Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-24 / 296. szám
rfUETiajsm atTU. ev POLY AU. 2S6. SZÁM. ASARNAPIURONI KA Román anya, magyar férj Csodálatos is ez a kisebbségi kérdés! Ez az a bizonyos medve bőre, amelynek a kontójára mindenki bátran kidiihöngheti magát, kedvére rendelhet és iliatik a türelmetlenség italából, minden veszély nélkül fokozhatja magasabbra duhaj kedvét, sem az egészségének meg nem árthat, sem felelősségre nem fogják vonni miatta. Csak egyetlen pont van, ahol a kisebbségi „probléma“ (probléma, aminek a megfejtésére legjobb esetben frázisokat szánnak) veszélyessé is válhatik. Ha nagyritkán akad valaki, aki „feszítsd meg“ helyett megmeri bátortalanul jegyezui, hogy mi tűrés tagadás, jó néhány millió embert mégsem lehet észre nem venni és ha már tudomást szerzünk róluk, akkor arról sem lehet megfeledkezni, hogy ezek is lélegzenek, a parányi „kisebbségi“ gyermekszájak szintén enni szeretnének, ezt pedig nehezen tehetik meg, ha minden életlehetőséget megvonnak tőlük. Szegény Ia- mandi, ő ngyan megjárta! Még a végén bele is fog bukni. Ki fogják sütni róla, hogy haza- áruló, az állásnélküli vasutasok és tanitók megvesztegették (úgyis olyan sok a pénzük), sőt a végén — horribile dietu — őt is leleplezik, mint -t- kisebbségit. Isten irgalmazzon szegény fejének! , twi! De veszély fenyegeti Pap illan kolozsvári professzor urat, a Nemzeti Szinház igazgatóját is, aki megbocsáthatatlan és hazafiatlan gesztussal hozzá mert nyúlni egy tagadhatatlanul élő és kényes kérdéshez, a vegyesházasságok felkiáltójeléhez anélkül, hogy kisütötte volna a magyar fajta alsóbbrendűségét, Ázsiából Európába hurcolt bűnös hajlamait, gyógyíthatatlan vadságát és a yeiíik való érintkezés fertőző veszedelmét. Papilian professzor mindezt elmulasztotta. Öt csak egyszerűen a téma érdekelte, anélkül, hogy behódolt volna a Curentul és Universul divatos elméleteinek. . Hála és köszönet az uj román színpadi . , i i RHEIN bor U ey a régi szakértők, mint azok, akik először Ízlelik meg, egyeter- fenek abban, hogy a Rhein Pincészet borai egyesitik magukban a legWvi lóbb tulajdonságokat: egészségesek, tiszták és ízletesek. 1892-tól máig tudta megóvni kitűnő hírnevét a Rhein pincészet, A Rhein pezsgők és borok valóban a jól sike- rOlt mulatság kulcsa úgy otthon, mim a mulatókban. ITC TIMIK KO OK It szerző elfogulatlanságának, ezt kell mindenek előtt leszögeznem, amit annál szívesebben teszek meg, mert egj'ebekben komoly vélemény- eltéréseket látok az ő és az én felfogásom között Araikor tehát tisztelettel meghajtom a lobogót ellenfelem úri lovagiassága előtt, ugyanolyan előítélet nélkül kezdek hozzá a lovagi tornához. Kijelentem, hogy én hasonló jóhiszeműséggel nyúlok hozzá a témához, tiszta elvi alapon, gyűlölködés és személyes elfogultság nélkül. , Mit akart három felvonáson át bizonyitani Papilian professzor? Darabja helyzeteivel, román és magyar szereplőivel, mind csak azt a tételt igyekezett alátámasztani, hogy a vegyesházasságoknál mindig az asszony dönti el az uj nemzedék nemzeti hovatartozását Ennék az állításnak igazolására egy egyszerű, de forró nazafias érzéstől átfűtött román parasztasz- szony erőszakos és furfangos mesterkedéseit idézi, hogy a román közönség megnyugtatására szánt heppi-enddel valóban oda lyukadjon ki, hogy a magyar nevű félromán — félmagyar legényfiu ajtót mutat teljesen magyarrá lett bátyjának. Aki mellesleg csendőr, magyar „kakastollas“. Bizonyos, hogy az ilyen vegyesházasságoknál igen nagy szerepe Van az anyának. De minden erdélyi ember tud példákat arra, hogy magyar anya és román apa gyermekéből tüzes magyar lett, de a tétel épigy állhat fordítva