Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-12 / 260. szám
Hétfő, |,m november 12, Ám 4 "visel6hás BUDAPEST V. Taxa poştală plâtitâ ln numera; Now 34.263—1927. Szerkesztősé g, kla-d óhivatal és nyomda: Cin} Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj. postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Előfizetési árak belföldön: Bgész érvre 800. félévre 4(H), negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Ma gyár országon; egy évre 50, félévre 35, negyedévre 13:50, egy hónapra 8.50 pengő. Egyes számok az Ibusz. elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. — 260. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. *w Titulescu terve: Bulgária Dedeagacs kikötő árán lépne be a Balkán-szövetségbe Görögország: ellenzi a iervet, Törökország azzal folója meg:, hogy nemzetközi kölcsönt szereznek Bulgáriának — A bolgár sajtó lelkes bangón ir Titulescu szófiai látogatásáról Amnesztia A hoi'vát memorandum, amelyet belgrádi hir szerint kétszáz előkelő horvát személyiség adott át a kormánynak és amely ugyanakkor, amikor hűséget fogad az uj királynak, komoly politikai rendszerváltozást sürget, kétségkívül a tisztulás letagadhatatlan jele. Igen, a tisztulásé, mert már az is dokumentálja a viszonyok enyhülését, hogy a horvátok merik kérni sérelmeik meghallgatását és sürgetik az orvoslást. Pár évvel ezelőtt erről még nem lehetett szó. Amikor Jugoszláviában felfüggesztették az alkotmányt és katonai kormány vette át a parlament romjain a kormányzást, amikor a jugoszláviai pártokat egyetlen dekrétummal megszüntették, melyik horvát politikus, vagy egyházfő vette volna magának azt a bátorságot, hogy még kritika tárgyává is merészelje tenni mindazt, amit a központosító belgrádi politika szentirásnak irt elő és ami Horvátország történelmi helyzetét és még a magyar uralom alatt kijegecesedett közjogi önállóságát egyetlen tollvonással eltörölte. A zágrábi memorandumnak bizonyára előfeltételei is vannak és e feltételek legfontosabbika, ha már publikálták, hogy talán nem teljes egészében, de főbb részeiben figyelembe fogják venni. Jugoszláviának ezt a fontos eseményét más vonatkozásban is szeretnénk pirkadásnak látni. A korszellem megváltoztatásának, a nemzetközi politika irányvonal-cseréjének. Akkor, amikor Európa hatalmi csoportjai mindent elkövetnek, hogy érdekvonalaikat meghosszabbítsák és minél több országot nyerjenek meg maguknak, a hirdetett program szerint a béke biztosítására, groteszk dolog megállapítani, hogy a béke olajágával házaló diplomaták a saját portájukon belül semmi szükségét nem látják lelkesen hangoztatott békekészségüket tettekké érlelni. Elvégre a diplomaták vannak annyira okos emberek, hogy ne csak a nemzetközi összefüggéseket lássák meg, hanem rezonáljanak a disszonáncia hangjaira saját hazájukban is. A legnagyobb ellenségek is könnyebben értenék meg egymást, hogyha a szomszédok nemzettesteibe beékelődött népkisebbségek szénája rendben volna. A jugoszláviai hangulatváltozás tehát feltétlenül örvendetes, mert remélhetőleg annak felismeréséből támadt, hogy a belső problémák felmérése és lecsapolása legalább is any- nyira fontos, mint nemzetközi kapcsolatok ápolása és tovább fejlesztése. Adja Isten, hogy kerüljön tető alá a jugoszláviai amnesztia, nyújtson őszinte békejobbot egymásnak a két testvérnép, a szerb és horvát, de a belső békemüvek folyamata ne álljon meg ezzel. Terjeszkedjék ki Európának mindazokra az országaira, amelyekben szintén vannak a többségi ncp nyelvétől és vallásától elütő nyelvű és vallásu kisebbségi népek, amelyek áhítozva várják a békejobbot. Amelyek — az erőszakoltan kitermelt és gyűlöletre