Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-21 / 267. szám
Tax«, poştală plătită ln numera: No. 24^58—1927. ^ * ^pvisel öház BüDA PEST V Szerda9 £934. november 2Í. dra 5 Klófizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. — 267. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENBBE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Kérdések Ha a jelentéseknek hinni lehet, a jugoszláviai magyarok menekülése, illetőleg átszökdösése a határon változatlanul tovább tart, bizonyára nem azért, mintha a különös szeretettel kezelnék ott őket. Arról is beszámoltak ezek a hirek, hogy a jugosziáv-magyar határon a rendszeressé vált határátlépések miatt farkasvermeket ástak. Marseilleben egy elvetemült kéz által lövésre emelt revolver kioltotta Jugoszlávia királyának és Franciaország külügyminiszterének életét. Ennek a gaztettnek elitélését illetőleg Európa egyetlen országa és népe között nem volt véleménykülönbség. Az első pillanatok fájdalmas részvétét nem is zavarta meg semmiféle disszonáns hang. De már pár nap múlva olyan hirek kezdtek szállón- gani a világsajtó egy részében, hogy az orgyilkos magyar volt, aminek alátámasztására e.gy útlevélre hivatkoztak s rajta a magyar hangzású Kelemen névre. Csakhamar kiderült ugyan, hogy a Kelemen csak álnév és egy macedón terrorista igazi nevét takarta, de ez a névcsere mégis alkalmat adott a magyarság elleni további tendenciózus támadásokra. Azzal kezdték, hogy Magyar- ország szállást adott a horvát emigránsoknak s amikor erre az volt a felelet, hogy Ausztriában épenugy vannak és voltak horvát emigránsok, mint Franciaországban és Belgiumban, a janka- pusztai terrorista tábor fogalmát dobták bele a köztudatba. Erről a Jankapusztáról aztán francia újságírók állapították meg, hogy ott'zoha sem éltek horvát terroristák, csupán egy horvát emigráns tevékenykedett egy-két évig Jankapusz- tán, mint gazdasági bérlő, de egy évnél hosszabb ideje már, hogy kitették a bérletből. Mindezek ellenére Magyarország még mindig vádlottként szerepel. Nem a mi feladatunk, hogy Magyarországot megvédjük, meg fog ez történni nélkülünk is. Az azonban már reánk tartozik, hogy vétót emeljünk a Magyarország ellen felhozott panaszból kiinduló kisebbségüldözés ellen. Annál könnyebben megtehetjük ezt, mert szerencsére Romániát és a román népet nem kerítette hatalmába az a tömeghisztéria, amely minden indokolás nélkül a kisebbségeket a marseillei merénylőkkel azonosítja. Mondja meg nekünk Fotics népszövetségi fődelegátus ur, mi köze van a bácskai magyar gazdának Marseillehez, aminek mostanig még a nevét sem hallotta ? S mi köze van a macedón, vagy horvát terroristákhoz és emigránsokhoz a zentai magyarnak, aki a megszökött terroristák helyett kénytelen a hátát tartani, holott neki szegénynek, nem a horvát nép bajáért fáj a feje, hanem a saját szegényes egzisztenciájáért. Ezt a kérdést már csak azért is fel kell vetnünk, mert akadtak román sajtóorgánumok is, amelyek ezzel a lehetetlen állásponttal hallgatólagosan egyetértve az utóbbi időben megsokszorozták kirohanásaikat a magyarok ellen. Es csak örülünk rajta, hogy amint ezt ugyancsak a táviratok jelentik, Titulescu volt az, aki mérsékletre intette Jugoszláviát. Gen then a mérséklet a fontos, de otthon az ország határain belül a tárgyilagosság és a gyűlölet kiirtása. Ezt és ennyit talán még a jugoszláviai magyarok is kérhetnek, mert józan ésszel mégsem lehet bűnöseknek kikiáltani ókét csak azért, mert magyarok. TITULESCU és BENES mérséScietre iraSeffélc 3ucfoszláváeái Franciaország is mindent elkövet, Stsocjy a konfi klus* nalt elejét vegyék — Ajugoszláviai magyaruk menekfi* lése tovább tart — A német nagykövet eS akart utazni Grenjfből, mert a Saar'kérdés tárgyalását elodázták (Genf, november 19.) Jugoszlávia népszövetségi fődelegátusa, Fotics vasárnap