Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-23 / 269. szám
6 Keleti Ujsffi Csíkmegye tanácsa fontos kérdésekről tanácskozott Csíkszereda, november 21.) Csikmegye választott tanácsa hétfőn tartotta őszi rendes közgyűlését. Dr. I.ászló Dezső elnök 11 órakor nyitotta meg a gyűlést és megállapította, hogy a közgyűlési tagok határozat- képes számban jelentek meg. A közgyűlésen résztvett dr. Otetea Valér prefektus és I. Cristea szenátor, a megyei liberális szervezet elnöke is. A tárgysorozat megkezdése előtt dr. Jbásziö Dezső bejelentette, hogy dr. Kahána Jenő csikszentdomokosi orvos névváltoztatását a belügyminiszter engedélyezte és igy jövőben Kahána tanácsos „Foienariu" vezetéknevet használhat és síinek megfelelően helyesbítendők a közgyűlési iratok. A névváltoztatás bejelentése élénk derültséget keltett. A mult gyűlés jegyzőkönyvének jóváhagyása után, költségvetési módosítás utján, elhatározta a közgyűlés, hogy a belföldi kölcsönre 250 ezer lejt jegyez. Hitelt nyitott a közgyűlés az állandó választmány javaslatára 10 ezer lej erejéig a törvényszék épületének javítási költségeire, valamint 15 ezer lej erejéig a megyei csendörszárnyparancsnokság részére katonai bakancs beszerzésére, Megszavaztak 30 ezer lejt az allamépité- szeti hivatal autójának fenntartására is. Azután sor került a költségvetési feleslegként mutatkozó 120 ezer lejnek a felosztására. Miután a g. keleti és g. katolikus egyházak a mult költségvetési év végén mutatkozó mintegy 500 ezer lejt maguk között osztották fel, most figyelembe vették a más egyházak kéréseit is. Az állandó választmány 50 ezer lejt javasolt a Csíkszeredái róm. kát. egyház részére. 25 ezer lejt az ojtozi g. kát. esperesség rendelkezésére kivan bocsátani azzal, hogy ez az összeg a csikmegyei g. kát. egyházak szükségleteire fordítandó. 19 ezer lej javasolta- tott a református, 15 ezer az izraelita, 15 ezer lej pedig g. keleti szükségletekre. Az állandó választmány javaslatával szemben három indítvány hangzott el. Dr. Pltner Árpád azt kérte: üssenek le ezekből az összegekből 20 százalékot és a mutatkozó 24 ezer leiből adjanak 12 ezret az Erdélyi Kárpát Egyesület csíki alosztályának a sutafenyö! melegedőház építésére, 6 ezer lejt adjanak a kászonaltizi és 6 ezer lejt a csik- szentléleki egyházközségeknek. Victor Faroga polgár mester azt indítványozta: üssenek le 10 százalékot á 120 ezer lejből és a 12 ezer lejt adják egészben az EKE oslkl alosztályának. Dr. Tetu, volt prefektus, ügyvéd viszont azt indítványozta: adják az egész 120 ezsr lejt a gyergyóbékási útszakasz kiépítésére, mert román és idegenforgalmi érdekek követelik, hogy a békásiak ne legyenek úgy elzárva a megye székhelyétől. A közgyűlés névszerinti szavazással, melyet igm sok közbeszólás, ellenvélemény zavart, az állandó választmány javaslatát fogadta el és igy sem a két egyház, sem az EKE nem kapott segélyt, mert hiányzott az indítványokra vonatkozólag a jelenlevők kétharmad többségé. A pénzügyi hivatal bejelentette, hogy mintegy 750 ezer lej készpénz és megszavazott munka áll mar a csiki utak javítására, melyekből az utak jókarbahozása már nagyjában eszközöltetett is. Utána Antal Áron tanácsost kiküldötték a megyei egészségügyi, dr. Abrahám Józsefet a vármegyei Iskolaszék!, Vlad Izidort és Adorján Imrét pedig a sorozás! bizottságba. A hatásköri jogoknak az állandó választmányra való átruházása után Cerbu tiszti főügyész terjesztette elő a vármegyei tüzrendeszeti és szervezési szabályzatát. Ezekre vonatkozólag elhatározták, hogy kiadják egy szükebb bizottságnak tanulmányozás és jelentés- tétel végett, valamint sokszorosítják és minden