Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-10 / 231. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 231. SZÁM.

KuetiUjskg

%

Vezércikk, amely ?z iparosok és kereskedők ievizsgáztatását követeli

ezekről nálunk mindenki hallott még gyermekkorában is. S mindenki tudja, hogy jelentős kikötők- Végül pedig, hogy az azugai sörgyárnak hollétét nem tudják meghatározni, nem olyan nagy bűn, mert hiszen Azuga egy kis helyiség a Prahova völgyében s a köztisztviselőknek érdeklődése már csak azért sem igen fordulhat a sör felé, mert a fizetésük igazán nem engedi meg az ilyen luxust.

A „könnyű“ kérdések közé tartozott az is, hogy sorolják fel a román Írókat, költőket, színpadi szerzőket, folyóiratokat és napilapokat- Azonkívül az Íróknak . nevezzék meg nehány nevezetesebb müvét. Áz ilyesmi nem nehéz kérdés olyannak, aki román időkben végezte az iskoláját, de bizony másoknak, különösen a kistisztviselőknek egyáltalán nincs idejük arra, hogy a fárasztó munka után egy számukra idegen nyelven olvassanak szépirodalmi müveket. Azt viszont nem hisszük, hogy, román újságokat ne tudtak volna megnevezni, hiszen az Universulról, Curentulról stb. éppen eleget vau alkalmuk hallani és létezésüket saját bőrükön tapasztalni.

Mi is azt mondhatnánk, hogy a tanár urnák sincs meg az általános tájékozottsága, mert annyira tájékozatlan az országban történő események felől, hogy még azt sem tudja, hogy nem ez az első nyelvvizsga, amelyet a köztisztviselőknek le kellett tenniök.

Aurel Popa, a kisebbségi tisztviselőket vizsgáztató bizottság egyik tagja vezércikket ir a Tara Noastraban a kisebbségi tisztviselők nyelv-vizsgájáról. A nagyváradi tanár azt kívánja, hogy ve csak a köztisztviselőket vizsgáztassák le, hanem az iparosokat és általában a szabad foglalkozása egyéneket is- Azt az állítást is megkockáztatja, hogy a nagyváradi kereskedők és iparosok nem hajlandók roma- , nul beszélni s ha valaki tőlük románul kéri az árucikkeket, kizavarják üzletükből. Meg kell tehát vonni tőlük az iparengedélyt. Mondanunk sem kell, hogy a nagyváradi kereskedőknek és iparosoknak meg van az az elemi üzleti érzékük, hogy vevőikkel a legudvariasabb hangnemben beszéljenek s ha tőlük telhetne, nemcsak a román, hanem a hozzájuk vetődő akármilyen nemzetiségű vevőt igyekeznének saját anyanyelvén kiszolgálni. Reméljük, hogy a lap román olvasóközönsége sem fogja olyan ostobának tartani a váradiakat, amilyennek a tanár ur szeretné beállítani őket, abban bizva, hogy a regáti románoknak nincs alkalmuk ellenőrizni állításait.

Ezután Aurél Popa azt bizonyítja, Hogy nagyon könnyű volt a vizsga. írásbelinél felsorol néhány tételt, amelyek közül többek között . ilyenek szerepelnek: A köztisztviselő szerepe Romániában. Milyen reformokat szeretnék bevezetni az én szakmámba? E kérdések egyáltalán nem könnyűek, alapos elméleti felkészültséget kivannak, különösen az utóbbi. A köz- igazgatás, a közegészségügy stb. terén kívánatos reformokról újságcikkeket, folyóirat-cikko- ket, könyveket Írtak már össze.

Arról is panaszkodik, hogy a kisebbségi köztisztviselők nem tudják a román helyesírást. Ha a tanár urnák nem volt eddig alkalma megállapítani, mi már nagyon gyakran vaskos helyesírási hibákat fedeztünk fel román tisztviselők fogalmazványaiban is. Ne vegye tehát rossz néven, ha ilyen hibát elkövet egy öreg köztisztviselő, aki soha román iskolába nem járt.

