Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-19 / 266. szám
12 KELETI-ÚJSÁG XVII. ÉVFOLYAM 266. SZÁM. "A szépség a természet legnagyobb ajándéka. Egészen igazságtalanul előnyben részesítjük azokat, akikkel a sors amugyis bőkezűen járt el. És nem csak férfiak részéről tapasztalható ez. Azt mondják a rossz nyelvek ugyan, hogy a nő — százszázalékos nő — csak a nála sokkal csúnyább nők társaságában érzi jól magát, mikor a szépségével tündökölhet. Bár én magam százszázalékos nőnek tartom, mégis — csúnya barátnőm még soha nem volt. Pedig egészen biztos, találtam volna köztük megértő, szerető lelket, mégis! Az esztétikai érzékem nagyon fejlett. Ilyen igazságtalanok vagyunk a csúnya nőkkel szemben. A szépséggel pedig legtöbbször egy egész csomó csupya tulajdonság is jár. A szép nők gyakran elbiza- kodottak, — tisztelet a kivételeknek, (az én barátnőim mindenesetre kivételek) — sokszor felületesek, léhák, követelőzők. Saját érdemüknek tudják be a szépségüket. Azt azonban leszögezhetjük, legyünk szépek, vagy csúnyák, hogy nagy kincs a szép külső. Élt azonban a XIII. században egy nő, akit megvert az Isten egetvérő szépségével, Toulouse franciaországi városban lakott egy Paula Viguen nevű leányzó. Olyan, de olyan szépség volt, amilyent még csak képen sem láttak abban az időben soha. A megtestesült szépség, az utolérhetetlen báj, arcának földöntúli kifejezése, alakjának légiessége hamarosan híressé tették■ Milyen volt hát az a leány? Egykori följegyzések szerint 170 cm. magas, hullámos hollófekete hajjal, ragyogó fekete gyémántjai mintha egy kicsit mindig könnyeztek volna, árnyékosán, szomorúan tekintettek erre a világra. Szépen iveit szemöldök és egy centiméteres szempilla keretezte be ezeket a csodálatos szeméket. Képzeljük hozzá a legfehérebb, rózsás arcbőrt, vérpiros kígyózó ajkakat, melyekből kivillogtak a hófehér, egyenletes fogacskák és végül kis, büszke, egyenes orrocskát. És milyen volt az alakja! Len (iß, karcsú nádszál! A lábszáráról nem regél az egykori krónika, akkor ez nem. volt fontos. Lábfeje azonban apró volt és keskeny. És úgy járt ezeken a kis piskótákon, mintha lebegne. Szóval a földre szállott angyal sem lehet szebb. Kos hát ennek a tüneménynek éppen a nagy szépsége miatt volt szerencsétlen az élete. I Ha kiment az uccára, olyan tolongás támadt körülötte, hogy majd széttépték. Mindenki a közelébe akart furakodni, hogy jobban láthassa, Kiszakították csipkés zsebleendőjét a kezéből, letépték a kalapot a fejéről, letépték a szalagot derekáról — emlékül. Kicsiny ollókat vittek magukkal, hogy egy-egy tincset levághassanak csodaszép selymes hajából- Mész sze földről zarándokolták ide az emberek. Végül is a rendőrség nem tudva másként rendet teremteni, megtiltotta a leánynak, hogy az uc- cán mutatkozzék. Később ezt a szigorú tilalmat annyiban módosította, hogy kimehet, de csak — sűrűn lefagyó- losva. Volt nagy felháborodás Touleuse lakói között erre a rendeletre; Magától értetődően, meri mindenki hasznát húzta a leány szépségével járó — idegenforgalomnak. Végül is a rendőrség úgy határozott, hogy hetenkint kétszer üljön ki földszintes házuk ablakába, hadd vonulhasson el előtte mindenki, aki gyönyörködni akar benne. Miért volt olyan nagy csoda akkor az ez igazán szép arc? Nagyon sziikíben álltak szép nők dolgában? Divatba jött? Vagy tömeghisztéria? Isten tudja! Egészen biztos, hogy ma is ..•ftífrs* van ilyen szépen iveit száj, ilyen könnyes, szomorú szem, rizskása fog, nádszál termet és mégis szótlanul, észrevétel nélkül megyünk el mellette. Úgy gondolom, hogy talán az emberek voltak romlatlanabbak. Kevésbbé cinikusak a — férfiak, és kevésbé irigyek az — asz- szonyok. Pedig a szépség csak ígéret a szerencsére! rA házasságközvetitök szerint az érdekházasság kihalóban van. Hogy mi ennek az oka? Talán rájöttek, hogy a vagyon nagyon labilis valami. A hozomány igen bizonytalan, legyen az akár ház (lemehet az értéke), akár birtok (nagy adó, földreform, rossz termés), akár készpénz (devalváció), — nem érdemes érte nősülni és talán utált feleséggel egy egész életen végig élni. A pénz elmegy, az