Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-30 / 275. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 275. SZÁM. Kei eti'Ujsjob 5 Török Ferenc uj tárgyalásán maga a» ügyész is kijelentette, hogy a tanuwalíomások alapján fel kellene menteni a főpapot Ax első eljárás rendjén öt évre ítélt nagyernyei esperes ellen a vád nem tudott bizonyítékokat produkálni — Bűn-e az, ha a pap aszal biztatja a bevonuló legényeket, hogy „nem a világ ez a három esztendő I“ (Csíkszereda, november 28.) Török Ferenc völt gyergyócsomafalvi, jelenleg nagyernyei esperes-plébános ismeretes államellenes izga- tási és lázitási ügyét ismét letárgyalta a Csík­szeredái törvényszék dr. Tódor—Mihaileanu tanácsa. A vád tanúinak többszöri távolmaradása miatt csak most kerülhetett érdemleges tárgya­lásra az ügy, amelyben — mint lapunk hasáb­jain már közöltük — a Marzescu törvény 11. szakasza értelmében öt évi fegyházbüntetésre ítélték az országszerte ismert és közbeesülésben álló főpapot Fellebbezés folytán a marosvásárhelyi táblá­hoz került az ügy, ahol formai okokból meg- semmisitették a Csíkszeredái törvényszék Íté­letét és uj tárgyalást rendeltek el­Az uj tárgyaláson a vádat Lascu főügyész képviselte, a védők pedig dr. Gyárfás Elemér és dr. Ábrahám József voltak. A tárgyalás kezdetén Török esperes sze­mélyi adatainak felvételénél megállapították, hogy a hatáskörébe tartozó felekezeti iskola védelméért már egyszer két hónapi fogházat kapott, de ezért kegyelemben részesült. Az ügyész vádja. Dr. Tódor elnök ismerteti a vádat. A vád Szerint Török az uceán részeg állapotban haladó Pál János és Szilágyi Sándor bevonuló újon­coknak a következő kijelentéseket tette: „Ne búsuljatok, , mert nem sokáig lesztek román katonák, jönnek a magyarok.’“ Török esperes teljes lelki nyugalommal állí­totta, hogy a vád teljesen alaptalan, mert mint pap és mint volt képviselő is tudja, hogy mit szabad és mit nem szabad mondani. Nem vagyok ellensége a román államnak. Bizonyí­tom azzal is, hogy még 1931. évben és 1932-ben is román nyelvtanfolyamot rendeztettem a be­vonuló újoncoknak, hogy annál jobban tudják helyüket megállani. Ezeket a tanfolyamokat Ferencz Sándor és Székely Béla tanitók teljesen ingyenesen vezették. A szószékről is állandóan hirdettem, hogy mindenki vegyen részt a tan­folyamokon s az eredmény az első évben az volt, hogy 50 ember, a másodikban pedig 26-on jelentkeztek. Igaz, hogy Szilágyi Sándorral szót váltot­tam az uccán, de csak annyit mondtam, hogy: „Ne busulj, mert a nóta szerint: Nem a világ ez a három esztendő-“ Nem tárgyaltam és nem tárgyalhattam egyebet részeg legényekkel. A koronatanúk. Pál János 25 éves tanú következik ezek- irtán, aki az elnök kérdésére előadja, hogy Szilágyi Sándor bevonuló legény társával Ágos­ton Ágoston korcsmájában két liter bort fogyasztottak el, ahonnan énekelve más korcs­mába igyekeztek, amikor Török Ferenccel szembetalálkoztak. Török szóba elegyedett velük, vigasztalta őket s azt mondta: Ne búsuljunk, mert nem sokáig tart a katonai szolgálat. Ezekután az elnök, ügyész és védők vitába kezdenek. A tanút minden irányban vallatni kezdik, aki nem vall egyebet s arra hivatkozik, hogy annyira részeg volt, hogy nem is tulaj- donitott semmit az esperes kijelentéseinek. Pál Jánost vallomására megcskctik s az­után Szilágyi Sándor 23 éves legényt szólítot­ták vallomástételre. Szilágyi is abban az érte­lemben vall, mint Pál és vallomására az ügyész kérésére őt is megesketik. Amit az esperes ellensége hallott. A harmadik tanú Pál Mihály 42 éves korcsmáros, aki kijelenti, hogy ellenséges viszonyban állt az esperessel. Többször feljelen­tést adott be-ellene a püspökhöz. Egy éjszaka folyamán Szilágyi és Benes Antal felzörgették álmából és egy fél liter pálinka mellett tár­gyaltak arról, hogy milyen kijelentéseket tett az esperes. Hallotta, amint egymás között vitat­ták az esperes kijelentését, hogy nem sokáig lesznek román katonák, mert jönnek a magya­rok. Azonban nem figyelt a további beszélge­WiMPASSING téseire s még halványan sem emlékszik egyébre, mert háborús fejsebe következtében igen fele­dékeny. Az ügyész megkérdi a tanút, hogy vallo­mását befolyásolta-e ellenséges viszonyuk, mire tanú nemet mond s ezután az esküt vele is le­tétetik. A negyedik tanú, Benes Antal 27 éves legény, azt