Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-09 / 283. szám

K) KllETl'UjSUG XVII, ÉVFOLYAM. 253. SZÁM, (Folytatás a 4-ik oldalról.) A genfi nagy por 'K jugoszláv kormány azt állítja, hogy a gyilkosokat Magyarországon jelölték ki. Ezzel szemben nyomozás bebizonyította, hogy a gyil­kosság tervét nem Magyarországon eszelték ki és nem ott szervezték meg a marseillei borzal­mas bűntényt. A merénylet a jugoszláviai tit­kos terror-szervezetek müve volt s külföldi emigránsok ítélték halálra Sándor királyt s az Ítéletet a horvát emigránsok egyik külföldi lapja, továbbá egy „Macedón“ cimü terrorista lap is leközölte. Az elmaradt egyezmény A jugoszláv kormány azzal is vádolja Ma­gyarországot, hogy a bűnösök szabadon jár­hattak a magyar területen és szabadon elhagy­hatták az országot■ A magyar kormány fel­hívja a tanács figyelmét arra, hogy már 1926- ban felkérte a belgrádi kormányt, hogy kösse­nek kölcsönös békéltető egyezményt, azonban, sajnos, Jugoszlávia erre nem volt hajlandó. A terroristák különben éppen a magyar hatósá­gok erélyes fellépése miatt voltak kénytelenek elhagyni Magyarország területét, azonban ma­gyar útlevelet legális utón nem szerezhettek. Mindebből következik, hogy mennyire alap talan az a vád, mintha a merényletet magyar területen inspirálták volna. Mihalus vallomása propaganda-célokat szolgál s azt akarja bizonyítani, hogy a terro­rizmus a magyar reviziónizmus eszköze. A két dolog azoban egymással ellentétes politikai gondolat. Errenézve bizohyiték, hogy a jugo­szláviai magyar kisebbség a legkegyetlenebb üldözést kénytelen elszenvedni s egyetlen bizo­nyítók nincs arra, hogy valaha is terror-cse­lekményre gondolt volna. így tehát meg kell kérdeznünk, hogy miért hozzák kapcsolatba a terrorizmust a reviziónizmussal, amikor a re­vízió horvát területekre nem terjed ki, mert ezekkel a területekkel Magyarország csak a jószomszédi és- baráti viszony megőrzését óhajtja. —. ___ A magyar fsormássy békekéssége Az bizonyos, hogy a trianoni béke ellen eleinte a legkétségbeesettebb visszahatás kelet­kezett a magyar nép körében. A magyar kor­mány azonban megakadályozott minden meg­gondolatlan cselekményt, és érdeme, hogy konstruktiv politikába fogta be az egész nem­zetet, amelynek jellege békés és alapja éppen a népszövetségi alapokmány. Érdeme a ma­gyar nemzetnek és kormánynak, hogy lelki egyensúlyát megtartotta és megvédte a békét, éppen ezért a kisantanttól nem támadást, ha­nem hálát érdemel, mert hiszen békés kom- promissziumoktól várja sorsa jobbrafordulását. Beszéde végén mégegyszer erélyesen vissza­utasítja a vádakat és a Magyarország bemocs- kolására irányuló politikai manővert. Tevfxk Russdi nemzetközi együtt­működést sürget Eckhardt után Tevfik Rusdi bej török kül­ügyminiszter szólalt fel, aki előbb kifejezésre juttatta a török nép gyászát Sándor király el­vesztése felett, majd elmondotta, hogy a jugo­szláv emlékirat elolvasása mély hatást tett reá, de reméli, hogy a magyar kormály erélyesén le fog sújtani minden terrorizmusra. Az összes Balkán-népeket mélyen érintette Sándor király meggyilkolása s a tanácsnak kötelessége, hogy kiderítse a merénylet körülményeit. A terroriz­mus leküzdésére a legjobb mód a nemzetközi együttműködés s ennek érdekében helyes volna egy nemzetközi egyezményt kötni. Titulescu és Benes vitába száll Eckhardttal Titulescu másodszori felszólalásában hang­súlyozza, hogy Eckhardtnak érdemleges választ csak a magyar emlékirat kézhezvétele után ad­hat, de visszautasítja a magyar delegátus állí­tását. hogy Magyarország megvádolása csak politikai gondolat volna. Benes azt mondja felszólalásában, hogy a tanácsnak okvetlenül orvosló határozatot kell hoznia, mert a menedékjogon túlmenő eljárásról van itt szó. Nem lehet a marseillei merénylet okát a belső elégedetlenségben keresni, jóformán min­den államban van belső elégedetlenség, ami csak akkor kivan a Népszövetségtől közbelépést, ha külföldi állam is támogatja. A nemzeti elv alkal­mazása, egy nemzet történelmi fejlődése elé akar­tak Jankapusztán gátat emelni. Magyarország nem akarja Horvátországot megszerezni. Ez az állítás igaz, azonban azt kívánja, hogy Horvátor­szág önállóságot kapjon. Csehország elleni moz­galmak is találtak támogatásra magyar területen, amivel Csehszlovákiát akarták gyöngíteni. Ilyen mozgalmat fojtottak el a csirájában a Tuka-pör- rel. Ilyen jelenségek azonban ismételten előfor­dulnak s olyan szlovák emigránsok