tanácsosnak megküldik, hogy a tavaszi közgyűlésen már tárgyalható legyen. Az indítványok során dr. Kahána (Foienariu) Jenő orvos, 14 pontot magában foglaló javaslatot tett szociális és népjóléti intézkedések megtételére. Követelte, hogy a Csikszentdomokos és Csíkszereda közötti autóbuszt a hatóság tiltsa le, mert az azzal való közlekedés életveszélyes. Sass Antal esperes plébános amellett foglal állást, ne tiltsák le a járatot, mert arra szükség van, hanem megfelelő bizton sági intézkedések megtételére kötelezzék az enged lyest. Dr. Nagy Jenő az alcsiki lehetetlen postai viszonyokat tette szóvá, Anastasiu vasúti menetrend hiányait kifogásolta, mig Sass Antal egyházi tanfelügyelő két indítványt tett. Kérte a prefektust, hasson oda, hogy az iskolai beiratkozások alkalmával követelt bé- lyegkötelezettségtöt álljon el a tanfelügyelöség, mert az törvénytelen es pl. Csikcsicsó községben most is 117 gyermeket bírságolnak azért, mert a bélyegek le nem rovasa miatt hivatalból beirottaknak jelentette ki, szabályszerűen látogatják a felekezeti iskolát. Foglalás és végrehajtás nyomorgatja és nyugtalanítja a Ézüiöket. Második indítványa ér kérése arra Irányult, hogy a prefektus szerezzen érvényt annak a rendelkezésnek, hogy a 14 százalékos iskolai községi költség- vetési hozzájárulások összegét méltányosan és a rendelteknek megfelelően arányosan osszák fel. Dr. Otetea Valér prefektus válaszolt az indítványokra. Sass tanfelügyelő indítványára kijelentette, hogy a bélyegkötelezettség kérdésében megkeresi az uj tanfelügyelőt és amennyiben a bélyegkötelezettség nem volna törvényes, azt megnyugvásra intézteti el, Ami a 14 százalékos iskolai járulékot illeti, — mondotta a prefektus, — arra csak Anghélescu miniszter ui szavaival válaszolhatok. Amíg a 14 százalékos adó kői. ségvetési beállításáról az állami oktatási törvény í tézkedik, amely nem mondja és nem mondja semmiféle más törvényes rendelkezés sem, hogy abból a felekezeti iskolák is Kaphatnak, addig a 14 százalékos járulék az állami iskolákat illeti, (Ha ez Így van, akkor Angheiescu miniszter és dr. Otetea prefektusnak nincs tudomása a minisztertanácsnak 1933 április hó 27-én 15.289. szám alatt kelt, valamint a' közoktatásügyi szervezési szabályzat 18b. szakaszának 4. pontjá- oan foglalt azon intézkedésekről, mely szerűit a 14 százalékos iskolai hoziajarulás Összegét, a községben lévő iskolák kozott a gyermekek számaranya szerint Kell elosztani, özerk.) Más jelentéktelen indítvány után a közgyűlés délután három órakor végétért. XVII. ÉVFOLYAM. 269. SZÁM. A török kiseibfossé^eket Iiajök^n szállítják Itomáaíláfoöl Törökországéba — letelepülésre (Bukarest, november 21.) Feltűnő hir érkezik Konstancából arról, hogy egy Nazin nevű török hajón 1400 török indult Konstancából Törökország felé, hogy ott letelepedjenek. Ezek a törökök nagyrészben dobrudzsaiak voltak, de vannak közöttük olyanok is, akik Bulgáriából menekültek át a román határon. Ugylátszik, hogy a török-román kapcsolatok legutóbbi tárgyalásain jött létre valamilyen megegyezés, melynek értelmében állandó letelepülésre Törökországba átszállítják a dob- rudzsai török családokat. Valószinüleg ennek a hire jutott el a Bulgáriában élő törökök közé is, mert az utóbbi időben mind több mohamedán család szökik át a bolgár határon román területre. Ezeket a szökevényeket a román hatóságok a török konzulátusnak adják át s aztán a repatriáló hajóra kerülnek. Az utóbbi napokban újból tizennégy török érkezett Bulgáriából Konstancába, ahol a csendőrségen jelentkeztek s a török konzulátus közbenjárására ezeket is a Nazin hajóra juttatták, hogy Törökországban