Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-15 / 262. szám

W««z i>öDA?SS? V. Taxa poştala plătită ln numera: Na 24.256—1927, Csütörtök, 1934. november IS. — 4i*ec 3 LE TlUjS&G Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. — 262. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Leveleim: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. A Magyar Párt kétnapos tanácskozásai a magyarság összes sérelmeire kiterjedtek Heg;á!iapiioitáIi9 hogy életlehetőségeinket akarják meg­semmisítem — Ak elnökség* jelentésben foglalta össze a nagy fontossági! tanácskozások anyagát A romániai magyar kisebbséget képviselő Magyar Párt intézőbizottsága megdöbbenéssel állapítja meg, hogy különböző törvények, kormányzatok és hatósági intézkedések folytonos sorozata az egyenlő elbánás kötelezettségének legkirívóbb sérelmével napról-napra rend­szeresen a magyarság minden rétegének életlehetőségét támadják és semmisitik meg. Az intézőbizottság reámutat arra is, hogy egyes román sajtóorgánumok hónapok óta a magyar nemzetiség ellen uszító cikkekkel állandóan izgatnak, anélkül, hogy ezért egyetlen bűnvádi eljárás is folyamatba tétetett volna. A cenzura azonban a magyar kisebbség legfájóbb sérel meinek sajtó utján való nyilvánosságra hozatalát is megakadályozza. Az intézőbizottság kifejezi tiltakozását azoi jogtalan intézkedésekkel szemben is, melyek nemcsak a magyarság kulturális tevékenységét, hanem még a vallás szabad gyakorlásának sérelmével templom építését és egyházi intézmények törvényes gyűlés tartását is lehetet- lenné teszik. Az intézőbizottság nemcsak az eddigi jogtalanságok megszüntetését követeli, hanem a magyarság számarányának, kultúrájának és közteher viselésének megfelelően az egyenK jog és elbánás elve alapján követeli a magyar ifjúság részére az állami és mindennemű közhiva­talban való alkalmazását is. A kisebbségi szakosztály ülése (Kolozsvár, november 13.) A Magyar Párt központi vezetőségének két. na71 on át tartottak a tanácskozásai. A vezetőség testületéi: elnöki tanács, intézőbizottság, parlamenti csoport, ki­sebbségi szakosztály, mind annak a nyomasztó légkörnek az elkeserítő hatásai alatt ültek ösz- sze, amelyek már-már fojtogatják a kisebbségi életlehetőségeket. Minden égető sérelmet, min­den elképzelhető feladatot megtárgyaltak s a nyilvánosság számára a helyzet megvizsgálá­sából csak egy megállapítás kívánkozik ki, ami azonban nagyon sokat mond: teljesen megakasszák életlehetőségeinket. Amilyen élet­képes a magyarság ereje, úgy fogja ezt a ro- namot kiállani. Úgy az elnöki tanácsnak, mint az intézőbi­zottságnak az ülésein nagy számban, majdnem hiánytalanul jelentek meg a tagok. Mindenün­nen felvonult a nagy gond, sok súlyos sérelem és rengeteg aggodalom­A Magyar Párt elnöksége a következő hi­vatalos jelentést adta ki: Az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa, parlamenti csoportja és intézőbizottsága folyó hó 12-én és 13-án tartották üléseiket, melyeken nemcsak a magyarság megoldásra váró problé­mái, de a jelen politikai helyzet és követendő magatartás módozatai felett folytattak komoly és beható tárgyalást a párt eme szervei. A magyarság mai tarthatatlan helyzetét mutatta az a körülmény is, hogy az intéző- bizottság majdnem összes tagjai megjelentek a gyűlésen, mely kis megszakítással tulajdonkép­pen hétfőn délelőtt kezdődött és kedden dél­után 3 órakor végződött­A tárgyalásnak és a vitának legfőbb anya­gát a következő tárgyak alkották: Tisztviselő nyelvvizsgák és elbocsátások. Felekezeti tan­erők nyelvvizsgája, cenzúra, ostromállapot, a közigazgatási időközi bizottságok, székely kul­turális autonómia, a névelemzések, a magán- alkalmazottak és ipari munkások egzisztenciá­jának veszélye a nemzeti munkavédelmi tör­vény folytán. Az intézőbizottság még számtalan, a hely­zetet és teendőket megvilágító hozzászólás után tudomásul vette úgy az ügyvezető alel- nök, mint a parlamenti csoport főtitkárának jelentését és végül a következő határozati ja­vaslatot fogadta el egyhangúlag: Kedden délután a párt kisebbségi szakosztá­lya tartotta meg ülését, Jakabfty Elemér dr. el­nöklete alatt. Az ülésen a szakosztály előadójává választották meg mindenek előtt Kovács Árpád dr.-t, a bihax’megyei párttagozat volt titkárát. Azután az értékes beszámolók következtek a ki­sebbségi jog nemzetközi védelmének mai helyze­téről. Jakábffy Elemér dr. a kisebbségek világ- kongresszusának tárgyalási anyagát, az ott elért eredményeket, a magyar kisebbség képviselőinek magatartását ismertette. Felvilágositást nyújtott arról, milyen fejlődésen és milyen fejleményeken mentek át ezek a kisebbségi kongresszusok, ame­lyeknek életére zökkenő hatással volt a német hit- lerizmus. A bécsi nemzetközi iroda munkásságát és a Népszövetség állandó kisebbségügyi bizottság érdekében kifejtett tevékenységet magyarázta el. Általában arról nyújtott képet beszámolójában, hogy a kisebbségi jog milyen megitélésben része­sül a világ közvéleményének számottevő fórumain. Balogh Arthur dr. -szenátor, az erdélyi ma­gyarságnak a Népszövetséghez -benyújtott kisebb­ségi panaszairól, azoknak a sorsáról adott, felvilá­gositást, Ismertette a panaszok népszövetségi, tár­gyalásainak és kezelésének a módját s felállította a várható kilátások mérlegét. A rendkívül érdekes beszámolók után terje­delmes vita indult meg, amelynek során módot kerestek arra, hogy nyújthatna, alkalmat a szak­osztály az erdélyi magyar kisebbség problémáinak az elméleti letárgyalásaira. A magyar közvélemény sokszor tájékozatlan igen fontos kéréseknek az elvi részével s a magatartás erejének a kikristályo- sitása végett ankétek tartását tartják szükséges­nek, amely ankétek megadnák a választ a kisebb­ségi kérdésről, vagy annak valamilyen részletágai­ról megjelenő román tanulmányokra is. Szó esett a különböző erdélyi városokban tartandó ankétek­kel kapcsolatosan, az ifjúságnak minél intenzivebb bevonásáról is. A vitában sokan vettek részt s az ülés a beszámoló előadásokért köszönetét fejezte ki. Amerilca be abar lépni a l\íéps;eöveísécjíí»® (Páris, november 13.) Az Excelsior értesülése szerint Amerika belép a Népszövetségbe. Az ame­rikai kormány a kongresszus összeülésckor még nem hozza nyilvánosságra ezt a tervet, mert csak januárban kerül sor kivitelére. Francia körökben a béke és a gazdasági talpraállás szempontjából rendkívül jelentősnek tartják az Egyesült Álla­mok belépését. A francia lapnak ezt a híradását csak fentartással lehet fogadni.

Next

/
Thumbnails
Contents