élettárs megmarad és késön jön rá az illető, hogy tulajdonképpen — szerelemből nősült, — szerelem nélkül. Bizony örvendetes volna ez az érdek nélkül való házasság, én mindenesetre a legnagyobb örömmel fogadnám- Egyre jobban szaporodott a „szegény gazdagok“ körül cirkáló pénzéhes uracsok száma. Lett légyen az a szegény leány olyan szép, bájos, intelligens,’házias, ha nem állt a háta mögött egy-két millió, mint komoly menyasszony jelölt szóba sem jöhetett. Elszórakoztak vele, elbolonditották szegénykét, arra jó volt, és aztán feleségül vettek egy — pénzeszsákot. Talán ma már a házasulandó ifjaknak is megjött az eszük és sokkal többre tartják azt a. csinos, kedves lányt, akinek állása van, vagy legalább is végzettsége, hogy ha megszorulnak, a feleség is kiállhasson kenyeret keresni. Fiuk, lányok összeismerkednek hivatalokban, — nyakig a munkában, — összehozza őket a sport, egyetem, vikendezés. Megházasodnak. Igaz, hogy aztán evvel aztán az eget verő szerelemnek kora is lejárt■ Nem bálban, báli hangulatban, tánc, — pezsgő mámorában ismerkednek meg, hanem — munkakabátban. Ma már nincsenek romantikus szerelmesek, nincsenek őrjöngő szerelmek- Inkább pajtáskodás, barátság, kölcsönös megbecsülés. Azt mondják az újkor emberei, ilyenből lesz az igazi jó házasság- Minek a nagy szerelem1 Így A»tUMs nincsenek kis elfogidtságok, sértődések nincs annyi féltékenység. Hiszen szép, szép! De azért, hogy annyi más után most már még a szerelem is kimenjen a divatból, — ezt az egyet már igen nagyon sajnálnám.., * Szeretem a német lapokat elővenni, olvasgatni. Sok csodabogarat imák össze. Igazi nőknek való olvasmány. A múltkor az Újságírók klubjában beletemetkeztem egy halom német újságba és egyszerre megakadt a szemem valamin. „Nemde, ez sajtóhiba?“ — kérdem a mellettem ülő ismerősömet. Miután megnyugtatott az ellenkezőjéről én is le merem írni. Arról ir az újság, hogy a yvadarak milyen gyorsan tudnak repülni? És ami a leghihetetlenebbnek tűnt föl előttem, az az volt, hogy a sirály 130 km.-t repül óránkint, A kis fecske 125-öt, a paradicsommadár 80-at, a postagalamb 75-öt, a varjú 40-et. Egyszóval a sirály és a kis, ápolt, gració- zus fecske gyorsabban halad a gyorsvonatnál. Gőz, gáz, motor és minden nélkül, csupán a jó Istentől kapott apró gépezettel, két kis szárnyukkal lepipálják a technikát, legalább is a régi fajtáját. Sz. G. Heti étlap HÉTFŐ: Kelpüréleves, borjupörkölt galuskával, alma pongyolában. Vacsora: Hagymás rostélyos, ecetes uborkával. KEDD: Köménymagleves, sertésszüz sült paradicsomos káposztával, szőlő. Vacsora: Vese-velő, alma. SZERDA: Borsőpüréleves, vetrece puliszkával, kré- mes bélés. Vacsora: Füstölt nyelv, tormával. CSÜTÖRTÖK: Savóleres, karalábé főzelék sertés combbal, fánk. Vacsora: Kirántott sajt, alma. PÉNTEK: Hamisleves, rántott harcsa, burgonyasalátával, mákos .tészta. Vacsora: Halmajonéz, tea, keksz. SZOMBAT: Zellerleves, lencse főzelék füstölt oldalassal és káposzta cik&val, alma. Vacsora: Malacpörkölt galuskával. VASARNAP; Barna leves, malac sült piros káposztával és ecetes tormával, indiáner. Vacsora: Hideg fogas tartár mártással, kékesi sajt, alma. Éíel-recepfeh Savóleves. Erős csont, vagy húslevest főzünk, jól bezöldségelve. Ha leszűrtük, savóval kellőkép megsava- nyitjuk, (jó savanyu savót használjunk, ha nem elég savanyu, lehet egy kis citrommal pótolni). Tehéntúróból kis gömbölyű gombócokat formálunk és belefőzzük. Két deci tejfölt két tojássárgával elhabarunk a leveses tálban és a forró levest óvatosan ráöntjük. Csúsztatott palacsinta, (J. L. kérésére.) Kell hozzá: 7 deka cukor, 7 tojás, 7 deka vaj, 7 deka liszt, fél liter tej; A tojássárgát a cukorral jól elkeverjük, beletesszük a vajat, lisztet tejet és végül a 7 tojás kemény habját. Palacsintasütőben forró, bő zsirban egy leves- merő kanállal teszünk belőle, az egyik oldalát pirosra sütjük, azután tálra csúsztatjuk. Mindenik palacsintát dióscukorral behintjük. Ha mindegyik palacsinta meg van, (mindegyiknek csak egyik felét sütjük meg és a többire csúsztatjuk), nehány percre a sütőbe tesszük. !! OLCSÓ ÁRAK !! AZON NALI SZÁLLÍTÁS