Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-08 / 282. szám

10 KllETÎ'UjS&G XVIL ÉVFOLYAM. 283. SZÁM­EHnwaman. -miaun, mueim- i—r*g««ina«trr,v*Mi (Folytatás a 4-ik oldalról.) Â genfi nagy pör rÄ jugoszláv kormány azt állítja, hogy a gyilkosokat Magyarországon jelölték ki. Ezzel szemben nyomozás bebizonyította, hogy a gyil­kosság tervét nem Magyarországon eszelték ki és nem ott szervezték meg a marseillei borzal­mas bűntényt. A merénylet a jugoszláviai tit­kos terror-szervezetek müve volt s külföldi emigránsok Ítélték halálra Sándor királyt s az ítéletet a horvát emigránsok egyik külföldi lapja, továbbá egy „Macedón" cimü terrorista lap is leközölte. Az elmaradt egyezmény Á jugoszláv kormány azzal is vádolja Ma­gyarországot, hogy a bűnösök szabadon jár­hattak a magyar területen és szabadon elhagy­hatták az országot. A magyar kormány fel­hívja a tanács figyelmét arra, hogy már 1926- ban felkérte a belgrádi kormányt, hogy kösse­nek kölcsönös békélteti egyezményt, azonban, sajnos, Jugoszlávia erre nem volt hajlandó. A terroristák különben éppen a magyar hatósá­gok erélyes fellépése miatt voltak kénytelenek elhagyni Magyarország területét, azonban ma­gyar ntlevelet legális utón nem szerezhettek. Mindebből következik, hogy mennyire alap talan az a vád, mintha a merényletet magyar területen inspirálták volna. Mihalus vallomása propaganda-célokat szolgál s azt akarja bizonyítani, hogy a terro­rizmus a magyar reviziónizmus eszköze. A két dolog azoban egymással ellentétes politikai gondolat. Errenézve bizonyíték, hogy a jugo­szláviai magyar kisebbség a legkegyetlenebb üldözést kénytelen elszenvedni s egyetlen bizo­nyítók nincs arra, hogy valaha is terror-cse­lekményre gondolt volna. így tehát meg kell kérdeznünk, hogy miért hozzák kapcsolatba a terrorizmust a reviziónizmussal, amikor a re­vízió horvát területekre nem terjed ki, mert ezekkel a területekkel Magyarország csak a jószomszédi és baráti viszony megőrzését óhajtja. -----­A magyar kormány békekéssége Az bizonyos, hogy a trianoni béke ellen eleinte a legkétségbeesettebb visszahatás kelet­kezett a magyar nép körében. A magyar kor­mány azonban megakadályozott minden meg­gondolatlan cselekményt, és érdeme, hogy konstruktiv politikába fogta be az egész nem­zetet, amelynek jellege békés és alapja éppen a népszövetségi alapokmány. Érdeme a ma­gyar nemzetnek és kormánynak, hogy lelki egyensúlyát megtartotta és megvédte a békét, éppen ezért a kisantanttól nem támadást, ha­nem hálát érdemel, mert hiszen békés kom- promissziumoktól várja sorsa jobbrafordulását. Beszéde végén mégegyszer erélyesen vissza­utasítja a vádakat és a Magyarország bemocs- kolására irányuló politikai manővert. Tevfik Russdi nemzetköz! együtt­működést sürget Eckhardt után Tevfik Rusdi bej török kül­ügyminiszter szólalt fel, aki előbb kifejezésre juttatta a török nép gyászát Sándor király el­vesztése felett, majd elmondotta, hogy a jugo­szláv emlékirat elolvasása mély hatást tett reá, de reméli, hogy a magyar kormály erélyeseit le fog sújtani minden terrorizmusra. Az összes Balkán-népeket mélyen érintette Sándor király meggyilkolása s a tanácsnak kötelessége, hogy kiderítse a merénylet körülményeit. A terroriz­mus leküzdésére a legjobb mód a nemzetközi együttműködés s ennek érdekében helyes volna egy nemzetközi egyezményt kötni. Títulescu és Renes vitába száll Eckhardttal Titulescu másodszori felszólalásában hang­súlyozza, hogy Eckhardtnak érdemleges választ csak a magyar emlékirat kézhezvétele után ad­hat, de visszautasítja a magyar delegátus dili­tálát, hogy Magyarország megvádolása csak politikai gondolat volna. Benes azt mondja felszólalásában, hogy a tanácsnak okvetlenül orvosló határozatot kell hoznia, mert a menedékjogon túlmenő eljárásról van itt szó. Nem lehet a marseillei merénylet okát a belső elégedetlenségben keresni, jóformán min­den államban van belső elégedetlenség, ami csak akkor kiván a Népszövetségtől közbelépést, ha külföldi állam is támogatja. A nemzeti elv alkal­mazása, egy nemzet történelmi fejlődése elé akar­tak Jankapusztán gátat emelni. Magyarország nem akarja Horvátországot megszerezni. Ez az állítás igaz, azonban azt kiván ja, hogy Horvátor­szág önállóságot kapjon. Csehország elleni moz­galmak is találtak támogatásra magyar területen, amivel Csehszlovákiát akarták gyöngíteni. Ilyen mozgalmat fojtottak el a csirájában a Tuka-pör- rel. Ilyen jelenségek azonban ismételten előfor­dulnak