élnek Ma­gyarországon, akik Szlovákia önállóságát hirde­tik. Annak a terrorizmusnak, mely Marseillehez vezetett ez a bevallott célja. A kisantantnak a tá­madó fél definíciójáról szerződése van a szovje­tekkel. Eszerint belső elégedetlenségének a támogatása is támadást jelent. Ha hasonló szerző­dése volna a kisantantnak Magyaror­szággal, akkor most a kisantant és Ma­gyarország között elérkezett volna a közvetlen elintézés ideje. Befejezésül azt mondotta még Benes, hogyha a háború előtt keletkezett volna hasonló viszály, amikor még nem volt Népszövetség, most már háborúban vol­nánk. Most itt van a Népszövetség s olyan megol­dást kell találnia, hogy ilyen viszály a jövő­ben elő ne fordulhasson. Az elnök ezután berekesztette az ülést, amelynek folytatását szombaton délután, egy­negyed négy órára tűzte ki. A francia sajtó bízik a megoldásban békés (PARIS, december 7.) A francia lapok bíz­nak abban, hogy komoly súrlódások nélkül ér véget a magyar-jugoszláv viszály vitája. Ezt a reménységüket Eden angol főmegbizott köz­vetítő szerepére építik, A Paris Soir szerint drámai fordulatokra lehet számítani, de végül is a nagyhatalmaknak érvényesitoniök kell azt az akaratukat, hogy a békét megóvják. A kisantant részéről Láváit arra kérték, hogy már a mai első ülésen szólaljon fel, de a francia külügyminiszter Ja iundott erről a szándékáról, mert az ő felszólalása után más nagyhatalmak képviselői Is fedetlenül még a mai nap nyilatkozni kívántak volna. így az ülés a késő éjféli órákig elnyúlt volna. Cscndőrséget vonultattak fel az újból sztrájkba lépett ügyvédek tömege ellen (Bukarest, december 7.) Az ügyvédsztrájk újból kitört, mert a sztrájkot megszüntető veze­tőségi felhívásnak az ügyvédi kar nem tett eleget. Az ügyvédi kamara ma újból közgyűlést tartott és Istrate Micescu beszéde után határozati javas­latot fogadtak el, melyben kimondják a sztrájk folytatását mindaddig, mig sérelmeiket nem orvo­solják. Az ügyvédek egy küldöttsége ezután meg­jelent a semmitöszék elnökénél, Volanschinál, hogy a panaszokat előterjesszék. Voiaasehi azon­ban ellenségesen fogadta a küldöttséget és nem akarta az emlékiratot átvenni. Az ügyvédek visz- szavonultak, miközben Volansch elnök csendőrö­ket hozatott a törvényszéki épületbe. Mintegy 800 ügyvéd gyűlt össze s ez, a tömeg szidalmakkal illette Cristu és Hera kollégákat; akik a sztrájk- határozat ellenére tárgyaláson jelentek meg. Ste- í'anescu főügyész újabb rendörosztagokat kért a felháborodott ügyvédek megfékezésére. Traian Alexandrescu kamarai dékán újból Volanschi el­nökhöz ment, aki ekkor elfogadta a panaszíratot. A sztrájktörő ügyvédeket a kamara fegyelmi bizottsága elé állítják. Este értekezlet volt az igazságügyminisztériumban, amelynek eredménye még nem ismeretes. Ujkönyvek: Berend Miklósné: Sz. Bertalan éjszaka, kötve lej 117 Török Sopli'c: Hintz tanársegéd úr ....... „ „ 96 I.udw g Wolf: Égre nyíló szem ................ „ „ 60 Faszai-; Gábor : Monptl ............................. „ ,> 117 Minden egyes kötet díszes ‘uászonkités- ben, hófehér papíron. Kapható a KELETI ÚJSÁG kiadóhivatalában Kolozsvár cBaron L. Pop vccaS. cUidéktneke a pénz és 10 lei portó- előzetes beküldése esetén azonnal snittünk. Ha a ren­delés a 200 tejet meghaladta, portiköltséget nem számítón Legszebb karácsonyi ajándék a könyv! Fiuknak Lányoknak A világ körül Útirajzok — Iftikaüandok A hat világrész csodás, exótikus képe modern világjárók élményeiben, az utazók eredeti felvételeivel illusztrálva. Löhndorff: Az óceán pokla Halliburton : Üres zsebbel a világ körül O'Brien: A haldokló szigetvilág (Ázsián keresztül) A. E. Johann: 40 kilometer az ismeret­len Ázsián keresztül M. Johson: A kannibálok szigetén Angebauer: Ovombo C. Wells: A maláji dzsungelben R. Katz: Panamától a 'fűzfőidig Schackleton : A délisarok hajótöröttjei Greenhorn: Három világrész csavargója Wassermann: Bula Matari Macereagh: Két év Brazilia őserdőiben Lilins: Kalózvilág a kínai vüeken Píüschow : Vitorláson a csodák országában Stratil Sauer: Az afgánok fogságában Scabrook: Harcos beduinok között Andrew's: A saroktól az egyenlítőig Ára kötetenként 72 lej Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj—Kvâr. Baron L. Pop u. 5. Vidékieknek a pénz és 10 I. portó beküldése esetén azonnal szállítjuk. Utánvéttel semmiféle könyvet nem kUlcjQnk. jSyomatott fl teiadotutajuouos LH.th.lzWu U.-T. nyomdájában. Cenzurai

Next

/
Thumbnails
Contents