Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-09 / 257. szám
í Cézár Petreseu és a magyar irodaiam A Curentul dr. Kristóf György kolozsvári egyetemi tanár román nyelven megjelent magyar irodalomtörténetével kapcsolatban elismerően ir a magyar irodalom értékéről. Bitka, mint a fehér holló a Curentul hasábjain az ilyen cikk s nem merjük remélni, hogy a Curentul velünk szemben elfoglalt uj álláspontjának bevezetőjét jelenti. Ettől azonban már azért sem kell tartanunk, mert a cikkíró. Cézár Petreseu ezt az alkalmat is felhasználja arra, hogy az erdélyi magyarságot megtámadja. A halott magyar jrók megdicsérésére még van szive, de az élőknek csak a vádaskodás, rágalom jár ki. Petreseu örömmel állapítja meg, hogy végre egy világos tanulmány jelent meg a magyar irodalomról és nyelvről, amelyet már rég óta vár. Elmondja, hogy Kristóf György tollából még két hasonló munkát ismer, az egyik Jókait ismerteti centeimáriuma alkalmából, a másik az 1928. évi ünnepi albumban ad áttekintést az erdélyi magyarság impériumváltozás utáni irodalmi életéről. Mostani munkája azonban nemcsak alkalmi értékű, mert a kolozsvári egyetemi tanár mindenki számára érthetően irta meg tanulságos és lényegbe vágó könyvét, elkerülve a különböző esztétikai vitákat, mert uz ilyesmik csak a szakemberek számára tennék élvezetessé a könyvet, Munkája tárgyilagos és erre is volt szükségünk — állapítja meg a cikkíró. „Mindennapi tevékenységünkben — folytatja. — nagyon sűrűn foglalunk állást, egészen természetesen a magyar revizionizmus, vagy az erdélyi magyar sajtó mesterkedései és rossz hajlamai ellen, ez még nem jelenti azt, hogy tagadnánk a minden megbecsülést megérdemlő nép nagy kulturális értékét. Az az irodalom, amely az emberiségnek olyan Írókat adott, mint Jókai, Madách, Petőfi, Arany és Ady. már nincs a kezdet habozásainak gyermekkorában. Érett irodalom a kikerekitett és végleges népiélek kifejezése. Még az erdélyi román lakosság és a magyar uralom közötti legrosszabb viszony idején sem tévesztették össze a „nemzeti kiirtás“ politikája elől a sza bad királyságba menekülni kényszerült erdélyi irólc a kormányzás mostohaságát a magyar szellem képviselőivel “ Ezután Petreseu felsorolja azokat a magyar irodalmi értékeket, melyeket erdélyi román költők fordítottak le. Hangsúlyozza, hogy a megismerésre ma még inkább szükség van. mert csak igy lehet elkerülni a súrlódásokat. Sok magyar iró született, élt, vagy meghalt Erdély területén, — állapítja meg. S mindjárt fel is sorolja Aranyt, Petőfit, Szigligetit, Kemény Zsigmondot és Adyt. Ezek nemcsak egyszerű életrajzi adatok. Olyan kapcsolatok amelyek „segítenek minket az erdélyi magyar ság lelkének megismerésében, mert az iró és a művész a népi sajátosság legvégső kifejezője, éppenugy egy országot és lelki kiimát képvisel, mint a vidék növény és állatvilága Megismerni, annyit jelent, mint megérteni s a megértés legalábbis félig, a megszeretést jelenti“ — -fejezi be cikkét Cezar Petreseu. A komoly, jóindulatú hangot mindenesetre szívesen halljuk. De azt az elfogultságot már kevésbé, amely az erdélyi magyarságot egyszerűen azonosítja az irredentizmussal, a magyar sajtó öt etes- harcát a kisebbségi jogokért „mesterkedés“-nek és „rossz hajlamok“ megnyilatkozásának nevezi. Saját szavaival válaszolunk Cezar Petrescunak: a megértés félig a megszeretést jelenti. Értse meg ő is. bogy az erdélyi magyar sajtó kötelességét teljesíti, amikor szót emel az élet kinövései, a kisebbségek bántó megkülönböztetése, a magyar tisztviselők elleni hajsza ellen. És Cezar Petrescunak tudni kell arról is, hogy a román irodalom magyar nyelvre való átültetésének munkáját nagy részben a „rossz hajlamú“ erdélyi magyar sajtó munkásai végzik- Bizonyára nem azért, mintha az elfogultságot addig a fokig vinnék, mint Cezar Petreseu, aki pedig bebizonyította, hogy tud — jóhiszemű is lenni, ha akar« KF.i.FTMIlWf' XVII, ÉVFOLYAM. 