Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-14 / 11. szám

HEimuism XVIII. tv TOLY AH. SZAK. mm Plis*!«!® mafpyaroli; ezrei, alcifeeff idehaza is fel beli fedeznlinb A szér'v»*aY©is:l»aa élő magfarság Ifagédiájo —- Olyas* «sseaffiá*» és bibéiétlen valóság, melyei e«jy uoTeíiá> bail Fe a ItozSnséfj ax ir© m'nclen valósxerilsé^et oélkfilfiző fanléKÍa*tnlliajfá«ánaV far Voll ^eíffill ^láüiba onmaţf «inkái Î (Székely udvarhely, január 12.) Több oldal­ról szememre hányták „Papbeiktatás“ e. kará­csonyi Írásommal kapcsolatosan, hogy túlsá­gosan nekiszabaditottam a fantáziámat és a szórványok veszendő magyarságának életét rjemesak megdöbbentő módon állítottam be. hanem annyira túloztam is, ami a valóságnak nem felelhet meg, mert lélegzetelállítóan ször­nyű volna, ha csak egy kis réssé is- volna igaz annak, amit leírtam­' Az utolsó időkben semminek jobban nem örültem, mint ennek a kifogásnak. Végre sike­rült a magunk életének valóságával megrázni a magyar társadalmat, figyelmét ráirányítani ezekre a súlyos dolgokra és ezekkel is siettetni öntudatra ébredését. Ez is volt a szándékom. Sajnos, megdöbbent magyar testvéreimet nem nyugtathatom meg, sőt kötelességemnek érzem, hogy a fantáziám túlzásának tulajdonított ki­fogás nyújtotta belső megnyugvás és elintézés lehetőségét is elvegyem annak a ténynek le- szőgezésével. hogy karácsonyi Írásomnak min­den ténybeli adata a legszomorubb valóság és amit megírtam Földes Károly meSőiíjlakí ref. lelkésznek 1934. augusztus 26-án N ogycnyedcn uyomiatóit „Szörványmisszió“ c. füzetének fel- használásával írtam■ tudatosan ragaszkodva az ö ténybeli inegállapitéisaihoié— A valóság­téma tehát tőle való. Ennek a megállapítá­sát a nyilvánosság előtt nem írói szempontból tártom fontosnak, hanem újabb alkalomnak, hogy mégegyszer pusztuló magyarságunk meg­rendítő helyzetére a „letagadhatatlan lenyelír és valóság szempontjából mutathassak rá. Két lejből magyar templom. A nyolc, magyar családból álló Mezőujlak papja 16 oldalas „Jajszavát“ azért irta és ezért terjeszti két lejes árban, hogy a negyven évvel ezelőtt , összedőlt nyolcszázéves templom he­lyébe épült uj templom költségeit ezzel is fe­dezze. A templom az egyetlen lehetőség, hogy Megmentse a teljes pusztulástól és einemzetle- íiedéstől a gondjaira bízott nehány árva ma­gyart. Képtelenségnek látszott a terv, de meg­valósult, a háromszáz- lej havi kongruából élő pap adta az uj templomhoz az asztalos munkát, hét család megajánlott 35 ezer lejt és k! is fizették néhány év alatt, . Felépült a. mezöujlaki templom, „de csak á Jóisten tudja, — írja a pap — hány álmat­lan éjszakámba került, mennyit koldultam, mennyit dolgoztam. Most utólag csodálkozom •fajta, hogy is mertem hozzákezdeni. E kicsi templom árnyékában húzódik meg pusztuló népünk.“ Hogy milyen munkát végzett ez a pap és mit kellett szenvednie, milyen körülményekkel kellett’megküzdenie, azt minden megjegyzés riélkür saját szavaival mutatom be- Kezdjük a megérkezésén. _ „Nem fogadott senki.