Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-04 / 253. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 153. SZÁM. 4 Knmttjsm Muzeum, — Angyalföldön, Szobrászok, festők9 Írók — az elmebetegek között Egy nem mindennapi kiállítás szenzációi Budapest, 1934 október Kedvelt megállapítása az embereknek, hogy min­denkinek két énje van s hogy ez a kettősség legtöbb­ször önmagunk előtt sem tudatos. Ez a kettősség min­den intenzív lelkiéletet élő embernél tényleg meg is van, azonban mégse lehet második énnek, másik arc­nak nevezni, mert megfelelő hangulatban, vagy kellő környezetben az ia éppen úgy megnyílik, mint az „első", A társadalomba való beleilleszkedésnek, a ma­gán és közéletben való elhelyezkedésnek mindenkori előfeltétele az ösztönélet visszafojtása, vagy lehető leg­erősebb megfékezése. Ez volt az otthoni és az iskolai nevelés célja mindig. Ez tenyésztette ki viszont a gát­lások olyan sorozatát, mely az ösztönélet egészséges és természetes világát a második én-be zárta. A természet nem szereti a mesterséges beavatko­zást és gyakran föllázad ellene, felszínre igyekszik hozni minden értékét, minden rejtett titkát. Útban és formában nem válogat. Ezért talál az igazi zseni min­dig, bármily mostoha körülmények között is kifejezési formát s ezért nem ismerjük el a napjainkban any- nyira elszaporodott rejtett tehetségek létezését. A má­sodik én megnyilatkozása az elmebetegeknél kerül a legkönnyebben észlelhető formában napvilágra, azon­ban — sajnos — már csak motívumokban. A kifeje­zési forma Freud tanítását igazolja, aki kétségbevonja az őrültség és zseniálitás mesgyés voltát s azt áliitja, hogy a dementia már nem tud zseniálisat teremteni s gondolatait, alkotásait csak a normális képességek­nek és tulajdonságoknak föl-, vagy legtöbb esetben lefokozása jellemzi. Erről tett tanúságot az angyal- i földi elmegyógyintézet páratlan érdekességü múzeuma, melyet ötvenéves fennállása ünnepére most nyitottan meg a nagyközönség számára, Erdélyi cicerone­SSaakó doktor igazgató főorvos kolozsvári ember. Munkájával, — melynek alapját elődje, Selig igazgató vetette meg — újból bizonyítékát adta annak, hogy az erdélyi emberben igenis van a mindennapi élet kö­vetelményein túlnövő alkotóvágy és képesség. Az uj muzeum szakértő rendezőjével, dr. Jó Jánossal együtt a legnagyobb örömmel fogadták a „Keleti Újság" ér­deklődését és megkülönböztetett szeretettel magyaráz­tak meg mindent, ami nélkül különben a fölhalmozott óriási anyag érthetetlen lett volna. Bűnügyi krónikák, színes riportok és családi tragédiák levegőjét árasztja a nyugtalan és összeroppant idegrendszerek munkája, melyről Jó főorvos a legapróbb részletekig pontos fel­világosítással szolgál. Szobrászok. A betegeknek minden szükséges eszköz rendelke­zésükre áll. hogy elfoglalják magukat és kifejthessék képességeiket, mert az a diagnózisra és az individuális gyógyításra is nagy befolyással bir. A kézügyességet igénylő munkák általában túlsúlyban vannak. Az eiső vitrinben mindjárt ismerős alakok tűnnek föl. Közis­mert politikusaink közül néhánynak fafaragásos kis szobra — szellemes aláírással fűszerezve. Egy hor­dócska tetején Sokoropátkai és Kuna P. András váll­vetve söröznek. Aláírás: personalunio. Mellette egy siS- ketnéma, analfabéta és imbecilis ember készítette lo­vasszobor. Bármely egészséges embert is a legszebb szobrászjövőre jogosítaná fel. Festők. A kiállított anyag zömét festmények és rajzok al­kotják. Az első pillanatban valami modern képklálu- tásra emlékezünk a szintobzódás és témahalmozás miatt, tárgyválasztásuk azonban — mint bármely más irányú munkájuknál — főleg a vallásosság és sexua- litás világa közt variálódik. A „hosszú élet" cimü fest­mény egyik, legérdekesebb példája