Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-31 / 300. szám
* ? vi s e 1 öh á z BUDA PBST V Taxa poataU pl&tltÄ numera: Ka 24556—1927. t& la I-1927.J Bét fő, 1934. december 31. — Ara 4 lej Elátueieoi írok bclíuldou: Hgész évre 800, í«óvre>400, /ORSZÁGOS MAUYAKPAim LAP, mii. ÉVFOLYAM. ~ 300. SZÁM. Felelős szerkeszt«: SZÁSZ EHDB& MfjedévTC SOO, egy hora 70 lej. MagyarorszaWon irr« «0, télévre 29, negyedévre 12.MS, egy fcóujt|to pefiţt. Egyes i tárnok az Ibnsz elárusító kioszkji iMagu harc körvonalai mutatkoznak a lövő évre állapítja meg Baldwin \'t Anţpol. l*<inr'4ía'’»'»*S«v &aiii«kginférjpá noiaiEeli óijysétjcl ajánl a diktatúrái«; *í s> farradaímak ellen Újból Összeomlik ®OY na<jy »erv, ba elmarad a Laval római útja — Simon kill- dgrminisxler is taióikozót keres Mussoünive! (Páris, december 29.) Amilyen nagy optimizmussal beszéltelv a Parisban tegnap a Laval római utjának kilátásairól, huszonnégy óra leforgása után éppen olyan aggodalmas megállapításokkal foglalkoznak a francia lapok. Ma már árról van szó, hogy esetleg egyáltalában elmarad ez az ut s ha ez az elmaradás bekövetkezik, akkor ennek igen mély okai lesznek. Olyan súlyos okok, amik újabb veszélyt hordoznak magukban. Ha tehát január 2-án a francia külügyminiszter nem utazik Rómába, akkor összeomlott a békebiztositásnak az a legújabb terve is, amit ebhez az úthoz fűztek. B»?d win fifjyelmexleiő szavai Baldwin helyettes miniszterelnök, a konzervatív párt vezére az újév alkalmából cikket irt, amelyben többek között kifejti, hogy a látóhatáron nagy harc körvonalai mutatkoznak: az alkotmányosság és a forradalmi szociáliz- mus küzdelme. A diktatúra njabb és veszedelmes fonnák között tért vissza, szétrombolva a szabadságot, amely pedig a keresztény civilizációnk jellemzője. A" diktatúra nem tiszteli az egyént, számára a A Petit Journal úgy értesült, hogy Laval külügyminiszter római útjára esetleg már január 2-án sor kerül. Laval két napot szándékszik Mussolinivel eltölteni, a harmadik nap pedig a pápánál teszi tiszteletét. A lap megjegyzi, hogy azok a nehézségek, melyek ma fennállanak a két ország között, valószínűleg megoldásra találnak mielőbb. A francia belügyminisztérium tegnap is állandó telefonösszeköttetésben állott Rómával, Beccsel, Belgróddal, Prágával. Laval most tanulmányozza az olasz ellenjavaslatokat. Ha Mussolini a franciák uj tervezetét elfogadja, akkor Laval 2-án utrakel. Ha pedig nem, nkkor a tárgyalások egyelőre fennakadnak, mert úgy vélik, hogy a javas latok kimerítették mindazon eshetőségeket, melyek a béke biztosítását célozták. A franciák benyújtandó tervezete a következőket foglalja magában: Az osztrák függetlenséget biztosító egyezményt Olaszország, AnszI gondolutszabadság anachróniznms, amely meg hinsitja forradalmi terveit. — E veszélyekkel szemben nem szabad megengednünk, hogy közöttünk időleges véleménykülönbségek legyenek — írja Baldwin e cikkében, az angol közvéleményhez intézve figyelmeztető szavait. A AépSíövefStótjr wxétküitlöif«e a terror ellent javaslatot Géniből jelentik: Avenol népszövetségi főtitkár szétküldött« a Népszövetség tagállamaihoz u nemzetközi terrorizmus leküzdéséről készített javaslatot, amire december 10-én, a ma- gyar-jngoszláv