“ Kilenc szórvány gondozását bízták rám. Beköltözésemkor nem fogadott senki. Az om­ladozó. papilakás udvarát bürök és kesérülapi nőtte be. Egyetlenegy magyar sem jött ide, sem segíteni, sem csodálkozni. ßäfötfllUI Kiváncsi románok jöttek és segítettek a búto­rok behordásánál. Az ajtók nyitva voltak. Nem volt zárja egynek sem. Feleségem sírni kez­dett, mikor ezt az elhagyatottságot látta ... Első utam a boltba vezetett. A zsidó itt is sem ­leges nagyhatalom. Bemutatkoztam. Megkér­tem, hogy mondana meg nekem, hol laknak a magyarok és hány magyar család van a falu­ban. örvendett, hogy magyar szót hallóit és elősorolta híveimet, hamar kész volt velük. A faluban Szilágyi, Ajtai- Bölöyi, Pál fi, Szabó családok élnek­Még otthon a családban is többet be­szélnek románul, mint magyarul, A papi lakást egyébként Lőrinczy Miklós lelkész írja le emlékiratában, aki 55 évet töl­tött itt, nyomorúságban, küzdelemben, békét­lenségben­,,A papilak 2:: évig fedél nélkül volt. Csak akkor nem esett be a házba, amikor nem volt, eső. A falak annyira besiilyedtek, hogy az aj­tón mindig lékukkanva járhattam be, A ház földjét évente mélyebbre ástam, hogy bár meghajolva tudjak benne járni­Az ablakai a föld színétől két arasznyira le- sülyedtek- A kutya ás ablakon júf l bs hozzám"'. A papi telek körül kerítés soha sem volt. A szemben levő kocsmából az üdülni vágyó ré­szegek az udvar gyepén hever,észtek.1 A papi föld ekét ritkán látott. Elvadult, kökénybok- ros juhlegelő lett. A néphumor ,;Sinai hegy“- nek nevezi. , ATe!:_ Ez volt a miliő, amelyben Földes Miklós tíszteletes ur működését megkezdette, Az első istentisztelet. Hát csak valahogy elhelyezkedett a tiszte- letes ur. Alig várta, hogy hivatását megkezd­hesse és híveivel felvehesse a lelki, kapcsolatot. Alig várta a vasárnapot és az első „istentiszte­let“ igy folyt le. „Meghívtam a kurátort a vasárnap tartan­dó istentiszteletre és felkerestem.a többi hívei­met. Mind megígérték, hogy vasárnap meglá­togatnak. El is jöttek. Tele lett a lakásom ve­lük. Megnyugtattam, hogy én nem . fogok per­lekedni velük... A kővetkező vasárnap hiába vártam â hí­veket. Nem jöttek. Harangozáskor az öreg PálfI Istvánt láttam, amint igyekezett az uj. djszes gör. katlí. templom felé- Utána kiáltot­tam: — Pálfí bácsi! Nem az a mi templomunk’ — Az öreg restelkedve sompolygott vissza és bejött hozzám. Csüggedve szóltam: — Miért nem ide igyekezett 1 Maga református ember. Itt a helye! -- Az öreg lesütött szemmel vála­szolt: — A többiek is odamentek, Ép. is oda akartam menni. Mi csak a templomban tudunk imádkozni. Nekünk nincs templomunk? Negy­ven éve összedőlt.“ Ekkor indította be a lelkész a templom- épitési akciót, amiről fentebb, megemlékez­tünk. A mull szörnyű bilim©5 A szinte hihetetlen helyzetnek okai a múltban gyökereznek. Két magyar temető van tele Mezőujlakou. A temetők beszélnek a múlt­ról. „Amit Básta rémuralma és 48 megha­gyott — 1848-baji Dornahidi György lelkészt a híveivel együtt átkeresztelte a gör. kaik, lelkész ■ azt megsemmisítette a bűnös könnyelműség. „Mezöuilu-k kipusztult családai; Fileki, Rákosi, Tálam in, Márkosfalvi. Kászoni, Benkő, halász, Német, Gyövíi, Szász, Halmi, Szarvadi, Szathmávi, Balogh. Bojár, Bölkényt, Kerekes, Rigó. Horváth. Kovács. Szigetid, Lakatos