Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-08 / 256. szám
2 XVU. ÉVFOLYAM. 256. SZÁM. szétbontására s a politikai pártok egységének szótforgáesolására felhasználni. Olyan választási rendet vezet be a javaslat, amely a politikai pártok egységét megőrzi. Benes vádja Olaszország ellen Benes beszédének bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem terjeszkedhetik ki részletekre a feszült politikai viszonyokra való tekintettel. A szovjettel szemben fennálló viszony megjavulása nemcsak Csehszlovákiának, liánom az egész kisantantnak is érdeke. Ausztria függetlenségének biztosítása ügyében nem sikerült teljes megoldáshoz jutni s ennek oka elsősorban Olaszország, amely több pontra nézve külön véleményen volt, mint a többi hatalmak. így elsősorban abban a tekintetben, hogy a nemzetközi egyezmény végrehajtásánál az egyes államoknak milyen szerepe legyen. A kisantant véleménye megegyezett Angliával és Franciaországgal és remélhető, hogy előbb-utóbb megegyezésre jut Németországgal is. A Saar-kérdés rendkívül bonyolult ügy, amelynek megoldása égetően szükséges. Ha ez nem sikerülne, komoly bonyodalmakat okozhat s éppen ezért rendkívül kívánatos Európa nyugalma érdekében a francia-német közeledés. A Balkán-szövetség A keleti paktum tető alá hozása nagyon szükséges volna- Az ügyben adott lengyel válaszról nem nyilatkozhatik, mert az bizalmas jellegű volt. Mindenesetre annyit elmondhat, hogy Csehszlovákia is emlékirattal fordult a francia kormányhoz- A francia-orosz-kisan- tant megegyezés nagyon fontos dolog. Németországgal is jó kapcsolatai vannak a köztársaságnak s a jó viszonyt a kölcsönös árucsere fokozatosan előmozdítja. Ez automatikusan közelíti egymáshoz a két országot. Lengyelország és Csehszlovákia helyzete tisztázódott s ez jobb, mint az eddigi bizonytalanság. A lengyelországi csehellenes tüntetéseket nem kell túlbecsülni, de tagadhutatlan, hogy ezek fontos politikai megnyilvánulások. A külpolitikai helyzetet a kölcsönös várakozás jellemzi. A Balkán-szövetség és kisantant megegyezése nem irányul más országok elszigetelésére s ennek a szövetségnek Németországhoz való közeledése remélhető. Európában rendkívül komoly a helyzet s a legkisebb esemény is bombaként hathat. A kisebbségi kérdés — várhat Ami a kisebbségi ügyben tett magyar ajánlatot illeti, a csehszlovák kormány azon az állásponton van, hogy mielőtt azt komoly tárgyalás alá vennék, megvizsgálják, hogy vájjon az ajánlottevő államban e téren rendben van-e minden? A marseillei merényiéi Sándor király és Barthou halála a kisan- fantot még közelebb hozta Franciaországhoz. Csehszlovákia külpolitikájának irányitói követelik, hogy tárgyilagosan vizsgálják ki a marseillei merényletet s a vizsgálat eredményeinek konzekvenciáját a kisantant Franciaországgal egyetértésben le fogja vonni. A nemzetközi terrorizmusnak erélyesen véget kell vetni. Súlyos újévet jósol Benes —. Bizom benne, hogy a komoly helyzetijén îs sikerül megtalálni a megoldást — fejezte be beszédét Benes. 1915 még súlyos megpróbáltatásokat hoz és Európa sorsa a jövő évben dől el. Ha mindnyájan megtesszük kötelességünket és teljes lélekkel a hadsereg mögé állunk, akkor Európa minden szétbontó ereje gyönge lesz ahhoz, hogy nekünk árthassou. Nincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet. Kum-üjsja* ■munuramsi Titulescu a szófiai tárgyalások után ismét Párisba utazik Két éra hosszat volt Boris király? á< kihallgatáson Mihniache Rómában keres összeköttetéseket (Bukarest, november tt.) Titulescu szófiai látogatásának eredményéről még riem világosították fel a nagy nyilvánosságot- Bizonyos, hogy Titulescu nagy fontosságot tulajdonított e látogatásnak, amelyről a bolgár lapok hosszú cikkekben számolnak be. Hangsúlyozzák, hogy tegnapi tárgyalásainak igen nagy jelentősége van. Titulescu ma dezsönét adott a román követségen a bolgár kormány tagjainak tiszteletére A Curentul szófiai jelentés szerint Titulescu a Batoloff bolgár külügyminiszterrel folytatott megbeszélése alkalmával megállapodott abban, hogy Buszosuk és Giurgiu között kompot fognak építeni, amelyet még e tél folyamán üzembe helyezőének. Titulescu tovább utazik Paris felé. Ugyancsak a Curentul közli, hogy Tata- resou Tituiescutól értesítést kapott, mely szerint Párisba kell utaznia, ahol fontos tárgyalásai lesznek a francia politikai élet vezető személyiségeivel. Parisból Genfbe utazik a kül