal garantáltatni függetlenségét — Rost már hivatalos francia jelentés jelenti be a római utat (Páris, január 2.) A francia közvélemény izgatott érdeklődéssel fordul Laval római látogatása felé, amelyet élénk diplomáciai tárgyalások előznek meg. Francia részről nagy erőfeszítések folynak e nehézségek elhárítására, de a vitás problémákat eddig még nem sikerült teljes mértékben megoldani. Római jelentés szerint Oh a mb run francia nagykövet kedden este megbeszélést folytatott Suvich rln-- államtitkárral. A megbeszélések tárgya áz osztrák részről emelt kifogások megvitatása volt. Ausztria élesen ellenzi, hogy az osztrák függetlenséget Olaszország és Franciaország mellett a monarchia utódállamai egyformán biztosítsák. A tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak, de a megegyezés még nem történt meg. A francia sajtó azonban ennek ellenére bizakodókban Ítéli meg a helyzetet, azt remélve, hogy a megegyezés már csak rövid idő kérdése. Az Oeuvre azt irja, hogy Ausztria abba még belemenne, hogy határaiért egyes utódállamok jót álljanak, de az ellen hevesen tiltakozik, hogy az egyezményhez Románia is csatlakozzék. A Petit Parision még tovább megy, mert a lap szerint Ausztriának sehogysem tetszik az egyezmény azon kitétele, mely határainak épségét az utódállamokkal akarja biztosíttatni. Pertinax az Echo de Parisban azt irja, hogyha a francia-olasz egyezmény határozottan nem foglal állást a revizió ellen, akkor a kisautón t Németország karjaiba dőlne s Törökország és Oroszország is a németek barátságát keresnék. Az angol sajtó úgy látja, hogy a tárgyalások fő nehézségei Németország szerepe, Magyarország kifogásai, Románia ellenvetései és végül Ausztria tiltakozása az utódállamok garanciája ellen. Ugylátszik azonban, hogy a két tárgyaló félnek sikerült a középutat megtalálni, mert a Havas-ügynökség jelentése szerint Laval francia külügyminiszter január 3-án, csütörtökön este fél kilenckor utazik Rómába. Szerdán délután minisztertanács volt Párisban, amelyen véglegesen elhatározták Laval római útját, megállapították az elutazás időpontját. Ezen a minisztertanácson Laval ismertette a francia-olasz tárgyalások anyagát is. ILaval teljem felhatalmazást kapott a minisztertanácstól (Páris, január 2.) (Rador.) A ma tartott minisztertanácson Laval külügyminiszter expozét tartott a francia-olasz tárgyalásokról, majd Laval fogadta Pignatti Morano di Custozza herceg olasz követet. 13.20 perckor közölték a nyilvánossággal, hogy Pierre Laval külügyminiszter, mint az olasz kormány meghívottja, holnap este 20.30 órakor Rómába utazik. A külügyminiszter fontos tárgyalásokat fog folytatni Mussolinival. E tárgyalások a két országot érdeklő problémákat illetik majd, de a nemzetközi politikai helyzetre is fognak vonatkozni. (Páris, január 1.) Laval pénteken délután érkezik Rómába, ahol 3 napig marad. Szombaton és vasárnap Mussolinival tanácskozik és kihallgatáson jelenik meg a királynál, hétfőn Pacelli bíboros-államtitkárt keresi fel, majd a pápát látogatja meg. Laval január 8-án indul vissza Rómából. A külügyminiszter londoni útjára vonatkozólag még nem történt intézkedés. Azt hiszik, hogy Lavalnak a minisztertanács előtt kezében volt a római kormánnyal folytatott tárgyalások alapján kötött ideiglenes megegyezés. A minisztertanács felhatalmazta a külügyminisztert, hogy tetszése szerint járjon el a római tárgyalásokon. A megegyezés részleteit titokban tartják, a Havas- ügynökség szerint Ausztria függetlenségéről és a középeurópai problémákról szól az egyezmény. A Irtt konzolt TÍs^ahivták, mert nss*ekötteté*iben állott Kirov gyilkosiiíral (Reval, január 2.) A lett kormány szovjet kérésre visszarendelte Birsnick leningrad! főkonzult, kit azzal vádolnak, hogy Kirov gyilkosaival összeköttetésben állott, sőt anyagi támogatásban is részesítette őket. A főkonzul szerdán már elhagyta Leningrádot. alkudhatatlan alapkövet, amit ezekkel a szavakkal nevezett a nevén: visszaállítani az adott szó értékét. Enélkül nem lehet igényelni a jobb esztendőket, mert az emberi munka sohasem várhatja a biztos eredményt, ha hamis gerendára épül fel.
