Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-18 / 265. szám
îlpvisel őház BUDAPEST V. Taxa. poştali pl&titi In numera.: No. 24.266—1927. Vasárnap,1934. november 19. — Ara 3 lß1 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes 6zámok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. — 265. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Baron L. Fop ucca 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Clnj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Jngoszlávis két kérést terjeszt a Népszövetség elé: a felelősség megállapítását és az emigránsok összeesküvéseinek intézményes megakadályozását A. Jugoszláv jegyzék egyetlen állam ellen sem emel vádat, a jugoszláv sajtó magyarellenes uszítása azonban tetőpontra hágott — Franciaország nem helyesli a kérdés nemzetközi tárgyalását, mert a francia-olasz közeledést látja veszélyeztetve miatta Az «• iBCM támadása Ha^yarország és Mussolini ellen ritani az éles súrlódási felületet és megmarad általánosságoknál: egyetlen államot sem nevez . meg. Annál élesebb tenort üt meg azonban a felelősség kérdését könnyedén elintéző sajtó, amely szabadon tombolja ki magát Magyarország elleni kirohanásaiban. Az uszításnak olyan hangjait ütik meg, mintha a merényletet tényleg magyarok követték volna el s az is megállapítást nyert volna, hogy a hivatalos magyar körök bujtogatására. Éppen ezért most már Magyarországon is egyre jobban sürgetik az ügy teljes kivizsgálását, hogy ezek a felelőtlenül uszitó sajtóhangok végre elcsituljanak s ne mérgezzék tovább az európai közvélemény hangulatát. egósz müveit világnak támogatását fogja élvezni. A genfi tárgyalások meg fogják mutatni mindazokat az okokat, amelyek miatt a középeurópai politikai helyzet nem konszolidálódhatott, de Magyarország pőrével egyidejűleg a fasiszta Rómát is bíróság elé kell állítani, mert innen indultak ki a középeurópai békét megzavaró sugallmazások, az összes bátorítások, amelyek Horvátországra is vonatkoznak. Mussolini mindig nagy horvát-barát volt és gyakran pénzelte a zágrábi autonómista mozgalmakat. A Duce a Habsburgok restaurálásával Szent István országát akarja részben visszaállítani. Az olasz követek és katonai attasék olyan dolgokba elegyednek bele, amelyekhez nem volna joguk. A genfi nemzetközi fórum nem kerülheti ki az elégtétel megadását s különösen nem odázhatja az összes olyan Népszövetség előtt A nagyközönség is feszült érdeklődéssel néz most a genfi népszövetségi ülésszak elé. Az érdeklődést felverték azok a hirek, melyek szerint a mar- seillei merénylet ügyét odaviszik. A publikumot a nagy, véres bűnügyek biróság előtti főtárgyalásai rendesen érdeklik. Az egyszerű újságolvasónak az emberi izgalmak iránti érdeklődése a nagy biin- pöröket az újságok kapós olvasmányaivá teszi. A század e nagy bűnügyének, a marseillei királygyilkosságnak, ha valamilyen fórum előtt kiteregetik, bizonyára meg volna ez az ujságszenzációt jelentő érdekessége. Azonban sokkal komolyabb és sokkal súlyosabb jelentősége van ennek a népszövetségi tárgyalásnak, semhogy csak az újságolvasói kíváncsiság figyelmével fordulhatnánk oda. Történelmi esemény lehet ez, amelynek következményei kiszámíthatatlanok s amelynek a következményeit, esélyeit és eshetőségeit már régóta latolják, fontolják, számitgatják azok, akiknek lelkén a világsors felelőssége nyugszik. Sok diplomáciai tárgyalás után indultak most á kormányok külügyminiszterei a genfi ülésszakra. A tanácskozások, tárgyalások mar előre igyekeztek kialakítani azt a menetet, amely ezt a nem éppen veszélytelen ügyet átvezeti a népszövetségi ülés napirendjén. A bűnügyi része ennek a borzalmas rémtettnek, birői itélőszék elé tartozik s a bűntény politikai vonatkozásainak nagy, jelentősebb, fontosabb része sem kerülhet e nemzetközi fórum elé. Hogy milyen