Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-16 / 263. szám
4t _____________ _______________________________KElETI'UtStíCi arm er folyam, m, szám, —————MiBIIII nm W>—IIW Jobban és olcsóbban. ez minden vevőnek teljesen igazolt, de. nagyon , nehezen kivihető követelése. Az összes kereskedők azt állítják* hogy eme követelésnek mindenben megfelelnek, azonban meg van nékik tényleg a tehetségük is hozzá ? Mi elsejétől kezdve megoldottuk e problémát! 1- Az áru modernizálása és a legkisebb részletekig való racionizálása. 2. Közvetlenül a fogyasztóknak való eladás. íme, miért vagyunk mi egyedül abban a helyzetben, - anélkül hogy valak1 összehasonlíthatná magát velünk, — hogy I I elsőminőségü selymeket meglepően olcsó áron adjuk el. ^ m f f f V fióküzlet CLUJ, §tr. den. leculcen 3, Göinbö§ egyórás expozét tartott a magyar fcé|iviselóliáz külügyi bixottságálbaii Nyilatkozott a marseillei merénylettől kapcsolatos rágalmakról és a magyar-olasz barátságról is — A magyar sajtó a jugoszláviai magyarság üldözéséről ir (Budapest, november 14.) A képviselőház külügyi bizottsága szerdán ülést tartott Valkó volt külügyminiszter elnöklete alatt.. Az ülésen Gömbös miniszterelnök részletesen beszámolt varsói, bécsi és római útjáról és ismerteti az időszerű külpolitikai kérdéseket. Kiszivárgott hirek szerint Gömbös egyórás be szédében részletesen ismertette az egész külpolitikai helyzetet és annak Magyarországra való hatását. Foglalkozott a római egyezménynyel. A marseillei merénylettel kapcsolatos rágalomhadjáratról megállapította., hogy min- deu alapot nélkülöz, mert Magyarországot sem közvetve, sem közvetlenül nem terheli a felelősség. A rágalmak célja az volt, hogy velük Magyarországnak tizenöt éven keresztül szerzett külpolitikai pozícióját aláássák, ez azonban nem sikerült. Meleg szavakkal emlékezett (Saarbrücken, 1934, november.) A párisi ekszpressz 120 kilométeres átlagsebességgel rohan velünk a lo- tharingiai éjszakába. A vonal mentén itt-ott fellángol egy-egy tüzes kohó, amelynek fényénél kísértetiesen domborodnak ki az éji homályból a lotharinglai vas- és acélművek óriási méretű kéményei és telepei. Ennél a kísérteties fénynél üli izzó-tüzes nászát a lotha- ringiai vas és a saarvidéki szén. Lángoló tüzek az éjszakában. A franciák „vasbeton-biztonsága“ a határon. Közben az utolsó francia megállóhoz érünk: Fromeg a váltözhataflan magyar-olasz barátságról, amely alapja az európai békének- Mussolini époiyan rokonszenvvel viseltetik Magyarország iránt, mint eddig. A jugoszláviai magyarság súlyos helyzete. (Budapest, november 14.) A budapesti reggeli lapok terjedelmes cikkekben számolnak be azokról az üldözésekről, amelyekben a jugoszláviai magyaroknak része van a marseillei merénylet miatt. A jugoszláviai kisebbségi magyarság szorongó szívvel néz a jövő elé. A jugoszláv sajtó a magyarság ellen uszít. A hatóságok kényszerítik a jugoszláviai magyar lapokat, hegy olyan cikkeket Írjanak, amelyek Magyarországot teszik felelőssé a merényletért. Amely lap nem közli az ilyen cikkeket, elkobozzák, vagy betiltják. heim. A katonaság mintha eltűnt volna, mintha elnyelte volna őket a számtalan földalatti vasbetonerö- ditmény egyike, amely a francia-német határ mentén Belgiumtól megszakítás nélkül húzódik a Svájcig... azaz mégis csali egy ,,megszakítással"; erre azonban később még részletesen ki fogunk térni. Erről mondják a franciák, hogy ez az ö „vasbetonbiztonságuk“. A Saarvidéken minden csendes. A Saarvidékre értünk. Német vasutasok veszik át a szolgálatot. Ez jogilag még német föld, még ha a Népszövetség fennhatósága alatt áll is, de hivatalos pénzegysége a francia frank. Saarbrückenben, a 860.000 lakoeu saarvidék fővárosában, ellentétben a külföldön elterjedt hírekkel, minden csendes. Francia csapatoknak még nyoma sincsen. A Saarvidéken ma még a „Blaue Polizei" (kék rendőrség) a rend egyedüli őre, amelynek állománya 2500 fö és amelyet a saarvidéki lakosokból toborozták. Van közöttük németbarát, de van szepara- rista is. Nyugodtan mondhatjuk: A Saarvidék lakossága a legnagyobb