Végül pedig .megállapítja, hogy a kisebbségi köztisztviselőknek hiányos az általános műveltségük, mert nem tudják felsorolni Moldova, Muntenia, Dobrudzsa, vagy Besszarábia megyéit, sőt azt állítja, hogy a kisebbségi tisztviselők Galaeot és Brailát Bukovinába tették s nem tudták, hogy hol van az Azuga sörgyár. Az ókirálysági megyéket nemcsak a magyar köztisztviselők, hanem az erdélyi románok, sőt talán nagyon sok ókirálysági köztisztviselő sem tudná felsorolni, ami az erdélyieknél érthető is, hiszen gyermekkorukban nem volt alkalmuk jól fejükbe vésni s ha negyven-ötven éves fővel meg is tanulták, könnyen elfelejtették. Engedje- meg azonban a mélyen tisztelt professzor, hogy kételkedjünk a Ga lacra és Brailára vonatkozó állításában, mert hiszen

uíkonmiiiyoMi*

viiághirü naplójának llí-itv befejező kötete

A bécsi fejesass?Q3iy

cicáén jelent meg.

Előző kötetek;

Szerelem, Oseka, Halál és Házasság a vörös viharban

még korlátolt példányszámban kaphatók

A mű mindenike gyönyörű egészvászonkötés- ben jelent meg és külön kötetenként 1SO lejért kapható. Rendelésre azonnal szállítja a

„«ft INERVA“

Cíuj—Kolezswír, ...............Str. Reg. Marla 1

Károly király a gör. kath. nép- szövetség iugosi ünnepén

Károm xóm. kath. püspök és Gyárfás Elemér dr. képviselték a r. kathohkussagot a gör. kath. népszövetség közgyűlésén — Pop Valért választották meg ismét a népszövetség elnökévé

(Lugos, október 8,) Vasárnap tartotta meg a görögkatolikus népszövetség Iugosi nagygyűlését, amelyre óriási tömegekben vonult fel a környék görögkatolikus lakossága. Huszonnégy különvonat szállította Lúgosra a hívőket. A nagyszabású ünnepségnek különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy résztvett rajta Károly király is, ezzel is kifejezést adván annak, hogy bár a görögkeleti egyház- az államegyház, mégis teljes szívvel vesz részt a görögkatolikusok ünnepén. A kormány tagjainak élén Tatarcseu miniszterelnök jelent meg. Az erdélyi római katolikus egyház a testvér- egyház ünnepségén előkelő küldöttséggel képviseltette magát. Megjelentek a püspöki kar tagjai közül Fiedler, Pachet és Eobu püspökök, Máj lát h

püspök képviseletében Szclyes Dénes kanonok, Cisar érsek megbízásából Zombory László kanonok, továbbá Gyárfás Elemér dr., az erdélyi róm. kath. egyházmegye világi elnöke és Marton Áron, a róni. kath. népszövetség igazgatója.

Délelőtt folyt le az impozáns arányú körmenet., amelyen a róm. kath. egyház kiküldöttei is részt vettek, délben bankett volt Károly király részvételével. A diszebéden Pop Valér dr. erdélyi miniszter, ,a görögkatolikus népszövetség elnöke üdvözölte a királyt. • Beszédében megemlítette, hogy elsőkben vesz részt a görögka,tolikus egyház ünnepén, a Min szertartásit egyház, ami annak a jele, hogy Erdély népei között kifogástalan a viszony.

Károly király beszéde

Károly király hosszabb beszédben válaszolt.

