Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-15 / 288. szám

XF/Z. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM. KUETlUjsm % % *.*' 'W A bukaresti sajtó hallani sem akar arról, hogy a kisebb- sécpi sérelmekéi parlamenii hiiotisóg elé yék A* „Univers«!“ durván, a* ABC udvariasan ulasifja vissza a Magyar Pár) indilványál — A magyarországi revizionix- m«sl vágják a fejünkhöz— A* ABC elismer?, hogy Wiíler beszéde méíy hrnyomásl kelleti a parlamentben (Bukarest, december 13.) Dr. Wider József­nek a Magyar Párt nevében előterjesztett in­dítványa, hogy a parlament küldjön ki külön bizottságot a romániai kisebbségek, elsősorban pedig a magyarság helyzetének tanulmányozá­sára és létesítsenek pártközi megállapodást a kisebbségi kérdésben. — élénk hullámokat kel­tett a romániai sajtóban. Elsősorban az „Universul“* sietett válaszol­ni rá a már megszokott rosszindulattal és gya­núsításokkal. Lesz még alkalmunk visszatérni az ..Universul“ állításaira, egyelőre csak is­mertetjük a ferdítésektől hemzsegő cikket: • Nincs szükség parlamenti ankétra eb­ben a kérdésben, — írja az Universul,.— mert az összes politi­kai pártok parlamenti képviselői utján na­gyon jól ismerik az etnikai kisebbségek hely­zetét és a pártok leszögezték álláspontjukat ebben a kérdésben. Ha a magyar kisebbség képviselőinek közlendőjük és javasolni valójuk van ’ebben a kérdésben, jogukban áll ezt a par­lamentben megtenni, nyilvános vita keretében. A romániai kisebbségi rendszernek nincs szüksége módosításra, mert a törvények bizto­sítják az összes romániai állampolgárok ré­szére, függetlenül az etnikai eredettől és a val­lástól, — ugyanazokat a jogokat, amelyekben a román többség részesül. és jugoszláviai kisebbségek helyzetével, ame­lyet „tragikusnak“ mondanak. A revizioniz- musnak ez a két bajnoka kérte ezekben az államokban a kisebbségi kérdés felülvizsgá­lását. Vájjon egyszerű véletlen e, hogy a romá­niai Magyar Párt is kéri ugyanennek a kér­désnek parlamenti vizsgálóbizottság részéről va ló fel ül vizsgálását ? Magyarországnak nincs joga .és nincs er­kölcsi tekintélye sem — folytatja az Universul, —- hogy foglalkozzék ezzel a kérdéssel és bele­avatkozzék a mi belügyeinkbe, akkor, amikor Magyarországon a kisebbségek helyzete tény­leg tragikus. Ezután a lap a magyarországi kisebbségek helyzetéről fest olyan képet, amely álláspont­jának megfelel. C ikket ir a kérdésről az ABC is, nem Olyan támadó elánnal ugyan, mint fiz Universul, de ha selyerapapirban is, ő is csak a javaslat elvetését ajánlja. — Â Magyar Párt főtitkárának kivánsága — ixja — kivizsgálást érdemel.. — Meg kell azonban jegyezni, hogy az a ki~ sérleti léggömb, amelyet Wilier képviselő en­nek a javaslatnak a formájában feleresztett, célszerűtlen volt. Az az igazság, hogy a romá­niai kisebbségek civilizáltabb rendszert élved­nek Romániában, mint a többi államokban és ha a magyar kisebbség még nem jutott e] a román állam kereteiben az együttélés ideális fokához, az nem a mi bűnünk. Amikor Budapestről naponta revizionista nyilakat Jövel nek, amelyek éppen olyan igaz­ságtalanok, mint amilyen agresszívek, nehéz, hogy tőlünk a kisebbségek részére egyenlőbb politikát igényeljenek, mint az a politika, amelyet más államok gya­korolnak a kisebbségekkel szemben, olyan álla­mok. amelyek a revizionista támadásoknak nem. céljai. Az őszinteség hangsúlyozása dr. Wilier részéről javaslatában, amikor még 24 óra sem telt el Eckhardt Tibornak genfi revizionista tüntető kijelentéseitől, kissé hamisan hangzott. Kétségtelenül nem Wilier a hibás ebben, aki ügyes szónok, hanem kétségtelen, a túlsó oldal Budapestről. Mégis a képviselőházban a Wilier javasla­tát végighallgató 30—40 képviselő körében a Magyar Párt főtitkárának' beszéde mély benyomást keltett és különösen a beszédnek az a része, hogy Romániában a gyakori kormányváltozások megakadályozzák az állami problémák tárgya- lásának folyamatosságát. MM*MMMMMM Szabó Dezsőt hét heti fogházra ítélték Megállapítást nyert, hogy Erdélynek és Bánátnak a régi királysággal történt egyesí­tése óta eltelt 16 év alatt úgy gazdasági, mint kulturális szempontból ezek a területek nyil­vánvaló fejlődést értek el az 1018. évi törté­nelmi eseménnyel megváltozott helyzet hatása alatt. Ha fi volt magyar uralom alatt a