higgadtsággal néz szembe a népszavazással. Szavazásra jogosultak mindazok a férfiak és nők, akik 1919 junius 28-án, a versaillesi szerződés aláírásának napján a Saarvidéken. bírtak illetőséggel és 1935 január 13-án betöltötték 20-ik életévüket. Ezek javarészt régi bányászcsalád ivadékai és inkább konzervatív hajlamúak. Itt tehát a szélsőséges agitáció nem talál könnyű talajt. Statisztikai kimutatások szerint a szavazók mintegy 90 százaléka abban a helységben született, amelyikben a nevezetes napon, 1935. január 13-án majd leadja szavazatát, Két szembenálló német front. A népszavazásra való tekintettel a lakosság túlnyomó része két egymással szemben álló táborba tömörül. A szeparatista elemek és a szélső baloldali pártok maradványai megalkották az u. n. „Antifaschistische EkiheKsfrant"-ot. Velük szemben áll a nyiltan Németországgal rokonszenvező „Deutsche Front", amely a feloszlatott Centrumpárt, Demokratapárt, Német Nemzeti Socialista Párt tagjaiból alakult. A „Deutsche Front" pártállásra való tekintet nélkül a Saarvidéknek a Német Birodalomhoz való vi»z~ szacsatolását tűzte Ut feladatául és noha közöttük nagyszámmal vannak olyanok is, akik a mostani német állapotot nem helyeslik, nem azt vitatják most, vájjon a nemzeti szocializmus a helyes államforma, avagy sem. A választás kimenetelére még a felekezeti kérdés van nagy befolyással. A Saarvidék lakosságának hárotnötödrésB« katolikus. Köztudomású, hogy a katolikusok nem helyeslik a Hitler-kormány egyes kultúrpolitikai intézkedéseit és magatartásuk a szavazás alkalmával nagymértékben attól függ, vájjon a német kormány a szavazás időpontjáig bizonyos kultúrpolitikai kérdések tekintetében megtudott egyezni a Vatikánnal. Beavatott körökben valószínűnek tartják, hogy a német nemzeti szocialista kormány abból a célból, hogy a katholíkus tömegek szavazatát magának biztosítja, a legutolsó pillanatban, talán „karácsonyi ajándék" formájában lényeges kedvezményeket tesz a saarvidéki katholiciz- musnak. Chiléből külön hajó hozza a swava- zásra jogosultakat, j A népszavazás eredményére azonkívül befolyással lesz még az a népvándorlás is, amely a szavazás előtt a világ minden tájáról fog megindulni a Saarvidék felé. A Saarvidék határain túl élő szavazatjogosultak száma 50—60.000-re tehető. Ezek közül a legtöbben persze Németországban élnek, de sokan vannak, akik 1919 óta más világrészeken is telepedtek le. Hir szerint Chiléből külön hajó fogja hozni a saarvidéki szavazójogosultakat Európába: Ausztráliából a saarvidéki sza- vazőjogosultak pedig már régebben indultak útnak, hogy el ne mulasszák a szavazás időpontját. Sok szó esett a sajtóban legutóbb arról is, hogy a Saarvidéken nagy visszaélések történtek a szavazók névsorának összeállítása körül. Ezek a hriek túlzottak. Bizonyos, hogy olyan hatalmas munkánál, mint amilyen félmillió szavazőjogosult pontos adatainak életkörülményeinek stb. összeállítása, tévedések elkerülhetetlenek, A szavazók névsora egyébként még nincsen lezárva. Saarbrückenben, ahol a szavazőjogosultak száma 80.000-re tehető, mindössze 3000 téves bejegyzés történt, A szavazók névsorát egyébként népszövetségi megbízottak állítják össze, úgyhogy itt az objektivitás s pártatlanság szempontjából meg vannak a megkívánt garanciák. I- ' Dr. Somogy! Gyula. Gróf Apponyi Albert: Emlékirataim Korunk legnagyobb államférfiénak, akit világ- viszonylatban is Európa legelső emberei között emlegetnek, 50 év történetéről szóló emlékiratai most kerül az erdélyi olvasóközönség elé. — A magyar és világpolitika nagy mesterének érdekes, intim beszámolója, amely az ifjúsági, családi, otthoni emlékekkel veszi kezdetét. — Harmadik átdolgozott kiadásban, 300 oldalon, nagy alakban, díszes egészvászonkötésben a korábbi 420 lej helyett most 160 lej a „Keleti Újság“ kiadóhivatalában Kvár, Baron L. Pop ucca 5 szám, Utánvéttel nem szállítunk. A Saar-vidéken minden csendes... Minden jel arra vall, hogy a többség Németország mellett fog szavazni — Azok szavaznak, akik a Versailles! szerződés aláírásának napján a Saar-vidéken laktak
