Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-03 / 252. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 252. SZÁM. THegéríés és öosszu Az Adeverul vezércikkben foglalkozik Vaidának egy nyilatkozatával, amelyet a Pátriának adott Kibédi Sándor Eminescu-forditásá- ról. A volt miniszterelnök, aki mellékesen irodalommal is foglalkozik, a két nép közötti közeledés jelentős tényezőjét látja abban, lia egymás irodalmi termékeivel megismerkednek. Szerinte ez olyan, mint az egyének között a személyes ismeretség. Azután Vaida a magyarság szemére hányja, hogy nem ismeri a román irodalmat és a háború előtti magyar képviselők barbároknak tartották a románságot és nem érdeklődtek szellemi termékeik iránt. Fclsőbbségével dicsekszik, mert ő ismerte a magyar irodalmat s a magyar irodalomból vett hosszú idézetekkel igazolja ezt az állítását. } Az Adeverul vezércikke hangsúlyozza, j hogy egy olyan ember Aliit ja, hogy az ellenfelek közötti szakadékot a megértéssel lehet áthidalni, akinek a múltból tapasztalatai vannak s aki ismerte a volt magyar uralom üldözéseit. „Egy olyan ember, aki a szfthad-Er- dólyben kisértést érezhetett volna magában, hogy a volt uraknak, a magyaroknak a leigá- zott románokkal szemben használt eszközeit alkalmazza a magyarokkal szemben. Azonban Vaida nem hagyja magát a bosszú vonatán vitetni. Felülemelkedik a mult gyűlölködésein, bármennyire menthetők volnának is ezek a gyűlölködések. A népek közötti viszony kérdését az ő széles látókörében nézi, amely felülemelkedik a mult gyűlöletének maradványain és aki csak a jövő megértésének lehetőségeit akarja Összefoglalni.“ A lap ezután Kibédi forditásáról elmondja, bogy megérdemli ng'y a románság, mint azoknak köszönetét, akik csak magyar nyelven tudnak olvasni. „A népek között a művészet, a megértés aranyhidja marad, az a hid, amely közeli ti, amely egyesiti mindazt, amit a sovinizmusnak és a fajelméletnek sikerült eltávolítani és összeütközésbe hozni“ A Vaida nyilatkozatából pedig még azt a hasznos tanulságot is levonja, hogy sohase becsüljünk le egy népet, hanem igyekezzünk azt megismerni, megérteni és magunkhoz közelíteni. Az Adeverul egyike azoknak a nagyon kevésszámú román lapoknak, amely a kisebbségi kérdést nagyobb megértéssel kezeli s mentes attól az utszéli stílustól, amelynek használatát a sovén lapok kötelezőnek tartják magukra nézve a kisebbségekkel és politikai ellenfeleikkel szemben. Ebben a cikkében azonban kissé elvetette a sulykot akkor, amikor Vaidát a megértés apostolának állítja be. Kétségtelenül igaza van VaIdának is és a lapnak is abban, hogy egymás művészetének megismerése közelíti egymáshoz az egymásra acsarkodó népeket. A művészet áldásos munkáját azonban lerombolhatja a türelmetlen politikusok és a sajtó munkája. Elsősorban is, meg vagyunk arról győződve, hogy Vaida nem üdvözölte volna olyan örömmel Ady verseinek románra való fordítását, pedig hát Adyról igazán elmondhatjuk, hogy a népek közötti megértés szókimondó harcosa volt. Ennél azonban sokkal nagyobb jelentőségű az a magatartás, amelyet Vaida nem a meghitt szalonjában, hanem a politikai csatározások közben népgyüléseken, sajtóban és a parlament dobogóján tanúsít, hogy ne is beszéljünk miniszterelnöki tevékenységről Vaida volt ugyanis ez, aki miniszterelnöki tekintélyét felhasználva „bizalmas“ leveleket intézett a magánvállalatokhoz, amelyekben