Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-16 / 289. szám

2

romin pártok kölcsönösen gyanúsították és vádakkal illették egymást, ha valamelyik engedékenyebb magatartást tanúsított irántunk. Rájöttünk tehát arra, hogy z

egyetlen párttal, vagy kormánnyal sohasem fogjuk tndni megérteni egymást

s ha tudnánk is kölcsönös megértést létesíteni, nem lenne az tartós. E helyett arra kell törekednünk, hogy valamennyi román párttal egyetértést teremtsünk.

Ez volt tehát az első ok, amiért ebben a kérdésben olyan parlamenti bizottságot kértünk, amelyben minden vezető párt képviselve legyen.

Függetlenül nemzetközi vitáktól

— A második ok még fontosabb. Sajnálattal láttuk, mekkora befolyást gyakorolnak a mi helyzetünkre a nemzetközi viszonylatok, különösen a Magyarországgal szemben * fennálló viszony. Annakidején, a szerb-román iskolai egyezménnyel kapcsolatban, Iorga professzorral folytatott vitánkban rámutattam arra, hogy egy

kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód nem hozható kapcsolatba nemzetközi viszonylatokkal, hanem az kizárólag csak belpolitikái szempontok szerint igazod- hatik.

— Én ma is vallom ezt a felfogást, de fájdalommal és aggodalommal láttuk s érezzük, hogy ellentétben ezzel az elvvel, mennyire erőfCELETiUfSWG

■■■iucHnnHa

XVII. ÉVFOLYAM. 289. SZÁM.

södött a hangulat feszültsége velünk szemben, a nemzetközi viszonylatok feszültségének növekedésével. Pedig mi levontuk az összes következményeket. mikor ennek az országnak a polgárai lettünk.

— Nem akarjuk az áru szerepét játszani! nemzetközi alkudozásokon,

de éppoly kevéssé akarjuk mások tényeinek és cselekedeteinek következményeit vállalni, mint csak szókéit, akiket maga a romániai magyar kisebbség bízott meg, hogy a nevében beszéljenek és cselekedjenek s akik teljes tudatában vannak annak a felősségnek, amely vállaikia nehezül.

A mi népünk vezetői részéről az elmnltl tizenhat év alatt nem lehetett tapasztalni olyan cselekedeteket, amelyek igazolnák a gyanakvást,

vagy pláne a megtorló intézkedéseket. Mi tehát itt, itthon óhajtjuk becsületesen és véglegesen szabályozni helyzetünket és a román néppel való viszonyunkat. És teljes szivünkből óhajtjuk, hogy

ez a kérdés egyszersininderkorra vétessék ki a vitás nemzetközi problémák sorából

s hogy ez ne 'egyen többé feszültség okozója, hanem ellenkezőleg, mi, Románia magyar népe, a közeledés eszköze legyünk államok s népek között, mert elsősorban a mi érdekünk, hogy azok megértsék egymást.

Ez tehát javaslatunk második indoka;, a harmadik indok következménye az előzőkaek.

AZ IDE4E

hogy régi rótflé|« helyébe ujct veeyee.

C| kénÜéi v*>4HA«*al ţţ*» meg. hogy « «e«*l • beffétdl femuM» • kutfWJI AlomAietef is teţes heogwSi

vei hotzA. Jó vétel« nyújt«* mindé« huhémboaaaWL, kw*

tése lényeim« Ugye*, egr* «tóvei igéoyninol telje* mértéiben megfoJoQeaL — nyújtja Önnel *3 + 2 «évei •eile« legeeolét«

MIOHsos

KAffUtt t*MPtN 0*0» tUCWOXXXBUDOMA

magasabb szempontokból szokta nézné) a problémákat,

Mégis: egymásra vagyunk utalva

— Fájdalommal látjuk, hogy a lelkiszaka dék köztünk napról-napra szélesebbé, mélyebbé válik és ez az eltávolodás egyre jobban megnehezíti a harmonikus és barátságos együttélést. Elméletek születnek és gyökeresednek meg, eszmék terjednek és törekvések nyilatkoznak meg, amelyek keserűséggel töltik el mindkét részűéi a lelkeket. Nem akarnék részletek, felsorolásával érzékenységeket sérteni, csak egy ilyen hibás és sajnálatos elméletet említek. Sajmilom, bogy nincs jelen Iorga professzor xir, aki támogathatna engem, hiszen éppen ő fejtette ki gyönyörűen egy nemrég megjelent könyvében, mennyire hibás történelmi szempontból a szinte már közmondásossá vált elmélet a román és magyar nemzetek közötti állítólag évezredes ellenséges viszonyról, mikor

a múlt a barátságos együttműködésnek legalább is ugyanannyi tényét mutatja.

— Valóban, Erdély olyan földdarab, amely megkívánja fiainak testvéri megegyezését, mert a különböző ittlakó népek földrajzi elhelyez4 csoda csomag karácsonyra!