Tisza és a Kárpátok alatt fekvő terület nem tudott gazdaságilag fejlődni és a mi uralmunk alatt ezt a területet csak mint gyarmatot használ­ták volna ki, az erdélyi, és bánáti ipar és ke­reskedelem nem fejlődhetett volna sokkal job­ban, elsősorban a kisebbségek javára, mint a régi királyság ipara és kereskedelme, mert, a román lakosság elsősorban csuk földművelés­sel foglalkozik. Kulturális téren mi a kisebbségeknek min­den eszközt és lehetőséget megadtunk a fejlő­désre. A Magyar Párt képviselőjének a román parlamentben előadott javaslata a parlamenti bizottság kiküldésére vonatkozólag nem azt célozza, hogy megvizsgálják és megoldják a kisebbségi kérdéseket, mert erre a román állam érdekében nincsen szükség, hanem csak legfel­jebb idegen érdekek szempontjából. Emlékez­tetünk arra, hogy úgy gróf Bethlen. István, Magyarország miniszterelnöke, mint Eckhardt Tibor, Magyarország genfi fődelegátusa, állan­dóan foglalkoznak a romániai, csehszlovákiai a „Fehér Kereszt41 szálloda, étterem és kávéház 1934 dec. 8-ával megnyílt* Az utazó közönség szives pártfogását is kéri Gurban bét«rné, bérlő. a Zsilinszky Entire rágalmazást pőrében Nem akarta bizonyítani súlyos ăllif fisait (Debrecen, december 13.) A debreceni járás­bíróságnál ma tárgyalták Szabó Dezsőnek azt a rágalmazási pőrét, amelyet Bajcsy-Zsilinssky Endre indított ellene. Szabó Dezső november 1-én előadást tartott Debrecenben s ez előadása kere­tében élesen kirohant Zsilinszky ellen, aki a ra­dikális magyar pártnak a vezetője. Kirohanásá­ban, mint magánembert is támadta s többek kö­zött azt állította róla, hogy nem számolt el azzal a kétezer pengővel, amit Fass József néhai népjó­léti miniszter a Zsilinszky kezéhez utalt ki az ő részére. Tehetségtelen embernek mondotta, aki kisajátította az ö radikális programját. Mivel Szabó Dezső az előbbi tárgyaláson nem jelent meg, most clövczettéh s ítéletet is hoztak ellene, amely igen súlyos büntetést vő az ismert íróra rá- ga 1 nta zó kijelentéseiért. Kihallgatásakor Szabó Dezső ezeket mon­dotta: Nem érzem magam bűnösnek. Amit akkor Zsilinszky Endréről mondottam, azt most is fenn­tartom, Nem kérek azonban bizonyítási eljárást állításaimnak igazolására, mert ezzel saját érde­keimet érinteném. Érdekemben áll, hugy bizonyí­tási eljárás ne legyeu. ötvenötéves vagyok s lm valaki körül voltak viharok az országban, elmond­hatom, hogy körülöttem voltak. A tárgyaló bíró ismételten megkérdezte Szabó Dezsőtől, hogy nem kivan--e bizonyítani ? A fele­let újból az volt, hogy nem. Arra a kérdésre, mi indította őt e súlyos kijelentések megtételére, azt válaszolta, hogy veszélyesnek tartja Zsilinszkyt, az ö programját és pártját, különösen a magyar ifjúság szempon t j á bó I. Ezután Zsilinszkynek a jogi képviselője tette meg előterjesztéseit, elmondva, hogy teljesen alaptalanul találta ki tázabó Dezső a vádakat. Vizsgálati bizonyítványokat mutatott fel olyan elszámolásokról, amelyek ebben az ügyben szóba* jöhetnek. Eredeti nyugtákkal igazolta, hogy Zsi­linszky Endre 17 hónap alatt 22 ezer 700 penged fizetett hi Szabó Dezsőnek, nagyrészben a saját­jából, Bejelentette, hogy mindössze 1 pengő va­gyoni kártérítést kér, mert a Zsilinszky számára a bűnösség megállapítása a fontos. Kívánatosnak tartja azonban, hogy súlyos ítéletet hozzanak, mert Szabó Dezsőt el kell riasztani azoktól az alaptalan rágalmazásoktól, amelyekkel tisztelet­ben álló közéleti férfiakat szokott illetni. Gyász- magyarnak nevezte Szabó Dezsőt, akinek szájából rengeteg szenny és piszok árad ki. A bíró ezután meghozta ítéletét, amelyben rágalmazás vétségéért kétheti fogházra, 500 pengd pénzbírságra, ami fogházra változtatható át és 150 pengő perköltség megfizetésére Ítélte:. Megállapított a bíró 1 pengő anyagi kártérítést is. Az indokolásban elmondja, hogy Szabó Dezső rágalmazó kijelentéseiért, súlyosan kellett elitélni, hajlandó lett volna a bíróság nagyobb összegű kártérítésre is kötelezni, azonban a sértett fél ezt nem kívánta, Szabó Dezső nem a ’bűnösség megállapítása, hanem csak az ítélet súlyossága miatt jelentett be fellebbezést, MÉG VAN KÖNYVNAPI OLCSÓ összes verset fiOO iilcial, vászonltöíés ■ Lei Ha elfogy, újból I £T O A fí C-rái, drágább jön1 LCrHUL Cluj Postán utánvéttel, — Beküldve franco.

Next

/
Thumbnails
Contents