Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-19 / 266. szám
4 fizim-zimm; EI 'Ptfiffl'i XF//. ÉVFOLYAM 266. SZÁM. Sfepmekeirsk puháját olcsón, szépen festi, tisztítja Czink,^ I JouTenal helytelenül az egymással szembenálló iblolclcoic politikáját CoY aţjilss Icőzépeurópai miniszlerefnob elkezd utazgatni .. . Novemberi rémület Irta: Nadányi Zoltán Ijesztő most a nagy diófa a ház előtt. Ré- mületes látvány. Máról holnapra az egész óriás lombját elejtette. Ott van alatta, körülötte egycsomőban az egész. Vastag, sötétsárga avar. Mintha egydarabböl volna, mintha egy- darabban puff ént volna le a magasból- Kopasz ágakkal meredezik az égnek a diófa, rémülten és tehetetlenül a szörnyű szerencsétlenségben. Mint a szegény szobalány, aki elejtette a tányérokat, a csészéket, az egész rakást és ott áll a cserepek közt megnémultan, égnek emelt karokkal. Jaj, most mi lesz! A többi fákon még rajta a lomb, némelyik egész zöld még, annál ijesztőbb a diófa szerencsétlensége. De hogy is történhetett ez? Nem értem. Ez az óriás, akié majdnem a fél udvar, aki maga volt az ős természet, hogy ejthette el ilyen hirtelen a hatalmát, a gazdagságát? Elsőnek adta meg magát a szerencsétlen! És az a kárvallottság, az a kétségbeesés, amivel égnek emeli a karjait. Az embernek megáll az esze, hogy lehet egy óriás ilyen gyáva és tehetetlen- Nem is tudom sajnálni, inkább dühös vagyok rá. Ostoba állat! Legalább ne látnám minduntalan. De itt áll a ház előtt, az első, amit megpillantok reggel, mikor kilépek az ajtón- És délben, mikor hazajövök, mindig ő fogad elslőnek. Kicsit ösz- szébb húzta magát, mióta lombja nincs, de igy is betölti a kopasz ágaival a ház előtti teret. Ha jövök, ha megyek, a legelső, amit látok: ez az óriási szerencsétlenség. Az idén nem is volt termése, nincs egy szem dió a padláson. Nem azért mondom, nem a dióslaskára gondolok, nem az a fontos, tudom, hogy a diófa teremjen, nemcsak dióval él az ember, de azért mégis csak hozzátartozik a diófához, hogy dió is legyen rajta. Ha egyébért nem, hát azért, hogy a gyerekek körülrajz- zák. Hogy tavasztól kezdve figyeljék, mutatkozik-e már rajta dió, növekedik-e a dió, érik-e a dió. A diófának vonzania kell a gyerekeket, ez már hagyomány. Erre a diófára pedig egész évben rá se néztek a gyerekek. Egyedül csak én törődtem vele egész esztendőben. Csak én vettem hasznát- Mindig ezt a diófát figyeltem: bontakozik-e már ágai közt a nyár? És mikor már kibontakozott: elég hatalmas-e még a nyár? Ez a diófa volt az én szememben a nyár. A nyár, az nekem minden. Én az évet nyártól nyárig számítom, ahogy a gazdák őszből őszig. És mindig azt hiszem, a nyáron történni fog valami, Hogy mi az a valami és hogy miért éppen nyáron, azt most nem tudnám hir- telenében megmondani, nem is gondolkoztam még rajta, mit várok, csak várom, várom és mindig azt remélem, hogy majd a nyáron. Az idei nyártól is vártam valamit, azért figyeltem egész nyáron aggódva a diófát. Hogy vájjon nem késtem-e még el? Már az őszt kezdték emlegetni, ijedten néztem a diófára: vájjon csakugyan? De a diófa megnyugtatott. Sötétzöld lombjaiból a nyár ereje áradt. Még van idő, gondoltam, még hatalma teljében a. nyár, vagyis a diófa. Abból a sötétzöld forrásból ittam én újra és újra és megnyugodtam tőle és felbátorodtam. És most oda az egész, máról holnapra. A nagy diófa, akiben úgy bíztam, ott áll két séf • beesetten, csupasz karjait égnek emelve. Elmúlt az év és meddő volt az év. Semmi nem termett a diófán, a diófa alatt, a diófa körül, semmi, de semmi. Így megyünk neki a télnek, a diófa és én. Szólni fogok Jóskának, seperje el azt a szemetet a fa alól. Román, magyar ás német szövegű komplett vasúti útmutató a „HERMES“ VASÚTI MENETREND KÖNYV (Páris, november 