Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-07 / 281. szám
> -asiöhás WDA PEST V. Taxa pocUlá. plitltA In numera: No. 24.256—1927, Péntek, J934. december 7. - 4r»f* 3 í Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon; egy , évre 60, félévre 28, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 ■ pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. — 281. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: QuJ Karon L Pop ucca 5. Telefon: 508. — Levélcím: «uj, postailók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkosztósóg. Az egyenlőtlenség, mint politikai program feszüli likőrben hczdűűlft csütörtökön a Ü€üSI mm pör első felvonása A jelek szerint a d plomácíai erőfeszítések sem tudták Jugoszláviát enged-kenvsé^r© bírni —» A: első nap a kisantant képviselői« Eckbaedt és áüitélag Lava! ad ák elő álláspontjukat — Anglia és Olaszország még mindig közvetítő megoldást keresnek  Daily Maii tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy Eckhardt megvesţitege1!? a világlapokat (Genf, december 5.) Diplomáciai körök biztosra veszik, hogy mivel a Saar-kérdésben nincs vitára kilátás, a marselllei ügy valószínűleg már csütörtökön szőnyegre kerül Genf- ben. Jugoszlávia a világlapok szerint sehogy sem akar engedni álláspontjából, megnyugtató azonban a békés elintézés szempontjából, hogy a nagyhatalmak most már mindnyájan a békés megoldás mellett vannak s nem szeretnék egyes államok megbélyegzésével az európai helyzetet még jobban kiélezni. A holnapi nap elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert a jugoszláv és magyar delegátusok mellett felszólalnak a kisantant delegátusai is, sőt állítólag Láváit is rábírták erre. Számítani lehet Jeftics ' élesebb kirohanására, ezzel szemben azonban valószínű, hogy Tituleseu, mint a diplomáciai megoldások hive, a legmérsékeltebb lesz a kisantant delegátusok közül. Láváiról már az emlékirat megjelenése óta azt írják a lapok, hogy a mérséklet hive s valószínűleg felszólalását is ez a szellem fogja vezetni. Minden jel arra vall, hogy december 6-ika a jugoszláv-magyar viszálynak harmadik kiemelkedő fordulópontja (London, december 5.)  Daily Mail tudni véli, hogy Eden teljesen el akarja ejteni a Magyarország elleni vádat, mert ezt teljesen lesz és jelentőségben túlhaladja a jegyzék és az emlékirat benyújtását, miután a Népszövetség előtt a felek, szemtől-szembe kerülnek egymással s a különböző államok állásfoglalásáról elterjedt ellentmondó hírek is itt fognak tisztázódni. Jugoszlávia egyelőre elzárkózik a békítő közveti esek elől (Genf, december 5.) A Havas-iroda Géniből úgy értesül, hogy Jugoszlávia nem fogad el egy olyan megoldást, amely „törlőrongyot alkalmaz“ az emlékiratban felhozott tényekkel és a marseillei tragédiával szemben. Jugoszláv körökben hangoztatják, hogy a tanácskozások nem végződhetnek csak egy olyan egyezményjavaslat felvetésével, amely a nemzetközi terror leküzdésére irányul. A francia félhivatalos szerint Genfben nagy békítő erőfeszítéseket tesznek s olyan határozatot szeretnének hozni, amely elitélve a marseillei merényletet és a terrorizmust, kielégíti Jugoszláviát, az érdembeli tárgyalást pedig elhalasztja. alaptalannak minősiti. Eden erről már tanácskozott is Lavallal Genfben. Mindketten csak általánosságban akarják tárgyalni a terrorizNem csak az a baj, hogy a román közvélemény tekintélyes része érzéketlen a kisebbségi panaszok iránt, hanem az is, hogy igen illetékes faktorok tájékozatlanul állanak meg a valóságos tények előtt. Csoda-e, ha olykor egyszerűen rámondják a panaszokra, hogy kitalálások, amik