vallja, hogy a korcsmában Szilágyi­tól hallotta a Pál Mihály által már elmondott kijelentéseket, de egyébre nem emlékszik, mert be volt rúgva. Az esküt tőle is bevették 6 ezek után a védelem tanúit hallgatták ki. A védelem mindent tisztáz Ferencz Sándor a róm. kath. elemi iskola igazgatója és Székely Béla tanító egyöntetűen azt állítják, hogy Török esperes minden alka­lommal megfogta a részegen ödöngő legényeket. A szószékről is kihirdette, hogy vegyenek részt az általa kezdeményezett román nyelvtanfolya­mokon és tanuljanak, hogy legyenek altisztek és ne hozzanak szégyent a magyar névre. Mi­után még kijelentik, hogy Török esperesnek régebbi megbüntetéséről mit sem tudnak, vallo­másukra megeskették. * Rokaly József és Szilágyi Imre azt igazol­ják, hogy a tanfolyamokon részt vettek és ebből később igen nagy hasznuk volt. Ágoston János kereskedő is igazolja a tan­folyamok megtartását és azt ál1 it ja, hogy Pál 'Mihály nemcsak a pappal, de egyházával is állandó ellenséges magatartást tanusitott és többször feljelentette alaptalan vádakkal az általános köztiszteletnek örvendő főpapot, Szilágyi Lajos 61 éves gazdálkodó szintén az előbbieket tanúsítja és még azt mondja, hogy Török esperes arra is felkérte, 'hogy prédikáció közben figyelje elhangzó szavait, mert ellenségei félremagyarázhatják és per esetén legyen, aki tárgyilagos vallomást tehet. Az ügyész a vallomások alapján el­ejti a vádat, de... A törvényszék ezek után a hizonyitáat be­fejezte. Lascu ügyész még azt kéri, hogy olvas* sák fel a Török ellen hozott két havi büntetés­ről szóló ítéletét, amit felolvasnak. Lascu ügyész emelkedik ezután szólásra s vádbeszédében hangoztatja, hogy Török csak azért rendeztette a tanfolyamokat, hogy ezzel leplezze a papi méltósággal össze nem egyez­tethető tevékenységét. Igen erősen kritizálja a magyar népet és a római katholikus papság szellemét. Kijelenti, hogy a mai vallomások alapján elejtené a vádat, de igen sok büntető eljárás folyt már Török ellen. Igen súlyos eset az is, hogy 1932-ben a torony gömbjében is találtak irredenta iratokat, amelyeknek erede­tét ha nem is tudták rábizonyítani, de mástól nem származhattak. Éppen ezért a Marzescu törvény 11. szakaszát kéri alkalmazni és súlyos büntetést kért. Gyárfás Elemér bűncselekmény hiányában felmentést kér Dr. Gyárfás Elemér védő csodálkozik a fő-- ügyész szenvedélyes hangján és sajnálja, hogy annyira tájékozatlan a magyar néppel és a katholikus vallással szemben. Határozott for­mában visszautasította a vádbeszéduek a jezsuitákra vonatkozó részét, mely szerint — a jezsuiták azt mondják, hogy a cél szentesíti az eszközt s ezt vonatkoztatja Törökre is, aki pedig nem is tagja a jezsuita rendnek. Kijelenti, hogy a katholikus vallás univerzális, nem áll nemzeti célok szolgálatában és nem gyűlöletre, hanem szeretetre tanítja az emberi­séget. Az ügyész a\t is mondja, hogy elejtené a vádat, ha más bizonyítékok nem volnának- Miután más bizonyíték ez ügyben tényleg nincs, mint ami elhangzott, felmentést kér, mert nem bűn az, ha egy pap felekezeti iskolá­jának államosítása ellen küzd. A kirótt két havi büntetést pedig még egyszer nem lehet kiszabni. Török Ferenc 1912-ben a magyar kormány elien is védte a felekezeti iskolát, Dr. Ábrahám ügyvéd a torony gömbjében talált iratok elhelyezésében felmerült vád körül menyeit tisztázta és visszautasította az ügyész­nek a papi hivatás méltóságát sértő kijeierír téseit. kifogást emelt a Marzescu törvény alkal­mazása ellen is és a BTK. 326. 1. pontja értel­mében felmentést kér. Az ítélet kihirdetését ezután a törvényszék szombatra, december hó 1-ére halasztotta. — Az Erdélyi Irodalmi Társaság felolvasó ülése. Az Erdélyi Irodalmi Társaság f. évi de­cember 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja ezidei első rendes felolvasó ülését az unitárius püspökség dísztermében (0. Marechal Foch 12., I. em.). A felolvasó ülés műsora a követ­kező: Elnöki megnyitó, tartja Kovács Dezső alelnök, dr. Balogh Ernő: Erdély természeti szépségei (székfoglaló előadás), Bölöni Bálint (vendég): János bácsi, elbeszélés, Walter Gyula: Költemények, dr. Jancsó Elemér: Meg­emlékezés Szenczi Molnár Albertról. — A felol­vasó ülésre a bemenet szabad. Minden érdeklő­dőt szívesen lát a rendezőség.

Next

/
Thumbnails
Contents