Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-01 / 250. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 250. SZÁM. KElETlUjSJfO _______ _____________7 (liimHfiinrittni 15-én. !;Ä AZ ALLAMISORSJÁTÉK kiosztja játékosai között MILLIÓITI A "7 II I T C D \/ szerint még az a játékos is, aki 200 leiért egy ne- r\lL UÜ I C. ii V gyed sorsjegyet vásárol, nyerhet egy milliót. íme az uj terv nagy előnye. Minden negyed soraje- gyen rajta van a melléksorsjlték egy sorsjegye, a- melynok nyereményei megoszthatatlanok. Eeiltal a negyed sorsjegy tulajdonosa nyerhet úgy az osztály* sorsjátékon, mint a melléksorsjátékon. Aki egész sorsjegyet vásárol, az a következő előnyöket élvezi: Ha törzssorsjagyét egy millióval húzzák ki az 0 0 urnából, a nyereményt nem kell megosztania senkivel sem. 2 Egyidejűleg 4 számmal (minden negyed sors* , jegyen eggyel) játszik a melléksorsjátékon, a- melynek milliós nyereményei megoszthatatlanok. Vásároljon azonnal sorsjegyeket és kérje meg az elárusítót, hogy magyarázza meg önnek az uj terv összes előnyeit. f Játsszon a Sorsjátékon! ÁLLAMI SORSJÁTÉK ELSŐ HÚZÁS NOVEMBER 15-én ]'4 soiyjejgyel egy egész milliót nyer he 1 ! — Mit resaskiros f f .Să Banca Iliescu S. A.-nál Cluj Erdétyré&zi főelárusitó: éves* ErilOy Messzemenő diszkréció Postai szétküld s \ J Óriási érdeklődés mellett kezdték meg Vilkovits szatmári orvos magzatelhajtás! pőrét A halott asszony férjének és a vádlott orvos­nak izgalmas szembesítés* a törvényszéken Hémxmíözt Sirató Adjuk megszomorodott szívvel tudtára min­denkinek: Mire leesik az első hó és fehéren kopog­tat le december, négyszáz magyar postamester szélnek mehet. December 1-töl négyszáz magyar postamester, feleség, sokszáz gyerek halott. Nem lé­tezik tovább az állam könyörtelen anyaléonyvében. Reszket kezünkben a toll, alatta elfeketedik a pa­pír, amint vergődő kézzel rámázoljuk a közös gyászjelentés halotti idő és számadatait. Nem akarjuk hinni, de igy igaz! Égbekiáltóan, döbbenetesen és embertelenül igy!... ... Négyszáz... December 1-je... Mondják, mondják hát meg önök, akik kifelé franciaországban, a Népszövetségben és Lausan- neban a roman békeáhitat olajágával varázsolják el a látók szemeit: lehet ez, lehetséges, nemcsak vad rémálom, ami belopözott egy sanyargatott ki­sebbségi fejébe felzaklatott idegeiből, hogy a test békés clpihenéscben se legyen egy nyugalmas per. re, hogy tovább hánytorogjon benne ez a meglódult is zuhanó keserves világ? Titutescu Ur! Tatarescu Vr! és a többi urak, ott az állam szekerének hajtó- padján, igy igaz. igy rettenetesen igaz e: ittlét, melynek súlya ezreket nyom agyon s melynek be­következtét az Önök emberséges nyilatkozatai, ki­fül és belül az ország határain olyan kizártnak is bckövctkczheteUennek bélyegeztek? Hát az adat! szó nem készpénz és nem kötelez? A hivatalos Ál­lítás és ígéret nem egy a cselekedettelf Szomorú ez a siralmas meghazudtolás és kétségbeejtő énnel: a négyszáz családnak közös halála, mely a kisebb ségi fronton kellett őket érje... Megkérdezzük hát Önöket, akik olyan könj- nyed kézmozdulattal és a léleknek gondolatnyi in• gadozása nélkül képesek a halálos végzések özönét szétszórni ebben az országban: Mi lesz ezzel a négyszáz családdal? Hogy gondolják? Mint gon. doljákf Lesz annyi gondjuk rá, hogy mindegyé• küknek egy-egy koldusbotot utaljanak ki ingynő­sen, amivel bekopogtassanak a dermesztő téli fagy­ban a lelkes emberekhez? Valamit, még valamit! Miért van itt román, magyar, sváb és mittudommi közölt olyan áthidal­hatatlan és halálthozó különbség? Miért, hogy