257. SZÁM. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM íz 1934. évi 41,Véé „ORSZÁSFEJ LESZTESI KÖLCSÖSl" Kibocsátási Prospektusa (Kivonat) 1 Nyilvános aláírás utján 1000 — lej névértékű kötvények bocsáttatnak ki kötvényenként 880'-- teles ár^an. A lejegyzett kötvények egyszerre, az aláírással egyidejűleg fizetendők ki 1934. november 5—30 közStt. 2. a-, befízeier dá összeg egy rásae a* éli am állal kibocsátóit régi Íáradékf»ap8rokka8 Ss kiegy enlifhető az aláírási íven feltüntetett kurzusén. A járadékpapirokka! történő fizetés a jegyzés névértékének 20%-át nem haladhatja meg. 3. Az 1000'— lejes kötvény évi 4l/2°/o-os kamatot hajt, amelynek fele junius 1-én. fele decemberben kerül kifizetésre, ffli első klfitatés 1935 junius 1-én történik. 4 A kőtwényaket 40 év alatt, évenként négyszeri sorshúzás utján váltják vissza: február 1-én és május l-én a junius í-in törlesztendő kötvényekkel; augusztus l-én és november l-én pedig a következő december l-én törlesztendő kötvényeket sorsolják ki. &z első sorshúzás 1935 február 1-én aörtéwik. 5 A lejegyzett kölcsöntőke minden teljes egy miüiárdjából nagy prémiumokkal visszaváltatnak az első évben: 1 kötvénye 3.000,000 lejjel azaz 3.000,000 laj 2 99 á 1.090,900 99 9» 2.009,000 9» 4 9» 99 590,003 19 »1 2.000,0 >0 »» 4 11 99 259,000 99 9» 1.900,000 »1 46 91 99 100,900 99 9» 4.600,0 30 99 57 kitvéngt összesen.......................... 12.300,000 §ej prémiummal váltanak vissza. A következő években visszaváltandó kötvények száma ÍOO.OOO lejenként egy kötvénnyel csökken évenkint. 0. A íenmaradó kötvényeket minden évben névértéken felül 200 lejes jutalékkal váltják vissza és pedig' az 1,000 lejes címleteket 1,290 Mért a 2000 f? 99 2.430 »9 az 5.000 9» 99 6,000 »9 a 10,000 99 99 12,090 99 a 20,000 9 9 99 24,909 „ váltják vissza. 7, g kamatokat és amortizációkat sîafetlteăit lejben fizati ká az álhw. A lej 10 milligram 0-900 finomságú arany értékének felel m g. 3. Az esedékesé vált s% Ív Anyákét, vaj-mi ml á kisorsol kötvénye* kfeft késtpánz gyanánt fogadják el az összes közpénztárak. 0 A kölcsön egész ideje alatt sem a kamatok összegéből, sem a kötvények visszaváltási értékéből nem vonnak le semmit, tehát ezek az összegek mindenféle adó« és »»elekek afél mentesek. A kötvények mentesek továbbá az örökösödési, ajándékozási és házassági szerződések adói, illetve illetékei alól. 10. A kötvények lombardirozhatók és azokat garanciákul és óvadékul elfogadják 11. Jegyzések eszközölhetők az alábbi jegyzési helyeken: A iá írási és fizetési testvek & kővetkezők : A pénzügyigazgatóságok, a városi kincstári adóhivatalok, a viüéki és községi adóhivatalok. Az Autonóm Állami Monopolpénztár ösz- szes szerveivel és alszerveivel. A Banca Naţionala és összes fiókjai. Az Állami Takarék- és a Postai Csekk pénztár. Az összes postahivatalok. Cluj Banca Centrală pentru Industrie Chij Erdélyi Bank és Takarékpénztár Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bank Mezőgazdasági Bank és Takarék- pénztár Bt. Banca Economul „ Ylădeasa din Huedin Banca Bomânească „ Comercială Italiană şl Bomână Nagyszebeni Általános Takarékpénztár şi Comerţ Jegyzet. Részletes felvilágosítások a kibjjsatasi prospektusban találhatói jl ent hiúnyozhatik egyetlen magyar ember könyvtárából seina \ CLUJ-KOLOZSVARI KALAUZ ES CÍMTÁR ’4-------wmmmmmammmmmjgß* Még ma rendelje meg a Keleti Újság kiadóhivatalában. Ára 50, vidékre GO lej. Jiöviditelt kiadás 30, illetve 40 lej.