viszály elintézése alkalmával fogadták el az indítványt. A főtitkár felkéri a tagállamok kormányait, hogy a javaslatra észrevételeiket tegyék meg s azokat legkésőbb 1935 március 31-éig küldjék be a főtitkári hivatalhoz, hogy a megválasztott tizenegytagn bizottság figyelembe vehesse a határozati javaslat végleges megszövegezésénél. Ennek a tizenegytagn bizottságnak a tagjai: Anglia, Belgium, Csille, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyol- ország és Svájc. Miben hibáztunk ? Irta : Gyáriás Elemér A parlament mindkét házában előterjesztett nagyfontosságu javaslatunkra, a kormány nevében csak Lăpedatu kultuszminiszter adott formális választ a szenátusban. Iamandi miniszter a képviselőházban beszélt a városok ro- manizálása ügyében hozzáintézett sürgetések kapcsán a kisebbségi kérdésről is, szenvedélyes támadások t is kapott érte, noha — mint védekezésében maga mondja — a „magyar“ jelzőt ki sem ejtette és javaslatunkra egy szóval sem reflektált. Kezdeményezésünkre egyedüli válaszul tehát csak a Lăpedatu kultuszminiszter beszédjét tekinthetjük. Ezt a beszédet — mely a hézagos közlések szerint jóindulatot s megértést is mutatott — meg kell előbb ismernünk a hivatalos lapban közzéteendő végleges szövegében s csak akkor dönthet a Magyar Párt vezetősége abban a kérdésben, hogy a választ kezdeményezésünk elfog-?dá»5'i7i:>v v:r ...... utasításának tekinti-e s lát-e abban alapot a további tárgyalásokra vagy sem. Lăpedatu miniszter válaszának a napilapokban kivonatosan közölt szövege is kötelességünkké teszi azonban, hogy az általa az erdélyi magyarság vezetőivel szemben emelt kifogásokra már most válaszoljunk s e kérdések lényegét legalább saját közvéleményünk előtt tisztázzuk. Szenátusi beszédemben helyzetünk jellemzéséül három sajnálatos tényt szögeztem le: a kisebbségi kérdés a román pártok harci fegyverévé vált, mellyel egymás ellen hadakoznak; á nemzetközi helyzet és nevezetesen a Magyarországhoz való viszony döntően befolyásolja a velünk szemben tanúsított bánásmódot; s mind erősebbek lesznek olyan felfogások, melyek mély szakadékot vonnak népeink közé. Leszögeztem e tényeket teljes tárgyilagos Sággal, feltártam mindegyiknek a történelmi végzetszerüségben rejlő okait, de tartózkodtam attól, hogy a helyzet ilyetén alakulásáért bárkit is okoljak. Ez nem szolgálta volna kezdeményezésünk céljátLăpedatu miniszter válaszában nem vonta kétségbe az általam felállított helyzetkép helyességét, de minket okolt az előállott helyzet miatt. Mi tettünk szerinte a román politikai pár tok alkudozásainak tárgyává a kisebbségi kérdést azáltal, hogy az Averescu-kormánnyal egy Ízben választási kartellt kötöttünk. lorga nyomban közbeszólt s rámutatott a szászok állandó paktumos politikájára. Valóban, elégséges volna arra hivatkoznunk, hogy minket megelőzően a szászok már együttműködtek az 1919. évi választásokon a nemzeti párttal, 1921- ben Avereseuval és 1922-ben a liberálisokkal, tehát a kisebbségek elhelyezkedésének e rendszere már ki volt alakulva, mielőtt mi a román közéletbe beléptünk s a többi kisebbségek folytatták azóta is ezt a taktikát. Minket azonban e taktikai szempontok mellett, további, fölötte nyomós ok. egyenesen Ha elmarad a Laral utjai«• •