nevelő elméletekkel és vádaskodásokkal szemben — nem az állam épületének összerombolásán, hanem az építésen törik a fejüket. A horvát amnesztia sikerét és a példa követését mi is várjuk. (Szófia, nőve ml an' 10.) A Cambana eimü bolgár lap szenzációs jelentésben számol be az ankarai tanácskozás ama részével, amelyen Bulgáriával foglalkoztak. A lap szerint Titulescu jogosnak találta Bulgária kívánságát, hogy kijáratot kapjon az Aegei tengerhez. Románia kiilügyminiszít - v szerint nem elég annyi, hogy Görögország szabad kikötőt biztosítson Szalouikiben, igy a helyzet tovább is tarthatatlan marad. Maximos görög külügyminiszter azzal érvelt, hogy Dedeagacs, melyet Bulgária megkapna, nincs közvetlen összeköttetésben Bulgáriával, Tevfik Rusdi bej török külügyminiszter javasolta, hogy a Balkán-államok nyújtsanak közösen (BÉCS, november 10.) Az osztrák kormányhoz közel álló Reichspost szenzációs leleplezéseket közöl a inarseillei merénylettel kapcsolatban megindított magyarellenes rágalomhadjáratról. A lap szerint a rágalmak kováesolója Kéri Pál, ismert magyarországi emigráns, aki a magyar kommün idején nagy szerepet játszott és jelenleg njságiró Csehszlovákiában. A cseh szolgálatban álló Europäische Rnndschan készségesen bocsátotta rendelkezésére hasábjait, hogy rágalmait világgá kürtölje. A hamis Információkat innen vették át a többi magyar- ellenes lapok. Az osztrák lapok az eddiginél is melegebb hangon tárgyalják Gömbös római és bécsi útját. A Wiener Zeitung lelkesen ir a magyarosztrák összhangról s megállapítja, hogy a Róma—Budapest—Bécs hármas hangzat eddig is vezető akkord volt Európa koncertjében s most újból erőteljesen hallhatóvá vált. A három ország egysége nyilvánvaló- Ez a hármas egység az európai biztonság és nyugalom egyik főeleme. (London, november 10.) A Times megállapítja, hogy Gömbös római utjával összefüggéssegítséget Bulgáriának és szerezzenek neki egy nemzetközi kölcsönt, amellyel kiépítheti a kikötőt s a szükséges vas- nti vonalakat. (Szófia, november 10.) A bolgár sajtó továbbra is meleg hangon tárgyalja Titulescu látogatását, és kifejezi reményét, hogy kedvező eiídmenyek fogják követni, azt. A kormány hivatalosa igy ir: örömünkre szolgál, hogy a nagy román államférfi Bulgáriába jött rögtön a Balkán-szövetség konferenciája után. Azt hisszük, hogy a román miniszternek alkalma volt látni Bulgária szilárd békeakaratát összes szomszédai iránt. A látogatás felejthetetlen benyomásokat hagyott maga után bolgár körökben. Y ben áll a Magyarország ellenes rágalomhad- jávat lecsendesiilése. A nagy angol lap szerint Magyarország ellenségei megértették, hogy Magyarország nem áll elszigetelten, hanem mögötte áll mint nagyhatalom Olaszország, a világbéke hatalmas támasza. Percsevieset nem adják ki, (Bécs. november 10.) Az országos törvényszék vádtanáesa szombaton foglalkozott a jugoszláv kormánynak Percsevics kiadatására vonatkozó kérésével. A vádtanács az igazságügyminisztériumhoz terjesztette fel javaslatát. Kiszivárgott hírek szerint a vádtanács azt javasolta az igazságügy miniszternek, hogy] a horvát emigránst ne adják ki, mert a kiadatási kérés indokolása hiányos s a kiadatást nem lehet eszközölni a menedékjog sérelme nélkül. Horvát emlékirat kért amnesztiát. (Belgrád. november 10.) Kétszáz horvát előkelőség aláírásával emlékiratot nyújtottak be a régenstanácshoz, amelyben kérik, hogy a horvát politikai elitélteknek adjanak amnes#• HHM Kéri Pál arányit oftai Cseiiszlováic iáiból a Mafjyarorsízácjellenes; rágalomhadjáratot A „Times“ szerint a magyarellenes támadások megszűnésében nagy része van annak, bogy Olaszország nyíltan Magyarország mellé állott