ügyminiszter, ahol november 20-án megnyílik a leszerelési konferencia. Emiatt Titulescu nem vesz részt a parlament megnyitásán és december eleje előtt nem tér vissza az országba, A királynál, Lülücyru'niszternéi. minisz er elnöknél Szófiái jelentés szerint Titulescu hétfőn délután meglátogatta Batoloff külügyminisztert, majd Gheorghieff miniszterelnököt, akivel hosszabb szívélyes megbeszélést folytatott. Ezután a külügyminiszter Boris királynál jelent meg audiencián. Ez a kihallgatás két óra hosszat tartott. Politikai körökben igen mély hatást keltett az a tény, hogy Boris király, aki néhány napja Várna melletti kastélyában pihent, kiilönvona- ton visszaérkezett Szófiába, hogy Titulescuval találkozzék. Titu- leseunak a miniszterelnökségről való távozásával, Gheorghieff, a bolgár újságíróknak kijelentette, hogy mindkét országra nézve hasznos dolgokat beszéltek meg. Szive mélyéből örvend annak a figyelemnek, amelyet Titulescu Bulgária iránt nyilvánított látogatásával és azt hiszi, hogy az összes vitás kérdések szerencsés módon fognak befejezést nyerni. Hétfőn este Batoloff dinert adott Titulescu tiszteletére, amelyen a kormány tagjai, a király adjutánsai és számos előkelő személyiség vett részt. Az összes lapok kedvezően kommentálják és nagy reménységekkel kisérik Titulescu látogatását Míhalache kihallgatáson Mussolininál. 'Kómából jelentik a bukaresti lapok: Miha- lache háromheti római tartózkodás után az este Nápolyba indult. Rómában megkülönböztetett figyelemben volt része és a gazdasági élet, valamint a politikai világ számos személyiségével folytatott megbeszéléseket. Meglátogatta és tanulmányozta a fasizmus által létesített intézménj'eket is. Találkozott Aeerbo, Crolalanza, Suvich, Asquini, Biagi és Valle tábornok miniszterekkel. Míhalache szerdán tér vissza Nápolyból és akkor kihallgatáson jelenik meg Mussolininál. Az első kölcsön jegyzési nap eredményes másfél milliárd le; Károly király 4 milliói, Mihály nagryvajda 3 milliói jegyzet! a belső kölcsönre (Bukarest, november 6.) Károly király a következő levelet intézte Slcevescu pénzügyminiszterhez: Drága pénzügyminiszterem! Ma, amikor megkezdődtek az országfejlesztési kölcsön jegyzései, kötelességemnek tartom, hogy mint az ország első polgára teljesítsem kötelességemet azzal, hogy úgy én, mint fiam, Gyulafehérvár nagyvajdája résztvesziink a jegyzésben. Levelemmel egyidejűleg ön 4 millió lejt kap tőlem, mint az én és 3 milliót, mint a nagy vajda jegyzési összegét. Az eddig hozzám érkezeit hírek arról, hogyan felelt a közönség az Ön felhívására, hogy nyújtsa támogatásai az ország szükségleteinek fedezéséhez, kimondhatatlan örömet szereztek nekem. Teljes a reményem., hogy ennek a szép kezdetnek megfelelő folytatása lesz. Felhasználom az alkalmat, hogy meleg felhívást intézzek mindenki hazafiasságához, felszólítva az ország összes lakosait, nyújtsák támogatásukat szeretett hazánk felemeléséhez. Abban a meggyőződésben, hogy annak a munkának, amelyet Ön a kölcsön érdekében végzett, teljes sikere lesz, fogadja, Drága Pénzügyminiszterem, teljes bizalmam kifejezését. KAROLY s. k. Slavescu pénzügyminiszter a rádióban felolvasta az uralkodó levelét, majd bejelentette, hogy törvényjavaslatot fog a parlament elé terjeszteni, a kölcsön összegének felhasználásáról és felosztásáról, mert az országnak tudnia kell, hogy hová megy a pénze. Az Argus szerint az első napon történt jegyzések összege meghaladta az egymilliárd lejt, mig az Universul úgy tudja, hogy a vidéki jegyzésekkel együtt az első napi eredmény több mint másfél milliárd lej. A pénzügyminiszter köztudomásra hozza, hogy semmiféle pressziót nem gyakorolt a köz- tisztviselőkre, mindenki szabadon jegyezhet közülük, ahoeyan jónak látja és amennyit jegyezni képes. A munkaügyi miniszter elrendelte, hogy a köl- csönjegyzésre kijelölt bankoknál és biztosítóintézeteknél délután is tartsanak hivatalos órát a jegyzések átvételére. — Egy román nszályhajó két matróza kimentett a jéghideg vízből egy öngyilkos úri nőt. Budapestről jelentik: A Ferencz József rakparton egy idősebb hölgy, öngyilkossági szándékkal a Dunába vetette magát. A közelben tartózkodó egyik román nszályhajó két matróza, névszerint Baleseti Gheorghe és An ghel Nicolae a jéghideg vizbe vetették magukat s sikerült kimenteniük az idős uriasszonyt, aki nevét nem volt hajlandó elárulni. A szerencsétlen. asszonyt a Rókns-kórházba szállították.