találjanak otthont. A dobrudzsai török kisebbség sorsáról így kiván gondoskodni az ankarai kormány. Természetesen 1400 lélek csak nagyon parányi része a dobrudzsai török lakosságnak, azonban valószínűleg újabb és újabb hajószáltitmányok indulnak majd török kivándorlókkal. A kicsiny feprysőknek 880 lej egyzéshez az állami kölcsön egy 1009 lej névértékű kötvénye jár. Ezen köícsönkötvényhez 40 (negyven) szelvény tartozik, melyekből kétszer váltanak be évenként: az első szelvényre 4V2 °/o-os kamat fizettetik 1935 jnnius 4-én, a második szelvényre az évi kamat második fele fizettetik k 1935 december 1-én. A harmadik kamatszelvény 1936 iunius 1-én lesz beváltva; a 4-ik szelvény l9Sö december 1-én és igy tovább a 40-ik félévig. Ezen első 49 szelvény beváltása utáD egy üj 4U szelvényt tartalmazó sorozat lesz kibocsátva. SSO lej után ezek szerint minden levonás és minden adófizetés n lkiil bevételez 45 lejt éven- két, két résziéiben. A jegyzelt kötvények számozva vannak. Minden évben, a kölcsön törlesztése (amortizál sa) e Íjából egy mindig nagyobb és nagyobb mennyiségű kötvény lesz kisorsolva. Negyven év leforgása alatt azös se kötvények ki ífszn ’k sorsolva — kezdve az 1935-03 évtől. Az első törlesztési húzás <935 febr uár 1-én lesz. A Mfmzott kötvényekért nem 88% sem 1300 lej névérték, hanem 1239 lej lesz kifizetve, így minden félévben a jegyzők ezrei, a kistőkések tízezrei a balizele t 88) lej kö csőn helyett, a hozásokig élvezett kamatokon kívül, 1230 lejt kapnak vissza. A tör e z'ési huzá-okkal egyidejűleg még igen tehmtéiyes nyeremények is terülnek kiosztásra. Bármilyen kistőkés, még az is, aki csak egyetlen egy kötvény birtokában van, amelyért 880 lejt fizetett, 3 milliót, S milliót, 5 30 ezer, 253 ezer, vagy 130 ezer lejt nyerhet. Minden sorsjegy pénzbe kerül. A kölcsönkötvény módot nyűit, hogy minden külön fizetés nélkül résztvehet ezen buzá okon. Minden évben kihúznak és kifizetlek 239 prémiumot IOO ezer lejtől 3 millió lejig azoknak, kiknek számat a húzásnál k húztak Aki megkeresett pénzét az államnál helyezi el, aki az Orszáifejiesztést fíölcsönből Jegyez, pénzét jól és kicsiny vagyonát nagy haszonnal helyezi él. Minden lefizetett 88) tejes kötvényre az állam biztosit; több mint 5 százalék kamatot, adó* zastói mentesítve. A 880 lej ellenében egy 323 Jeles túlfizetést, azaz összesen 12 >0 ieit. És ha a kötvény száma a nyeremenvek húzásánál is kijön, minden külön tfti nélkül ezenfkü knp !0) ezer, egy negyed millió, e^y fésmi 11«, egymillió, vagy esetleg hárommilliós nyereményt. Sohasem nyújtott egy ál ami kö csőn annyi előnyt, hasznot és ezen felül m'lllós nyereményeket. Jegyezzenek bizalommal Országíejlesztési Kölcsönt! Egv kőivé y kibocsátási ára 883 lej, mely egyösszegűm fizetendő, vagy pedig e?y összegben 680 és 200 lei értékpapírban. A lejegyzett kötvényeket 1200 leiben váltja vissza a kincstár, vág ’ pedig 10D ezer lejes, 200 ezer lejes, 250 ezer lejes, egymillió lejei, vagy hárommillió lejes prémiumokkal. JEGYZÉSEK ÉS KIFIZETÉSEK ESZKÖZÖL.HETÖK: A pénzilgyigazgatósfs'goknál, városi, vagy községi adehiv talonnál. Az állami monopo ium intézményeknél, alárendelt hatóságai ut án. A Banca N ţională fiókjainál, a Postatakarékpénztárnál, a postahivata oknál, a Központi Szövetkezeti Banknál, a Nemzeti Szövetkezeti hivatalnál, a szövetkezeti pénzintézeteknél. Kolozsvárt; Banca Centrala pt industriei şi Comerţ, Erdeivi Bank és Takarékpénztár, Erdélyi Jelzálogbank Mezőgazdasági Bank, Banca Economul, Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bank. Casa de Economi? din Sibiu sucursala Cluj, Kereskedelmi Hitelintézet Rt. Cluj.