Páris- ból Genfbe érkezett és nyilatkozott Lavallal folytatott tárgyalásairól- Fotics hangsúlyozta Lavalnak, hogy Belgrád rossz néven venné, ha Franciaország nem támogatná százszázalékosan Jugoszláviát a Népszövetségnél benyújtandó panaszánál. Lávái kijelentette, hogy Franciaország feltétlenül támogatni fogja Jugoszláviát. A francia lapuk azonban hangsúlyozzák, hogy a francia kormány szeretné minden konfliktusnak elejét venni. Benes Tesz a panasz előadója A népszövetségi alapokmány értelmében a panaszokat csak olyan állam terjesztheti a tanács elé, amely a tanácsnak tagja. Fotics megkérte Láváit, hogy a francia kormány vállalja az előtei’jesztést, de a kiszivárgott hirek szerint Laval est kereken megtagadta. Ezek után Jugoszlávia a tagállamok közül csak Csehszlovákiára és Törökországra számíthat s igy valószínűleg Benesre hárul a feladat, hogy a panaszt a tanácshoz benyújtsa. A francia lapok különben úgy tudják, hogy Belgrádban tisztában vannak azzal, hogy a panaszt általában kedvetlenül fogadják, Angliának különösen hideg a magatartása, Olaszország és Lengyel- ország pedig egyenesen ellenszenvvel fogadják. Éppen ezért a belgrádi kormány megelégszik azzal, ha legalább januárban veszik tárgyalás alá a kérést. » Róma magalariása A londoni sajtó nagy figyelemmel kiséri a belgrádi kormány tervezett lépését. Különös figyelmet szentelnek Róma magatartásának s azt a körülményt, hogy Mussolini és Schuschnigg éppen most erőteljesen hangsúlyozták az olasz-osztrák-magyar barátságot, a belgrádi kormánylépés első visszahatásaként könyvelik el. Az angol sajtó csak egyetlen szempontból nem ítéli el a jugoszláv kormány lépését és ez az, hogy jobbnak tartja, ha a Népszövetség, mint elfogulatlan fórum foglalkozik a dologgal, mintha Jugoszlávia olyan lépésre ragadtatná magád, amely alkalmas volna a béke megzavarására. Titulescu óvatosságra* intette Jugoszláviát A „Daily Telegraph“ úgy tudja, hogy Benes és Titulescu óvatosságra intették a jugoszláv kormányt s hasonlóképpen a francia kormány is. A „New Cronicle“ arról értesül, hogy Avenól, a Népszövetség főtitkára Parisba utazott és kérni fogja a francia kormány közbelépését Jugoszláviánál, hogy a panasztételtől álljon el. A francia lapok a jugoszláv emlékirattal kapcsolatban ma már nem olyan izgatottak, mint az első pillanatban. Úgy tudják, hogy a francia kormány jó irányban tudta befolyásolni a jugoszláv kormányt. A francia lapok ugyanakkor azt is hirül adják, hogy állítólag a magyar kormány is panasszal élt a jugoszláviai magyarok üldöztetése miatt. Francia sajtókörökben úgy értesülnek, hogy Jugoszlávia magatartására, vonatkozólag a végleges döntést hétfőn hozzák meg a kis- antant külügyminiszterek genfi tanácskozásán. Tovább tart a jugoszláviai magyarok menekülése Budapesti jelentés szerint vasárnap újból több család érkezett Jugoszláviából magyar területre. A menekültek elmondják, hogy Belgrádban is súlyos a magyarok helyzete, de még sokkal inkább a volt magyar területeken. Ószerbiából egyenruhás granicsárok jöttek Bácskába, derékszíjukon és sapkájukon halálfejjel. A magyarok az uccára se mernek kimenni. A határokon az őrszemeket megkettőzték, hogy a magyarok ne menekülhessenek át Magyarországra. Ezenkívül farkasvermeket is ástak, amelyeknek fenekén hegyes karók vannak. A vermekét gályákkal befedték s igy a szökevények annak a veszélynek vannak kitéve, hogy a karók felnyársalják. Vérebeket is hoztak a határra, hogy a menekülést megakadályozzák. Vasárnap Belgrádban elkobozták a Pravdát. Az elkobzás indoka néni szivárgott ki, de a beavatottak szerint az elkobzás a Pravda .egyik vasárnapi számában megjelent vezércikkével till kapcsolatban, amely minősíthetetlen támadást intéz a magyar kormány ellen amiatt, hogy állítólag a Népszövetség elé akarja vinni a jugoszláviai magyar üldözések ügyét.