belső forradalmi szervezetek, hogyan működnek földalatti csatornahálózataikban Jugoszláviában, azt a kérdést és annak a tisztázását nem viszik Népszövetség elé. Ez a Jugoszláv állam belső ügye. A horvátok, macedónok magatartása is belső ügy s ezt szuverén hatalommal intézik Belgrádból. A nemzetközi fórum előtt azt a kérdést tárgyalhatják, hogy a menedékjog kiket illethet meg és a nemzetközi biztosítékokkal körülbástyázott régi menedékjog leple alatt nem történnek-e beavatkozások egyik államnak a területéről a másiknak a szigorúan belső ügyeibe. És itt, ezen a ponton igen-igen nagy vádak emelésére kerülhet sor. Ha igaznak bizonyulna, hogy valamelyik, bármelyik állam felelős, vagy felelőtlen, de megtűrt elemei a másik állam fejének a legyilkolását segítik elő, illetőleg ilyen rettentő bűnre bujtanak fel, akkor ez olyan konfliktus lenne, amit egyszerű népszövetségi határozattal nem lehet elintézni. Sajtóorgánumok dobták fel az ilyen vádakat és a gyanúsítások ténye ellen is népszövetségi lépéseket kívántak tenni azok, akik ellen a gyanú és a vád irányult. Ilyen vérlázitó merényleteknek a hatásai alatt megrendült tömeglélek kész a gyanúsításoknak hitelt adni. De ha nem ilyen gyanú, amely lázit és pusztulással fenyegeti a népek egymás közötti békéjének a készségét, akkor legokosabb dolog, tisztázni. A jugoszláv külügyminiszter is elindult a genfi ülésszakra és a világ lesve figyeli, hogy mit visz magával. Ha viszi a gyanút és a vádat, akkor szintén a tisztázást teszi lehetővé. Nem hihető ugyanis, hogy a nemzetek és nagyhatalmak felelős tényezői, kik sorsdöntő feladatok felelősségével ülnek össze, ne néznének a napirend asztalára kiterített kérdésnek arra a mélységére, ami a valóságot rejti magában. A lázongó szenvedélyek hatásai alatt cselekedhetnek tömeggé olvadó embercsoportok, de a (Kolozsvár, november 16.) A marseillei merénylet ügye folytonosan visszatérő lidércfény az európai politikában. Hol eltűnik egy pár napra, hogy ismét riasztó hirek terjedjenek vele kapcsolatban. Ugylátszik, nem hiába nevezte az Adeverul az európai politika három sebezhető pontja közül az egyiknek, mert most már tényleg komoly formában a Népszövetség elé kerül az ügy. Párisi jelentés szerint a francia kormány nem helyesli a kérdés megbolygá- tását, mert nem tartja okos dolognak, hogy újabb tíizosóvát dobjanak be az amugyis feszült légkörbe. A kérdés körüli offenziva világosan két részre osztható. A diplomácia igyekszik elhá(Bukarest, november 16.) Egyes lapok pedig tovább folytatják a támadásokat. Még az újonnan megindult ABC is, amely megindulásakor a megértés és béke hirdetőjének vallotta magát, „Magyarország és Olaszország pőre“ cimü cikkében azt irja, hogy a franciaországi és jugoszláviai nyomozások „világosan megállapították Magyarország bűnösségét. Ma már nem fér kétség ahhoz, hogy Budapestről indult el a gondolat, a pénz és a merénylők“. A lap szerint Jugoszlávia Magyarország problémáját teljes egészében a világ elé akarja tárni a Népszövetségnél. Nemcsak a marseillei merény letet,, hanem a frankhamisítást és a hirten- bergi fegyvercsempészést is a genfi fórum elé kell vinnie. A középkori Magyarország egész pőrét meg kell indítani, mert Jugoszlávia a kis antantnak, Franciaországnak, Angliának és az jugoszláv kormánynak az az elhatározása, hogy Népszövetség elé viszi az ügyet, lehetővé teszi a nyugalmi irányba való terelést. Amikor ezt a sajtóban elmérgesitett témát megindították Genf felé, akkor a jobbik útra terelték. A nagyhatalmak diplomáciájának a feladatává lett, hogy a letárgyaláshoz szükséges tárgyilagosság légkörét megteremtsék. Hogyan végezték el ezt a feladatot, az most.fog kiderülni s ez érdemel nagy kíváncsiságot. De ha napirendre kerül Genfben a királygyilkosság ügye, attól nem telni kell, hanem megnyugodni benne.