s olyan szlovák emigránsok élnek Ma­gyarországon, akik Szlovákia önállóságát hirde­tik. Annak a terrorizmusnak, mely Marseillehez vezetett ez a bevallott célja. A kisantantnak a tá­madó fél definíciójáról szerződése van a szovje­tekkel. Eszerint belső elégedetlenségének a támogatása is támadást jelent. Ha hasonló szerző­dése volna a kisantantnak Magyaror­szággal, akkor most a kisantant és Ma­gyarország között elérkezett volna a közvetlen elintézés ideje. Befejezésül azt mondotta még Benes, hogyha a háborn előtt keletkezett volna hasonló viszály, amikor még nem volt Népszövetség, most már háborúban vol­nánk. Most itt van a Népszövetség s olyan megol­dást kell találnia, hogy ilyen viszály a jövő­ben elő ne fordulhasson. Az elnök ezután berekesztette az ülést, amelynek folytatását szombaton délután, egy­negyed négy órára tűzte ki. A francia sajtó bízik a békés megoldásban (PARIS, december 7.) A francia lapok biz- nak abban, hogy komoly súrlódások nélkül ér véget a magyar-jngoszláv viszály vitája. Ezt a reménységüket Eden angol főmegbizott köz­vetítő szerepére építik. A Paris Soir szerint drámai fordulatokra lehet számítani, de végül is a nagyhatalmaknak érvényesíteniük kell azt az akaratukat, hogy a békét megóvják. A kisantant részéről Lavaít arra kérték, hogy már a mai első ülésen szólaljon fel, de a francia külügyminiszter íu iundott erről a szándékáról, mert az ő fel&zoialas* után más nagyhatalmak képviselői is feltétlenül még a meí nap nyilatkozni kívántak volna. így az ülés a késő éjféli órákig elnyúlt volna. Cscndőrséget vonultattak Fel az újból sztrájkba lépett ügyvédek tömege ellen (Bukarest, december 7.) Az ügyvédsztrájk újból kitört, mert a sztrájkot megszüntető veze­tőségi felhívásnak az ügyvédi kar nem tett eleget. Az ügyvédi kamara ma újból közgyűlést tartott és Istrate Micescu beszéde után határozati javas­latot fogadtak el, melyben kimondják a sztrájk folytatását mindaddig, mig sérelmeiket nem orvo­solják. Az ügyvédek egy küldöttsége ezután meg­jelent a semmitőszék elnökénél, Volanschinál, hogy a panaszokat előterjesszék. Volanschi azon­ban ellenségesen fogadta a küldöttséget és nem akarta az emlékiratot átvenni. Az ügyvédek viaz- szavonultak, miközben Volansch elnök csendőrö­ket hozatott a törvényszéki épületbe. Mintegy 800 ügyvéd gyűlt össze s ez a tömeg szidalmakkal illette Cristu és Hera kollégákat, akik a sztrájk­határozat ellenére tárgyaláson jelentek meg. Ste- fanescu főügyész újabb rendőr osztagokat kért a felháborodott ügyvédek megfékezésére. Traian Alexandrescu kamarai dékán újból VolanscM el­nökhöz ment, aki ekkor elfogadta a panaszíratot. A sztrájktörő ügyvédeket a kamara fegyelmi bizottsága elé állítják. Este értekezlet volt az igazságügyminisztériumban, amelynek eredménye még nem ismeretes. Uj könyvek: Seiend Miklósáé: Sz. Bertalan éjszaka, kötve lej 117 Török SopU'e: Hintz tanársegéd úr ........ „ „ 96 Ludvrg Wolf: Égre nyíló szem ................ „ „ 60 Faszary Gábor : Monpti ........................... „ »» 117 Minden egyes kötet díszes vászonkítés- ben, hófehér papíron. Kapható a KELETI ÚJSÁG ktadóhíoatalábin Kolozsvár <Bäron L. Pop uccaS. Vtdékineke a pénz is 10 lei portó- előzetes beküldése esetén azonnal szállniuk. Ha a ren­delés a 200 léjét meghaladta, portókóltségct nem számitan Legszebb karácsonyi ajándék a könyv! Fiuknak Lányoknak A világ körül Útirajzok — Útikalauzok A hat világrész csodás, exótikus képe modern világjárók élményeiben, az utazók eredeti felvételeivel illusztrálva. Löhndoríf: Az óceán pokla Halliburton : Üres zsebbel a világ körül O'Brien: A haldokló szigetvilág (Ázsián keresztül) A. E. Johann: 40 kilometer az ismeret­len Ázsián keresztül M. Jobson: A kannibálok szigetén » Angebauer: Övombo C. Wells; A maláji dzsungelben R, Katz: Panamától a Tíizföldig Schackleton: A délisarok hajótöröttjei Greenhorn: Három világrész csavargója Wassermann: Bula Matari Maccreagh: Két év Brazilia őserdőiben Lilins: Kalózvilág a kínai vizeken Piüschow ; Vitorláson a csodák országában Stratil Sauer; Az afgánok fogságában Scabrook: Harcos beduinok között Andrews: A saroktól az egyenlítőig Ára kötetenként 72 lej Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj—Kvár. Baron L. Pop u. 5. Vidékieknek a pénzes 10 1. portó beküldése esetén azonnal szállítjuk. Utánvéttel semmiféle könyvet nem kUlcfQnk. vms iiygmatott ß kwdoiulajüonos LAth-LAUU lí.-T. nyomdájában. CéHzuias

Next

/
Thumbnails
Contents