csak a kisebbségeknek jutnak eszébe. Itt van például a kulturzóna. Az állami oktatásról szóló 1924. évi torvSny 159-ik szakasza teremtette meg a kulturzónát. Mi ez? A törvény szerint, ha egy tanitó más vármegyéből elmegy tanitani a következő kisebbséglakta megyékbe, mint: Bihar, Szilágy, Máramaros, Udvarhely. Csik, Háromszék, Maros, Aranyos-Torda. Hunyad, Visnitza, Cotz- man, Zastavna, Hotin, Ţighina, Cetatea Alba, Izmail, Durostor és Caliacra és kötelezettséget vállal, hogy legalább négy évig ezekben a megyékben levő iskolákban fog szolgálni, az egész időre 50 százalékos fizetési pótlékot és ezenkívül magas kiküldetési jutalékot kap. Akik pedig végleg ezekben a megyékben telepednek le, azok még íöldkisajátitásban is részesülnek. így szól az 1924. évi Anghelescu-féle törvény. A kisebbségek ez enen a törvény ellen sokat küzdöttek már, mert ennek köszönhetők, hogy a kisebbséglakta vidékeket elárasztották a regáti tanítók, akik nem tudtak a gyermekek nyelvén és igy a szegény kisebbségi növendékekkel nem voltak képesek magukat megértetni. És most nézzük, mi történt a napoköan a kamara ülésén? Leanca ellenzéki képviselő szóvá tette a kulturzóna kérdését. Felpanaszolta, hogy a törvény előnyben részesít egyes tanítókat és megesik, hogy népiely tanitó sokkal nagyobb fizetést kap, mint az, aki onnan helyből való és saját szülőmegyéjében tanit. Leanea ur tehát nem is a kisebbségek, hanem a besszarábiai származású román tanítók érdekében tiltakozott a kulturzóna ellen. És erre a felszólalásra felpattan Iamandi miniszter és ezeket mondta: — Ha igy volna, ez igen súlyos volna. Dé szerencsére csak Ön általánosít mindent. Én azt hiszem, hogy a tanítói fizetések azonosak az egész országban. Ez a miniszteri megjegyzés bizonyítja, hogy vezető román politikusoknak sincs fogalmuk arról, hogy milyen fövények vannak érvényben és mi történik az országban. Csodádé, ha azt mondják a mi panaszainkra, hogy mindent gonoszul kitalálunk?-xNem csinálunk magunknak illúziót a tekintetben, hogy egyre rohamosabban sietünk az egyenlőtlenség, mint politikai programra felé. Azonban az mégis aggasztó jelenség, hogy még a mostani kormánypártban is vannak politikusok. akik nem rejtegetik azt a felfogásukat, hogy nyíltan rá kell lépni a kétféle polgárjog rendszeréreA napokban a Lupta cimü lapban terjedelmes interjú jelent meg, amit az újságíró egyik határszéli vármegye szenátorával folytatott. Negulescu ur ecsetelte, hogy mit végzet! a mostani tanács e város romanizálása terén és nyilatkozatát igy fejezte be; Jugoszlávia minden vizsgálat nélkül ítélethozatalt követel (Páris, december 5.) Pertinax Írja Genfből az Echo de Paris-nak, hogy a marseillei ügy tárgyalásának megkezdésekor Jeftics, Benes, Tituleseu és Eckhardt szólalnak fel. A kisantant képviselői rábírták Láváit is arra, hogy már a vita bevezetésénél felszólaljon. Eusdi bej és Litvinov valószínűleg már ekkor szintén a kisantant támogatására sietnek- Ezt Anglia és Olaszország sem nézheti tétlenül s valószínűleg már most az érdembeli vitára kerül a sor. A jól informált francia újságíró arról is tud, hogy a kiküldendő hármasbizottság tagjai, az angol, spanyol és portugál delegátusok lesznek. Ezt Jugoszlávia ellenzi, mert azonnali elégtételt követel- A Figaro szerint Jugoszlávia ragaszkodik ahhoz, hogy a Népszövetség bélyegezze meg a merénylők állítólagos felbujtóit és csak azután foglalkozzék a terrorizmus elleni egyezménnyel. Viszont Olaszország és Anglia ragaszkodnak a nagyhatalmi bizottság kiküldéséhez, amit Jugoszlávia ellenez. Anglia minden ínlranzsgens lépési ellenez