a kisebbségi alkalmazottaknak románokkal való kicserélését „tanácsolta“. Nem szabad elfelejteni Vajdának azt a kirohanását sem, amelyet Hutnüjsm 7 Az uccán, a villanyoson, az irodákban, a családban Mindenki arról hessél, hogy ax Állami Sorsjáték UJ JÁTÉKTERVE szerint EGYETLEN SORSJEGY birtokosának 5 ESÉLYE van osztályonként a milliós nyereményre és 17 ESÉLYE az egész sorsjáték allatt. Az uj sorsjegyek az egész országban már eladásra kerültek. VÁSÁROLJON SORSJECYET! Minden 2©@ leivel egy sssilíiot nyerhet I SORSJÁTÉK EJLSÖ fíUZAS NOVEMBER 15-én Siessen sorsje- f 1 gyet rendelni a 1 ianca Iliescu S. A.-nál Cli || Diszkrét | aj kiszolgálás 1 1 Eidétyrészi <- wn ** 1 i'őelárusitó: 1 r* MM ____ Messzemenő diszkréció 3 Postai szétküld.s t | Aradon rendezett ez év nyarán a kisebbségek ellen. Nem célunk Vaidának ilyen természetű gyakori megnyilatkozásait felsorolni, csak még azt említjük meg, hogy eme megértő nyilatkozat előtt pár nappal Vaida elnöklete alatt a nemzeti-parasztpárt erdélyi és bánsági megyei tagozatainak elnökei gyűlést tartottak, amelyen a hozott határozati javaslatban követelték a kisebbségeknek a magánvállalatokból való kiszorítását és hibáztatták az oligarchának nevezett liberális kormányt, hogy ezt gern intézi kellő eréllyel és gyors tempóval. Emlékeztetjük még arra is mérsékeltebb szellemű román laptársunkat, hogy' Vaida néhány hót előtt az egyik erdélyi magyar lap munkatársának adott nyilatkozatában beismerte, hogy Pop Ghiţânak kisebbségi törvényjavaslatát, aki a párt megbízásából a kisebbségi kérdést tanulmányozta, még csak el sem olvasta, mert nem tulajdonit jelentőséget a kisebbségi kérdés törvényes megoldásának. így állunk tehát a ..közeledési“ politikával s ezek a tények egyáltalán nem nevezhetők ..a mult gyűlöletein való fel illemei kedés1'-uelc. Két ségteleu, hogy Vaida bizonyos tekintetekben megértő, aminek talán tényleg a személyes ismeretség az oka. Európaibb is szokott lejmi, mint a többi pártok ki raclei lenül erőszakoskodó emberei. Hiszen például a városokban a házak tulajdonjogát úgy, szeretné átjátszani a románság kezére, hogy a román ifjakat a házakat öröklő magyar leányokkal szeretné összeházasítani. Ez simább módszer, de mégsem árul el különös jóindulatot. Paradoxonnak hangzik, de mi mégis sze- retnők, ha Vaida bosszúálló volna és „szemet- szemérb fogat-fogért“ elvet érvényesítené. Mert hiszen ,,az elnyomó magyar uralom“ idején az erdélyi román iskolák és egyházak szép államsegélyt kaptak, taptevveiket maguk állapították meg. jiepj voltak nyelvvizsgák, habár az erdélyi román tanítóknak tekintélyes százaléka nem tudott magyarul. A románság gazdaságilag háborítatlanul gyarapodhatott, az adópolitikát csak pénzügyi szempontok vezették. A névelemzóst is csak azután találták ki. „A munka nacionalizálása“ is egészen újkeletű találmány, stb. stb. Ezek után valóban nem kell félnünk „bosszútól“! — Az EKE Dicsőszentmártonban fiókot állít fel. Dicsöszentmártoni tudósítónk jelenti: Az Erdélyi Kárpát Egyesület clicsőszentmár- toni csoportja november 3-án tartja alakuló közgyűlését, A közgyűlésen képviseltetik magukat a kolozsvári központ, valamint a yásár- helyi, szászrégeni, tqrdaj és egyedi csoportok. Az alakuló közgyűlés a Magyar Párt helyiségében lesz este lel kilenc órai kezdetfel. Az alakuló gyűlés iránt városszerte nagy az érdeklődés, -- -