családok. As utolsó száz év alatt Mezőujlakou és Sepkéren elrománosodott magyar családok: A Szentgeriezei Nagy-család, Nagy Zsigmond ref. lelkész nagyszámú utódai ezek■ A helybeli ro­mán tanító Nagliiu Nicolai dédunokája a ref. lelkésznek. — A Török-család- Ma Turcu a ne­vük. Török Dániel az 1700-as évek végén róna, kath, lelkész volt. Hogy megnősülhessen gör. hath- pap lett. Családjából sok román pap ke­rült ki. — A Konez-családból való a septéri gör. kath. tanító. Septéri Lőrinczy Dénes tá­borszernagy leánya Lőrinczy Róza kitért, 1930- ban gör. kath. lelkész temette cl. Lőrinczy Róza leánya Török Lujza konfirmált, ma Turcu Lucretia a neve. Fagarast Alexandru, Sebessy Árpád alispán unokája gör. kath, cse­léd.— Dornahidi György lelkész unokái Dcac Juon és Dean Danila ma napszámosok, — Né­pies Constantin édesapja még négylovas hin­tán járt, a Bónis-család temetőjében „ van elte­metve, ö pedig ma görög katholikus nap­számos. A róm. kath. Bakó-család a gör- kath. egy­háznak nagy erdőt és templomkertet ajándé­kozott, a ref. egyháznak nem adott semmit. Pataki. Józsa. Kis, Deák, Varadi, Komon­czi, Balázs, Nagy, Konez, Török nevii görög katholikusok lakják Mezőujlakpt és Sepert. A lerontott díszkapu, Ezeu u magyar tragédián elszorul a lélek - zetiink, de az okait szépen felsorolja Földes tíszteletes ur. Eiég ha az ő leírásából egy szo­morú részt közlünk. „Híveim visszaemlékezéséből, elbeszélései­ből előttem áll Lőrinczy Miklós (1866—1924-ig volt ref. lelkész,) Évekig élt törvénytelen házasságban, Természetes, hogy a hívek egy része még ma is igy él, Egyházi számadásait rendesen mások készí­tették. 1903. aug. 26-án dr. Bartók püspök, Keltes­se y Béla egyb. kér. főjegyző és Nagy Károly generális direktor meglátogatták Mezőujlakot A falu elején zöldágas diadalkapu várta őket. A vizsgálóbizottság alaposan leszidta a papot, a presbitereket és a híveket is. Volt elég ok reá. A feldühödött presbiterek, otthagyták a gyűlést és lerontották a díszkaput, A vizsgáló- bizottság ebéd nélkül távozott.- Egy más alkalommal esperesi vizsgálat volt. A jegyzőkönyv megírásához az esperes tollat követelt, Lőrinczy Miklós nyugodtan utasította az esperest, hogy keresse meg a tol­lat, hiszen ő tette el ezelőtt három . évvel, a múlt vizitációkor. Odaszuvta valamelyik ge­renda mellé,.,“ Az arcom szégyenpirban ég- mikor leírom ezeket a dolgokat, de le kellett úrnőm szépítés nélkül, hogy végre felébredjünk és ami még menthető, megmentsük és meghalljuk Földes tíszteletes ur sikoltását, aki —-nem csoda, ha ezek után igy ív: „Sokszor felvetem a kérdést. . Van-e célja e küzdelemnek. Egyedül megmenthetek-e 92 csa­ládot? TTgy rémlik, hogy még magamat, '.csa­ládomat sem tudom megmenteni. Jön felém lomha léptekkel az vécéin Dornahidi György Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem ucca 5. 100 modern, kényelmes szoba Liftek Központi fűtés. Hideg-meleg folyó­víz. Az étterem» és kuvéhú-z* hun minifen este szalonzene, PT Menti i 8*0ű Azt)'aeóhíMi 0».

Next

/
Thumbnails
Contents