a szimbolikus hal­mozásnak. Szerzője a jókedvben látja a hosszú élet titkát s ennek megfelelően a képen bohóc, frakkos fi- csur, egy óriáskakas — mint az erő — és egy elefánt- ormány — mint a hosszú élet jelképe — szerepelnek augiasi összevisszaságban. Képeikhez az ilyen magya- rázatot rendesen maguk a szerzők adják meg. A „földgömbcsók" festményhez már nincs semmi magya­rázat. A cimet már önmagában is elég kifejezőnek ta­lálta a művész. Érdekes részlet látható az egyik ob- szcén rajzon, melynél — az emberiséget taposó két ideológiát szimbolizálva — egy óriási emberi talpon a nagylábujj Lenin, a sarok pedig Mussolini fejét ábrá­zolja. Egy másik festő pedig, aki a kontrasztokat na­gyon kedveli, bibliai idézetekkel kereszteli el képeit. A baj csak az, hogy felirataihoz illő téma helyett sok­kal szívesebben örökít meg pl. egy boxmecoset. Van a betegek közt olyan is, aki csak az intézet­ben kezdett el rajzolni, vagy festeni és gyógyulás után aztán többet sose nyúlt palettához, kuiongs azonoan a hanyatlás azoknál, akik korábban is foglalkoztak ilyesmivel. Színtelen, fakó, minden mélység és távlat­nélküli már a betegség tartama alatti munkájuk, a „föltalálok“ rajzai is külön tanulmányt érdemelnének, mint pl. a közlekedést forradalmositó „aerokerékplan'; a lábbal hajtható uj repülőgép, valamint a „tojástar­tót gyártó gép". Utazás a csillagrendszerben. Ezzel szemben már nemcsak érdekesek, hanem művészi értékűek is azok a Verne illusztrácókhoz ha­sonló tollrajzok, melyekben valaki a csillagrendszer­ben tett utazását örökiti meg. A rajzokban rejlő misz­tikumot megtaláljuk ugyanennek a szerzőnek „iro­dalmi" munkáiban is. Mágikus jelekkel, görög és sa­ját találmányu betűivel, meg csillagászati számokkal már mintegy hatvan füzetet teleirt. Egyébként a vi­lág megmentöjének képzeli magát és minden óvatlan pillanatot felhasznál arra, hogy a „föltétlenül megbíz­ható fegyveres cári jótékonysági misszió vezetőségé­nek" forgalomból már régen kivont magyar pénzeket küldjön az elnyomottak segélyezésére Itt vannak a visszaérkezett levelek s a boritékokSn látható a szov­jet posta bélyegzője és megjegyzése: „címzett isme­retlen". írók, poéták. A „szépirodalom" — a kiállított anyag élénkségére való tekintettel — aránylag kisebb helyet kapott a múzeumban. Bírósági szakértekezés, madagascari út­leírás és — Jó főorvos állítása szerint — egészen él­vezhető és szórakoztató elbeszélések is akadnak, de eredetiségük és önállóságuk már meg nem állapítható. Érdekes megfigyelni egyes betegeknek a kézírását a a gyógyulás, vagy súlyosbodás különböző stádiumá­(Budapest, november 2) A főkapitányság politikai osztálya a közelnniltban bizalmasan értesült, hogy oroszországi utasításra útlevél nélkül három gyanús egyén érkezett Magyar- országra, akik nagyarányú kommunista meg­mozdulást készítenek elő és tervüket puccssze­rűen akarják végrehajtani. Az ügynökök: Müller Jakab, Stein Lajos és Horváth Lajos néven vettek ki lakást különböző helyeken. A rendőrség megfigyelése szerint lakásaikon is­mert kommunisták fordultak meg. Szerdán délután a rendőrség emberei rajtaütésszerűen meglepték a kommunista mozgalom irányi­tóit. A megejtett házkutatásnál feljegyzése­ket, merényletekről szóló utasításokat, az el­foglalandó középületek tervrajzát és olyan közéleti férfiak névsorát találták meg, akik a kommunista mozgalom terjedésének legfőbb akadályai. Ezenkívül többezer pengő is volt ban. Az Írásmódtól eltekintve tartalmilag is érdekesek. Egyikük egy ilyen irásprőba alkalmával a kővetkező­képpen kezdte közlendőit: „én általában tébolydához illően viselkedem"“, majd panaszosan folytatja, hogy „nincs itt senki, akivel egy komoly és értelmes szót lehetne váltani". A lira is számos követőre