is. Szentenciaképpen tehát nem lehet kimondani a nemzetválasztásnak az anyától függő bizonyosságát. A döntés az esetek nagy részében csakugyan a csokidban fejeződik be, de a hangsúly nem az anyun, hanem azon van, hogy a szülőle közül metyilf az erősebb egyéniség. Az anekdota papucs-férje a kardos menyecskével szemben természetesei nem tud érvényesülni, de hány olyan házat ismerünk, ahol a* asszony az, aki meg sem mer mukkanni és eszeágában sincs felvetni ilyen, a politikába átnyúló dolgokat. _És higyje meg Papilian professzor, hogy ami számára 6zindarabtémn, egyben pedig nacionalista probléma, az a valóságban nagyon ritkán családi vitaanyag. Az életben a legnagyobb kérdések is leegyszerűsödnek a családban. Én például nem ismerek olyan házat, ahol férj és feleség faji kérdésekről folytassanak vég nélküli eszmecseréket. A család alapja végtére mégiscsak a szeretet és nem a gyűlölet. Hol tartanánk, ha a házastársafe választási jelszavak szólamainak kíséretében csapnák egymás fejéhez a nippeket? A vegyesházasságok háztájain — mint mondom — az erősebb és erőszakosabb fél akarata érvényesül legtöbbször önkéntértetődően. mindenféle hangosabb szóváltás nélkül. De ezenkívül hányféle befolyás kap itt szerepet! Elsősorban a környezet. Magyar faluban a román férj, vagy feleség lassanként elmosódó nemzetiségűvé válik. Néha még az anyanyelvét is elfelejti. Körülbelül ez a helyzet akkot is, ha román faluba kerül magyar menyecske, vagy magyar férfi. Döntően szól bele a „vég- határozatba“ az egzisztenciális lehetőség is. És ezen a téren mi, kisebbségiek alaposan hátramaradunk. Mi nem tudunk jólétet Ígérni, még szerény megélhetést is alig. Egész sereg példát tudnék felhozni arra, hogy magyar nevű és románul csak hebegő emberek melíveregetö román hazafit lesznek, arra hivatkozva, hogy az anyjuk román volt. Hogy továbbra is a saját személyes tapasztalataimba kapaszkodjam, arra kell hivatkoznom, hogy a román-magyar házasság nagyon gyakran szerencsés fordulatokhoz vezet. Ismerek egy fiatal diákot, akinek apja kifogástalan román, anyja magyar. A fiú román iskolába járt és csakugyan sokáig nem tudott ráesz mélni arra, mi is ő voltaképpen? Végül százszázalékig román maradt, de a magyargyülöle tét már nem tudta megtanulni. Humanista, aki felháborodik a megkülönböztető jogtalanságokba, de szivének minden dobbanásával a ro mán, kultúra emelkedését szeretné' látni. megszünteti a hajhullást Az „Egger Petroí“ feloldja a fejbőrön lerakodó zsiradékot, fertőtlenít és táplálja a fejbőrt. A hajnak fényt és kellemes illatot kölcsönöz. A fejbőrt naponta Egger PETROL-ial bedörzsöljük és hetenként egyszer PLTROL-szap- pannal mepmossuk. Gyógyszertárban, drogériában és iilatszertárban kapható. ___ ■■■■ii ii I p ii I înmii im —ii mi imiii I in i iiiiiiMuriiii i mi■ ■iii im r Ez a példa juttatott el engem ahhoz a konklúzióhoz, hogy Csalhatatlan tételeket felállítani nem is kell. ele nem is szabad. Ilyen vegyes lakosságú területen, amilyen Erdély, elkerülhetetlen az itt lakó népek összekevereBt üti A FENSÉCE? j X^PÄRISt «OtNlVtl CSÖKÄUd ŐJKPi&OSlTÖ^ _____ WTLAS5ZÄK e KiVALOrC,y«RTHj------------tOfUiKJW VlZÉiKÍÍYUr.ET.« h síajxaias bukastst* dése, a nemzetiség-csere. Ez csak akkor válik bajjá és békebontó tragédia-forrássá, ha bármelyik oldalon egyoldalú erőszakkal avatkoznak be a dolgok természetes menetébe Ne vigyük be hajánál fogva előráncigált érvekkel a névvegyelemzést és a fajkutatást a családba! (sz.) 40 éves fennállásunk óta december 17-töl 31-ig rendezzük első karácsonyi okkáziónkat kész bundák, pals* rínék is egyes ere* deli modellek zázalékes 30-50. engedménnyel KUTNEWSKY szűcs BUDAPEST IV., Kristóf.tör 6. sz.