— Miniszter ur! Mindenekelőtt köszönöm azokat a felemelő keresztény é.s román érzéstől áthatott szavakat, amelyeket hozzám intézett. Nagyon helyesen fejezte Ön ki, hogy a mai felemelő lelki ünnepség a keresztény egyesülés nagy ünnepe. Ezekben a súlyos napokban az egyedüli, ami maradandó és örök: a hit, mégpedig abban a vallásban, amelyben születtünk, (Hosszas éljenzés.) Én ortodox vallásunak születtem és ebben a vallásban nevelkedtem, de tisztában vagyok azzal, hogy olyan ország uralkodója vagyok, amelyben más felekezetekhez tartozó polgárok is élnek. Mindenki számíthat támogatásomra tehát, aki hűséges hive saját egyházának. (Éljenzés). Az erkölcsi hanyatlás napjaiban csak a hit az

_bármilyen legyen is az__ ami erkölcsi erejével legyőzi a

nehézségeket és mindenkit felvértez arra, hogy teljes odaadással küzdjön a közös ideálért. Lehet a rítusok között eltérés, de nem lehet: eltérés annak a vallásában, hogy mindnyájan keresztények vagyunk. Erdély múltja mutatta meg. hogy milyen nagy eredményeket tud elérni a két nemzeti egyház az elnyomás elleni harcban, mert a nemzeti fejlődés érdekében kéz a kézben haladt a nemzeti hit szolgálatában. Ma is mindnyájunknak az a kötelessége, hogy közös harcot folytassunk nemzetünk konszolidálása és fejlődése érdekébe!). -Vem nézhetjük azt, lei milyen fajhoz tartozik, milyen ruhát visel, csak a román lelket kérjük számon mindenkitől. Keresztény vagyok, de felhívást intézek azokhoz is, akik nem azok, de iţiegvan a hite, hogy állítsák maguk elé Jézus Krisztus martii- példájáf, harcoljanak velünk együtt, inert mindegyikünk hite fölött áll a kiegészített Románia egysége. A felemelő ünnepen engedjék meg nekem, hogy hitek és felekezetek fölött poharamat a román nép egységes lelke és szelleme tiszteletére emeljem. (Lelkes éljenzés.)

A délutáni nagygyűlésen, amely programszerűit folyt le, a róm. kath. egyház püspöki kara nevében Pacha püspök üdvözölte a nagygyűlést és

Gyárfás Elemér dr. a róm. kath. népszövetség nevében a következőket mondotta:

Gyárfás Elemér Erdély népeinek összhangjáról beszélt.

_ Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség

üdvözli az én szerény szavaimmal a görögkatolikus nagygyűlést s testvéri szívvel kívánja, hogy munkája eredményes legyen, amint az Ur nevében kezdett és végzett munka mindig gyümölcshozó is. A mi országunk s különösen a mi szép Erdélyünk sok népet táplál keblén, melyeknek különböző a nyelve, származása, szokása. Ez a változatosság, ha harmonikus rendbe van foglalva, lehet gazdaság forrása, életszer, melyet különböző fényű és ragyogása drágakövek diézitenek, de sajnos, lehet ez az egyenetlenkedések is gyűlölködések tűzhelye is, ha hiányzik belőle az összhang s az egyensúly. Csak tőlünk függ, a mi gondolkodásmódunktól, érzéseinktől és főként a mi magatartásunktól, hogy milyen irányban érvényesüljenek ezek a különbségek. Mi tudatában vagyunk e magasabb"

rendü parancsnak. _ amint nagyra értékeltük és

követtük azt a múltban is. Itt állunk önök elölj, kitárt karokkal kitárt szívvel s kérjük a Mindenhatót, hogy világosítson meg os vezéreljen minket az ö utjain, hogy őszinte együttműködésünk által megvalósíthassuk az Ö fenséges céljait.

Pop Valér ismét az elnök,

A nagygyűlés végül nagy lelkesedéssel ismét Pop Valér dr. erdélyi minisztert választotta meg a görögkatolikus népszövetség elnökinek.

Tatarescu miniszterelnök tárgyalása

Gyárfással.

A róm. kath. kiküldöttek a banketten Is megjelentek. ahol Károly király a eerele alkalmával megszólítással tüntette ki Gyárfás Elemért. Érint;

kezest keresett Gyárfással Tatarescu miniszterelnök is, aki hosszasan tárgyalt a magyar szenátorral.