itt ember és ember, mert az anyja más tejjel és más szávai táplálta, bélyeges és megkülönböztetett le­het? Miért, hogy itt Erdély zugó hegyei alatt, ahoi mennyek dördülését és sugarasan kiderülését kö­zös rettegéssel és ujjongással engedte át magán a két nép. most elválik és megtagadja a másikat? Nem vád és nem felhányás, csak az elboruló szem kérdezése: nem egyformán jó fia, becsületes bérlője ennek a földnek- a két nemzet és nem egy­formán pengeti le szűkös garasait az állam, ható- gépezetébe, a kincstárba? Miért akkor egyik útja az élet és másiké a halál? ZJrale, Miniszter Urak, vannak az ország négy sarkában nyugtalan futóbolondok, a szélmalom- harcosok, akik rémeket ugratnak ki fejükből s úgy támadnak rájuk, mint halálos nagy veszedelemre. Piszkos piaci vádak, uszítások, hazugságok és egy népnek mégis gyötrődnie, sanyarognia kell értük. Pedig, amikor átlesnek hozzánk onnan a Kárpá­tokról, a fővárosból. műidig csak azt láthatják, hogy ez a két nép azért küzd váll a váll mellett, mert egyszerre és egymás mellett akarna jobbítani ezen a válságos, gyötrelmes életen. Nézzenek szét: Pedig földöntúli békességben, megértésben tudnak meglenni egymás mellett ezek a jó, felemelt és le­sújtott emberek. Négyszáz magyar családi közös gyászjelenté­se meg kell találja az utat az önök szivéhez. Négyszáz család könnye legalább egy cseppet ki kell sajtoljon az önök szemeiből, hiszen egy isme­retlen halottat is megsiratunk, ez a négyszáz ha­lott család minden egyes tagja itt nőtt fel, jóicsme- rősök, megérderniik hát a könnyeket. A koldusbot és közössir helyett sírjanak kicsit a négyszáz csa­lád gyászáért s akkor megjön a béke, a szeretet és a megértés. (Szatmár, október 30.) A törvényszék óriási érdeklődése mellett kezdte meg dr- Vilkovits Béla szatmári orvos magzatelhajtás? pőrének tárgyalását, A törvényszéki tárgyaló torom zsúfolásig megtelt az érdeklődő orvosokkal és más érdeklődőkkel, köztük sok nővel. A vád szerint dr. Vilkovits Béla 1934 május 5-én til­tott műtétet hajtott végre Gyimes Dezsővé szatmári uriassronyon. aki a műtét következ­tében meghalt. Dr. Vilkovits Béla kihallgatása során ta­gadja a terhére rótt bűncselekményt. Elmondja, hogy az asszony előbb egyedül, majd férjével együtt jelent meg nála és megkérték a műtét végrehajtására, ö azonban a műtétet nem haj­totta végre, mert látta, hogy a magzat már halott s az abortus természetes utón is végbe fog menni Három napig tartózkodott az asz- szony magánklinikáján, de az abortus nem kö­vetkezett be s ezért orvostársaihoz, dr Lükét Béla kórházi igazgatóföorvoshgz fordult, hogy a műtétet hajtsa végre. Dr. Liikő végre is haj­totta a műtétet, de az asszony másnap meghalt. Ezután Gyimes Dezsőt hallgatták ki. aki jelenleg a nagybányai mtivészklub bérlője. El­mondotta, hogy felesége hónapokig panaszko dott fájdalmakról, végül bejelentette, hogy dr. Vilkovitsnál elintézi a magzatelhajtás ügyét- Ezután mindketten megjelentek az orvosnál fes kérték a műtét végrehajtására, de csak abban az esetben, ha a magzat kezdeti stádiumbaji van. Az operációnál dr. Gross Sándor végezte az altatást, dr. Vilkovits pedig a műtétet. Á műtét után dr. Vilkovits magánklinikáján 'ti felesége naponta injekciókat kapott, de álla pota mindinkább snlyosabbá vált, végül bevit­ték a kórházba és ott kiszenvedett. Izgalmas volt dr- Vilkovits és Gyimes Dezső szembesítése. Mindketten fenntartották állitá sukat. A következő tanú az elhunyt asszon*, cselédje, sógornője és dr Vilkovits laboráns nője, továbbá 14 orvos.

Next

/
Thumbnails
Contents