Óvódás csomag: 1 állatos képes könyv, 6 iv fényes papír, 2 ál ókép, 1 Írón, 1 radír, 1 «orozat préselt kép, 1 sorozat kivágókép, 1 kifestőkönyv, 1 kis festőkészlet, 6 pastell, 6 gomofesték, összesen 26 drb

98 — lej

Iskolás csomag i Ínagy albumalaku meséskönyv, 2 drb üno n Írón, 1 finom tollszár, 1 puha radír, ID drb aluminium tol!, 1 csiszolt üveg tustálka, 1 bádogdoboz Günther—Wagner-féle 12 drb festék, 1 dupla hajecspt, I doboz Plastilin, 1 irónhegyző, 1 zsebnaptár, ö szesen 21 drb 138*— lej

Leány- és hölgycsomag: I művészi vászonkk- tésü napló, 1 elegáns Amatőr album, 1 mappa mű- vészlop (Louvre, Luxemburg, vagy Rodin múzeumból 10 darab), 1 boriték 100 darab lényképsarok, 'összesen 13 darab 1&8'— lej

Mindenki csomagia s 1 drb l-a töltőtoll valódi !4 karátos aran heggyel, 1 mappa levélpapír (10 papír, 10 boriték), I príma csavarirou, 1 bloöí;-tlötcs, 1 kékvörös babér Kosmos írott, 1 epock-iudlr. ! zsebnaptár, összesen 16 darab IBS— lei

I A ni7'ö '-! Ciu|— I Vidékre postán

JuCíJT Kolozsvár J utánvéttel.

Portó; utánvéttel 28>- lej. Pénz beküldve 20 — lej. kérje a karácsonyfadísz csodacsdmagok, köuyv- csomagok, karácsonyi könyvek Jegyzőkét te page- tói Cluj

kedése lehet ellenné teszi a teljes különválasztásukat. De a testvéri megértésnek felülről — lefelé kell kiindulnia. Ez volt

a javaslat harmadik indoka.

— Még néhány ellenvetésre akarok válaszolni, amelyeket hiáris tettek, vagy megtehetnek.

Bizottságra van szükség;

— E javaslatra azt mondják, hogy a magyarságnak megvannak a parlamentben a képviselői, akik ki tudják fejteni a magas fórum előtt a nép kívánságait. Ez igaz. De kimutattam, hogy ezek a felszólalások miért nem keltettek kellő visszhangot a politikai pártok vezéreinél. Azután a kisebbségi kérdés különleges probléma, amelynek részleteit, csak olyan szükebb körben lehet megbeszélni és megoldani, amelybe

a helyzetet ismerd és a probléma súlyosságát elismerő államférfiak

tartozzanak bele. Olyanok, akik minden igyekezetükkel rajta vannak, hogy minden részletkérdésbe behatoljanak és mindegyikben megtalálják a helyes megoldásokat.

Gyanú nélkül

— Azt is mondják, hogy a román állam minden polgárának, igy a kisebbségeknek is a többségi néppel egyenlő jogokat biztosit s ez az alkotmányban is szabályozva van. Ismerjük az alkotmány elveit, de nincs szó az elvek for- mvűázásáxól, hanem az alkalmazásukról. Azt is mondják s az Universul mai száma is kifejezi ezt a gyanút, hogy talán külföldről sugallmazták nekünk ezt a javaslatot, mert hiszen Genfben most újból szőnyegre került a romániai kisebbség kérdése. Ezzel szemben csak arra a fejtegetésemre utalok, amellyel kimutattam, hogy a kérdést ki akarjuk emelni a nemzetközi problémák láncolataiból.

Az országnak szolgálunk

— Azt hisszük, hogy ezzel a javaslattal reális szolgálatot teszünk az országnak. Reméljük, hogy kezdeményezésünket, amely tiszta jóhiszeműségből származik, meg fogják Önök érteni. És különösen reméljük, hogy Titulescu kiü úgy miniszter ur, aki

meg fogja érteni a jelentőségét és hasznosságát is. Mi nem kérünk a Skoda-bizottsághoz hasonló nagyarányú munkálatokat, mi csak jó- akaratu figyelmet kérünk és meg vagyunk győződve, hogy meg fogjuk találni a gyümölcsöző megértés ntját. í

— Abban a reményben, hogy javaslatunkat elfogadják, kérjük, hogy a válaszfelirati javaslatba utólag iktassák be az elvi hozzájárulást javaslatunkhoz.

Papén elif éli Hab'clil feloszlató!

oszlrálc légSój.ánafi; „brutális buzţsairaomi“

(Páris, december 14.) A Petit Journal bécsi munkatársa interjút közöl Papentől.

— Utam célja az, — mondotta Papén, — hogy Ausztria és Németország között megszüntessem a feszültséget és helyreállítsam a jóviszonyt. Ha ezt a célomat elértem, úgy visz- szavonulok a magánéletbe.

— A tárgyalások elé bizonyos nehézségek merültek fel, mert a Dollfuss kancellár halálával'ütött seb még nem heggedt be. Meg kell találni a megoldást a júliusi puccs alkalmából Ausztriából Németországba menekültek ügyében is. Ezeket a menekülteket Németországban munkaszolgálatokba osztották be, de Németország nem tarthatja el őket életük végéig. Meg kell találni a módját annak, hogy ezek a menekültek hazájukba visszatérhessenek és Ausztria visszafogadja őket.

— A júliusi puccs főszervezője egyébként Habicht volt. Ö szervezte meg a hírhedt osztrák légiókat, amelyeket azután feloszlattak, de amelyek brutális buzgalmukban nem ismertek határt.

— Németországnak és Franciaországnak meg kell érteniük egymást, mert különben Európa tönkremegy, — fejezte be nyilatkozatát Papén, aki végül kijelentette, hogy a Saar- vidéknelc Németországhoz való visszacsatolása után a Reichswehr csapatai nem fognak bevonulni erre a területre és alaptalanok azok a hírek, mintha a német haderő a vidék lakosságával szemben brutalitásokra ragadtatná magát.

__ br.Mruny'tháló'ag ö vezéln viiate felári**MJtifadöiléij féUét’éri niHţl»Uhat6 utánozhatatlan. SUját ái ainübH.i kószttl a legszigorúbb ellenőr«*« ni ellett