Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-01 / 250. szám
4 KElETîQjâm XVII ÉVFOLYAM. 250. SZMf. Kisebbségi életünk összes problémái szóba kerültek a temesvári Kath. Népszövetség gyűlésén Ä Kath. Népszövetség központi igazgatója tiltakozott az ellen a jelszó ellen, hogy a katholicizmus nemzetközi — Az ifjúság kérdése a gyűlésen (Temesvár, okt. 30 ) Vasárnap, Krisztus király ünnepén, tartotta meg az Erdélyi Katholikus Népszövetség temesvári csoportja bánsági tartományi nagygyűlését, amelyre Márton Áron hitszónok, a katholikus népszövetség központi igazgatója is leérkezett. A józsefvárosi plébánia templomban délelőtt fél 10 órakor misét celebrált Magyary !Pál prelátus, püspöki helynök, mise közben pedig Metzner Márton prépost-plébános Krisztus király ünnepéről mondott magasröptű szentbeszédet. Mise után a józsefvárosi Forgács teremben tartották meg a diszgyülést. 800 főnyi közönség jelenlétében. Martzy Mihály elnöki megnyitójában reámutatott arra, hogy a temesvári népszövetség 5 részre oszló csoportját a junius 7-iki ujrala- knló közgyűlés egyesítette és lefektette a ka- tholikus akció alapjait. Hisz a becsületes munka és a tiszta szándék sikerében. Ha nehéz idők komoly napjai nehezednek egy népre, akkor bizakodó lélekkel kell odaállani a közös terhek viselésére. Fel kell ébreszteni a szuny- nyadó erőket és a tettre kész keresztény emberi tipust érvényre kell juttatni. Ezután Márton Áron központi igazgató, a nagygyűlés diszszónoka tartotta meg előadását. A világ arca „Facies hipocratica“. Politikai, társadalmi, gazdasági bajok gyötrik. Nem lehet az embereket megnyugtatni, bár úgy a határokon belüli tényezők, mint a nemzetek kültényezői erre igyekszenekA mai kor bajainak termő ágya, 400 észten- I dős ut öt szakasza. A múltra való visszapil- I lantás után igy folytatta: — A mi korunk a pozitivizmus kora, az eget teljesen eltakarja az ember elől. A materializmus az ur minden vonalon. Isten, lélek, természetfelettiség nincsen; csak test, világ, anyag van. És amikor a liberalizmus jelszava alatt a legvadabb materializmust űzik, a ka- tholikus akció vétót kiált. ;— Vissza kell hozni a világba az Istent és a tízparancsolatot a parlamentek, a Népszövetség ormára kell tűzni. Diadalra kell juttatni ezeket a megfelebbezhetetlen törvényeket, egyénben, társadalomban, államban, egyaránt. Nagy feladataink vannak, amiket gyorsan kell megoldani és ezért csak a bátrakhoz szólunk, akik mernek a megoldásra vállalkozni. — Szembe kell nézni azzal a szólammal, hogy a katholicizmus nemzetközi. A katholicizmus nemzetek felett él, etikája, törvényei felettünk vannak. A nemzeti gondolat kiélezése a kisebbségeket sérti és elnyomni igyekszik. A katholicizmus testvért lát mindenkiben és emberi jogában senkit sem enged megcsorbitani. Itt az idő, hogy az egész világon ezt komolyan vegyék. — Nem lehetünk mások, mint aminek születtünk, amihez múltúnk, tradícióink, e földben nyugvó őseink fűznek. Kötelességünk tehetségünket, életünket áldozni, ha e közösség jő volt a múltban, amikor dicsőséget juttatott érte cserébe, ezerszeresen ma, amikor a balsors teszi keservessé. — Krisztust a vállunkra kell venni , és a katholikus akció gondolatának megvalósításáért kell dolgoznunk. A természetfeletti alapokra kell visszatérni, hogy elviselhető természeti alapot teremthessünk magunknak. Krisztus e munkában mellettünk fog állani és segíteni fog bennünket. A katholikus nagygyűlés ifjúsága problémájához hatan szóltak hozzá. Fodor József hittanár az elemi iskolai nevelésről beszélt. Metz Károly piarista tanár szerint a középiskoláink hatalmas versenypálya, amelyen if- jaink a különböző tudományok pályáin futnak- Csak tudományt nyújtanak, de ei\őt nem ennek elnyerésére. A szülőkkel együtt kell törekedni ennek megteremtésére, a példaadás és reánevelés az életre fontos. Telbisz Károly joghallgató a főiskolákról szól. A sikertelen érettségi eredmények folytán még hatholikus vezető emberek is a keres(LONDON, október 30.) Mária királyné önéletrajzának második kötetében meleg hangon emlékezik meg fiának, II. Károly királynak gyermekkoráról. Kiemeli, hogy a király már gyerekkorában katonás szellemit volt és az uralkodásra készült. A három-négyéves királyfit katonás kis fickónak becézi a könyvben s elmondja, hogy őrségváltás idején kis kardjával kezében lépkedett le s fel s azt képzelte magáról, hogy ő a parancsnok. Már gyermekkorában látszott, hogy örökölte apja és nagybátyja katonai