talál, de hogy versről van szó, azt a prózai szövegnek rím és rltmustalan rövidre tagolt soraiból lehet csak fölismerni. A szép- irodalmi szekcióban található még az ’ egész kiállítás legmegrázóbb darabja is. Egyetlen papirlap, melyen egy idén öngyilkosságot elkövetett beteg utolsó per­ceit irta le a tudományos világ szolgálatára. Megdöo- bentőek a halál pillanatáig egyre bizonytalanabbá váló és egyre növekvő betűk. Utolsó szavai Goethére em­lékeztetnek: „már alig látok, olyan nehezek már a tagjaim, már nem is" ... Ijedt-önkéntelenül fordul meg az ember, hogy va­lami , másra terelje a figyelmét, valamire, aminek még több köze van az élethez. Hosszú képsorozatban az. elmeügy és gyógyítás történetét látjuk a hátunk mö­gött. Szájkörte, forgószék, forró kemence, ejtőhid stb. szerepelnek gyógymódként, melytől ma minden egész­séges ember megbolondulna. (Valószínűleg akkor is úgy volt.) Egy nagy táblázat a középkori Magyaror­szágon lefolyt boszorkányperekről számol be s szé­gyenkező mosollyal kellett megállapítanunk, hogy az igéző és bübájperekhez a legtöbb boszorkányt éppen Kolozsvár szállította. Ezután a szomorú megállapitás után — bár ren­geteg érdekes látnivaló lett volna még — gyorsan bú­csút vettünk. Távozóban Sinclair Lewis Arrowsmith-e ötlött eszembe, hogy mennyi névtelen „Arrowsmith' dolgozik itt ebben az intézetben, akik csendben töltik be hivatásukat az emberiség boldogulására. Még a ré­gen szokásban volt „veszélypótdijat“ is eltörülték és Ilyenkor — talán ötvenévenként — jut ki egy-egy el­ismerő szó idegfeszitö munkájukért. Az intézet óriási parkja már sötét és csendes. Kint a villamosmegállónál pedig veszekednek, to­lakodnak és kiabálnak az emberek a kisszakasz miatt. Északamerikában egy elmegyógyintézetnek bizarr, de találó a fölirata: „Nem mind vagyunk itt". a mozgalom vezetőinél. A rendőrség ujjlenyomatok alapján meg­állapította, hogy a Müller nétSen szereplő egyén Horváth Imre villanyszerelő, aki n kommün alatt is szerepet játszott és emiatt tízévi fegyházra ítélték, de utóbb a fogoly­csereakció révén Oroszországba került. Stein Lajosnak igazi neve Stréger Lajos, foglalko­zására nézve bádogos. Horváth Lajos is álné­ven szerepel, mert igazi neve Hochmann Ottó- 1931-ben kommunista izgatás miatt öt hónapra ítélték. A vizsgálatot Hain rendőrtanácsos ve­zette. Hochmann felhasználta azt a pillana­tot, amikor a rendőrtanácsos az iratokat la­pozgatta, hirtelen az ablaknál termett, felrán­totta azt és kiugrott a kövezetre. A magasról alázuhanó ember fejjel esett a kövezetre s pár perc alatt meghalt. 1934. évi KÖX1TMPI OLCSÓ kiadványok mis' a készlet, tart! Kapható a Keleti Új­ság kiadóhivatalában Kolozsvár,Báron Pop u. 5 Babits: Az európai irodalom története, 380 oldal, lei 100 illusztráció, egészvászonkötésben ....... ............... 144*— Földes Jolán: Mária jól érett, 264 oldal, kötve ........... 84*— Molnár Ferenc : Pál uccai fiuk. Rendes ára 150-— lej, könyvnapi kiadás csak ................................................. fiO*— Móra! Sándor: Egy polgár vallomásai, fűzve 60, kötve 93*- S*ép Ernő: Dali-dali dal, fűzve 27, kötve, finom papíron 57’— Ady összes versei. — Propaganda kiadás, 600 oldai, egész vászonkötésben, íinom papíron ................................... 120'— III IWI —I——HT—TTfn—II Ili —■ !■ IUI W——W—Will ■Ilii IWIWil—Hl) Vidékieknek a könyv ára és 10 lej portóköltség előzetes beküldése ese­tén azonnal szállítjuk. 150 lejt túlhaladó megrendelésnél, ha az összeget előre beküldik, — a szállításért portót nem számítunk. — Utánvét nincs, Dr. Pap Etele. Kommunista fészket lepleztek le Budapesten Leiarlózlallak három moszkvai íiqynököl, de az egyik kivelollc magái az cmeleSi ablakon és szörnyethal!

Next

/
Thumbnails
Contents