16.) Jouvenal szenátor, volt római francia nagykövet, a Sorbonne disztermé- ben előkelő hallgatóság előtt érdekes előadást tartott az európai helyzetről és Franciaország külpolitikai irányelveiről. A francia külpolitika vezető eszméje — mondotta __ nem választható el a latin blokk eszméjétől. Másik fontos szempontja a biztonság körülbástyázása. Jouvenal rámutatott az előző kormány külpolitikai hibáira is, majd megállapította, hogy Franciaország szövetségi rendszere ma gyengébb, mint a világháboru előtt volt. Folalkozott a cseh-lengyel ellentéttel is, majd igy folytatta: __Barthou külügyminiszter ragyogóan felépített célkitűzéseinek megvalósulását egy tragikus esemény akadályozta meg. Akkor terítette le a merénylő golyója Marseilleben, amikor Jugoszlávia királyát ment fogadni, hogy ezzel is közelebb jusson célkitűzéseihez. Nehéz probléma megoldásán dolgozott a siker kilátásával. Nem lehet tudni, hogy mi lesz most. Ebben a bizonytalanságban egy agilis középeurópai kormány unok, Gömbös Gyula elkezd utazgatni, Varsóban tüntető szívélyességgel fogadják s olyan megtiszteltetésben részesül, amilyenben a mi külügyminisz—BMB—BBC— terünknek sem volt része. Azután elmegy Kómába, ahová közülünk és szövetségeseink közül senkinek sem sikerült eljutni, az állomáson diszszázad fogadja, Mussolini személyesen jelen van érkezésénél és kikiséri az állomásra elutazásakor, hazafelé utaztában nem megy Becsbe, hanem kiszáll a Semmeringen s az osztrák kormány tagjai odautaznak, hogy vele tárgyaljanak. Nem lehet tuclni, mikről esik szó az ilyen négyszemközti titkos tárgyalásokon. A magyar lapokban hihetetlenül hangzó kommünikék jelennek meg s ezeket átveszik a lengyel, az olasz lapok és az egész világsajtó, sehol semmi cáfolat, semmi tiltakozás. Azután Jouvenal hangsúlyozta, hogy kerülni kell a szembenálló blokkok politikáját. Megemlékezett a szovjetnek a Népszövetségbe való belépéséről, amelyről reméli, hogy a béke érdekeit szolgálja. * Fordítások bármely nyelven, (beadványok, levelezés, tudományos, irodalmi, műszaki, sfb- munkák) gépbediktálás, másolás, sokszorosítás dr. Mandel fordító irodában Cluj, Str. Memorandului 24. 22 maiuam Az Országfejlesztési Kölcsön szaporítja a román nemzet életerejébe vetett bizalmat; megmutatja mindenkinek, hogy a nép tudatában van a haza iránti kötelességeinek; biztosítéka az összetartozásnak és nemzeti ellenállásnak. Az Országfejlesztési Kölcsön biztosítja az ország védelmét; a szükséges eszközöket adja a hadseregnek, a béke biztosításának magas feladatában; helvreállitja az utakat, iskolákat, kórházakat; erőt ad a közegészségügynek, hogy harcoljon a betegségek ellen; visszaadja a kikötők régi életét; ' megállítja a munkanélküliséget; előnyt nyújt a nemzeti iparnak; elősegíti és jövedelmezővé teszi a román terményeket. Az Országfejlesztési Kölcsön teljesen biztosítja a kis- és nagybirtokokat; biztosítja a fizetést stabilizált lejben; igen előnyös kamatot és törlesztést nyújt; teljesen mentesiti a jövedelmet az összes jelenlegi és későbbi adóktól; gyümölcsözted és segíti a nemzeti tőkét; az országban tartja az összes kamatokból és törlesztésekből származó összegeket. Az Országfejlesztési Kölcsön már csak 4 milliárd jegyzésnél minden évben a negyedévi húzásoknál ad: 4 nyeremény! egyenként 3 millió lei, 8 nyereményt egyenként egy millió lej, 16 nyereményt egyenként 500,000 lej, lé nyereményt egyenként 250,000 lej, 184 nyereményt egyenként 100,000 lejjel az első évben meggazdagit 228 aláirót; az első öt évben 1200-an lesznek milliomosok és vagyonos emberek, 40 (negyven) év alatt az aláíróknak, a húzások által, biztos nyereményeket stabilizált lejben oszt ki Egymiillárd kétszáznégy millió lej értékben* JEGYEZZENEK Országfejlesztési Kölcsönt SI