szellemét. Állandóan az állami (Bukarest, október 30.) A cigányok „királya“, a lengyelországi származású „II. Mihály“ Romániába érkezett és mintán résztvett a csernovici cigánykongresszuson, Bukarestbe utazott és kihallgatáson jelent meg Anghelescu közoktatásügyi miniszternél, hogy a romániai cigányok oktatására vonatkozólag tárgyalásokat folytasson vele. Többek között kéri cigány nyelvű iskolák felállitását is. Romániai tartózkodása alatt II. Mihály érintkezésbe fog lépni a romániai cigányok vezetőivel és beveszi tőlük a hüségesküt. Az ujságirók érdeklődésére elmondta, hogy van egy fia, aki Párisban az orvosegyetem hallgatója, mig a leánya a Sorbonne- egyetem filozófiai doktora. Egymillió 800 ezer alattvalója van (itt aztán őfelsége ellentétbe kerül a romániai cigányok alkirályával, aki szerint egyedül Romániában 1,200-000 cigány él. Ha Romániában ennyi a cigány, Európa többi országában csak 600.000 volna?), kik szétszórtan élnek Európa különböző országaiban. Fényképet is mutatott az újságíróknak, mely cigánykirályi díszruhában ábrázolja tró- non ülve, koronával a fején és hatalmas jogarral a kezében. Kijelentette, hogy a cigányság nem etnikai kisebbség, hanem önálló nemzet. — Úgy érzem — mondotta — hogy én vakedélmi és ipari pályára irányítanak. Társa- . dalmunknak pedig szüksége van diplomásokra: tanárokra, orvosokra, ügyvédekre, papokra, akik hivatásuknak meg fognak tudni felelni. A főiskolák a népnevelés és oktatás terén be akarnak kapcsolódni a Népszövetség munkájába. Záhner László az ipari és magánalkalmazottak nevében, a katholikus öntudatukról tett tanúbizonyságot. Becsky István mérnök a mai diplomások szomorú helyzetét vázolja, de ez apostoli lelkületűé tanít és ezért ott a helyük az élet minden megnyilvánulásában és keresztény szellemmel kell megtölteniök ezt. Összekötő kapcsot kell teremteniük korok és társadalmi osztályok között. Hivatottak az egyházközségek vezetőiként a kulturális és társadalmi problémák megoldására. lilánk Jenő hittanár a vidéki ifjúság megszervezéséről beszélt. A vidéki ifjúság felkarolása fontos, mert az övék a jövő. Szervezetük életképességének megteremtése fontos. Dr- Rajka Géza szövetségi igazgató a téli munkaprogrammról számolt be, amiből különösen a propaganda és a katholikus Otthon megteremtése emelhető ki. Dr. Magyary Pál prelátus kanonok dr. Pacha Ágoston megyéspüspök képviseletében áldását adta az egybegyűltekre. Dr. Vicehetich Endre társelnök zárta be a gyönyörű gyűlést megköszönve az érdeklődést. dolgok, parancsok és szabályok érdekelték A folyosón játszadozó leánytestvéreivel szemben vámhivatalt állított fel és vámilletékeket rótt ki reájuk. Nagyon gyorsan megtanult olvasni, csak a parancsok és a fegyelem érdekelték, főösztöne a fegyelemszeretet volt. A királyné megemlíti, hogy a kis Károly hercegre nem volt jó hatással svájci nevelője, Monsieur Z. A helyzeten úgy segítettek, hogy Károly herceget elküldték a póstdami katonai nevelőintézetbe. gyök hivatva megteremteni a független cigány államot. S ha majd az Angliával megkezdett tárgyalásaink kedvező befejezést nyernek, megkezdődhetik régi vágyunk beváltása, az emi- grálás a Ganges mentére■ Itt fogom ugyanis létesíteni önálló független államunkat, mivel eredetileg innen származunk. Kijelentette, hogy cigányul „Csobarimos Imperator“ néven nevezik őt és 1930-ban történt meg hivatalos megkoronáztatása Varsóban s az ünnepségen minden európai nemzet képviseltette magát. Megalakította már a cigánykormányt is, tiz miniszterrel; kik közül a külügyminiszter az ő nagybátyja..A közoktatásügyi minisztériumot Romániába fogja áthelyezni, tekintettel arra, hogy itt él a legtöbb cigány. Szegény cigányok! Nem tudják, — vagy legalábbis Csobarimos Őfelsége nem tudja, — mit cselekesznek. Eddig, amíg csendben meghúzódtak az alvégen és románul, vagy magyarul felelgettek lópatkolás, vagy muzsikálás közben, senki sem törődött velük. Most iskolákat, cigány nyelvük élismertetését követelik, szóval az öntudatos népkisebbségek Sorába akarnak emelkedni. Cigány-iskolát akarnak, hogy legyen mit elvenni Anghelescunak! Gy. L. Jfúria királyné önéletrajzában meleg szilvákban emlékezik meg Károly király gyermekkorúról „Măr kisgyertneMiorăbun feltűnt, hagy öriihölte atyja és nargyb:ltyju liatoiiás szellemét rr „Őfelsége“ a cigányok királya Romániában „Nem ethnlkai kisebbség, banem nemzet“ — A Ganges partjaira akarja vezetni a cigányságot, hogy ott alapítsanak maguknak uj hazát
