Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-08 / 230. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 230. SZÁM. Ei a helyes üzletpolitika! iii I leMi——n.—nimmr Ores fuvarként viszi le a CFR Tövisre az eddigi hajnali vonat mozdonyát, szerelvényét és személyzetét, nehogy megkeresse az utasok viteldlját Tönkretették Kolozsvár vasul! összeköttetásét a Székelyfölddel és Ab* rudbánya vídákével — A postát is (Kolozsvár, október 6) A kerületi vasut- ígazgatóságok között évek óta versengés főijük, hogy körleteiknek az ország fővárosába induló és érkező vonatokhoz jó összeköttetése legyen. Aszerint, hogy milyen befolyása volt a kerületi igazgatóságok vezetőinek, sikerült nekik jobban, vagy kevésbé elnyomniok a másik kerületi igazgatóság hasonló célú törekvéseit. E versengésben Kolozsvár már harmadik éve alulmarad, az autóbusz-ipar örömére. Ha valaki Kolozsvárról olyan helyre akar utazni, mely a fővonalon kivül esik, akkor nem a menetjegyirodában érdeklődik, hanem az autóbuszvezetőktől, mert aki vonatot vesz igénybe, annak az elágazó állomásokon, vagy az éjszakáját kell gubbasztva eltöltcnie, vagy pedig a munkaidejét kell elvesztegetnie egész napon át, hogy csatlakozáshoz jusson. A menetrend összeállításánál nincsenek figyelemmel a postajáratokra sem. Akinek sürgős küldeménye van, az vagy kurírok utján juttatja el, vagy pedig az újabban folytonosan szaporodó teherszállítási autóbuszjáratokkal. A mozgóposta vezetősége valóságos kijárási harcot inditott annakidején, hogy a székely körvasúihoz és Abrudbánya vidékéhez az összeköttetést megteremtse. Sikerült is elérnie, hogy reggel 4 óra 25 perckor indult Kolozsvárról egy vonat, mely ezt a forgalmat lebonyolította. A posta megjavulása azonban ugy- látszik nem fontos az illetékes tényezőknek s ezért a mai napon távirat érkezett a kolozsvári kerületi igazgatósághoz, hogy az uj téli menetrendbe 342. szám alatt beállított vonatot október 7-től kezdve ne indítsák. Ez az ötletszerű, indokolatlan intézkedés azt a nevetséges helyzetet teremtette, hogy az esti 8 órás személyvonattal küldik le Tövisre azt a szerelvényt — dupla mozdonnyal, — amelyre azért van szükség, hogy az aradi délelőtti gyorshoz csatlakozó 341. számú vonat utasait behozza Kolozsvárra. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: hol itt a megtakarítás? Hiszen a mozdonyt és kocsikat mégis csak leviszik Tövisre, sőt a személyzetet is, ellenben elveszti a CFR a reggeli utasok viteldiját. Elnéptelenedtek a vonatok — njűlatkoznak a vasút szakértői és nem akarják megérteni, hogy ez természetes is akkor, ha Kolozsvárról 8 óra 20 perckor indítanak egy személyvonatot, amely éjjel 12 óra 1 perckor érkezik Tövisre, de az Arad felé csatlakozó vonat — a jó összeköttetés dicsőségére — 15 perccel előbb, vagyis 11 óra 40 perckor már szabályszerűen elindul és az utasnak módjában van reggel 5 óráig, vagy 9 óráig várni, amig csak a szomszédos Gyulafehérvárra is el tud jutni. De a Kolozsvárt áthaladó, vagy innen induló vonatok valamennyiének az összeköttetése is ilyen lehetetlen módon van összeállítva. Majdnem nevetve adják a felvilágosítást vasközépkori színvonalra süiyesztik úti körökben, amikor panaszkodik a közönség: Tessék csak a menetrendbe tekinteni, este 8 órától kezdve 1 órán belül 3 vonat is indul Bukarestbe. Valósággal kergetik egymást. Még Szamosfalváig sem jutott el az esti 8 óra 20 perckor kifutó 38-as gyorsvonat, már nyomonköveti 8 óra 30 perckor a 322-ős személyvonat. Alig tűnt el ennek a füstje, este 9 óra 22 perckor szalad utána a 42-es számú gyorsvonat. Ezeknek a vonatoknak összeköttetése azonban már nincsen, mert a Balázsfal- vára éjjeli órákban megérkező utas csak reggel 6 órakor kap összeköttetést Paraj d felé, Segesvárról Udvarhely felé pedig csak reggel 7 óra után. Ha azonban Kolozsvárról éjjel 1 órakor indulna egyik vonat a három közül, legalább ennek az egynek volna összeköttetése. A vasút mindenesetre következetes a Kolozsvárról elutazókkal szemben, mert a nappali vonatokhoz sem ad összeköttetést. A 6 óra 48 perces reggeli 320-as személyvonat csak az esti órákban kap csatlakozást Balázsfalváról Parajd felé, Segesvárról meg éppen csak aa éjszakai órákban Udvarhely felé. Ugyanez a helyzet Piskinél a Zsilvölgyi csatlakozási lehetőséggel. (Milánó, október 6.) Ma délután négy órakor tartotta meg Mussolini a milánói Dómtéren általános érdeklődéssel várt nagy beszédét. Beszédének első részében a fasizmussal foglalkozott. Megállapítja, hogy a fasizmus 1919-ben nem gazdasági válság következmé- njre volt, hanem átmenet a civilizáció egyik korszakából a másik korszakába. Az egyén érvényesülése helyett a közösség érvényesülésének nagy gondolata lett- Nem kapitalizmusról van itten szó, nem arról, hogy hivatalnoki karunkat tízszeresére felemeljük. A korporációs rendszer valami egészen mást akar. Aktivan be akarja vonni a nemzet életébe az összes társadalmi kategóriákat és igy a munkásságot is. Beszédének második részében Mussolini a külpolitikai helyzettel foglalkozott. — Kezdjük el Keleten — mondotta Mussolini. — Hiszem, hogy itt, ha mindjárt nehézségek árán is, de megvan a lehetősége a békés megegyezésnek. 3 Évekkel ezelőtt, a menetrendek összeállítása előtt még meghallgatták a közgazdasági élet tényezőit is, törődtek a postajáratokkal is, most már ridegen az az elv érvényesül; ha nincs vonat, utazzunk az autóbusszal! És tény leg csak ezeknek a fürge közlekedési eszközöknek köszönhető, hogy az ország egyes részei nincsenek teljesen elvágva a világtól. Állítólag illetékes körökben is lehetetlennek tartják, hogy az október 7-én életbelépő menetrend igy maradjon és este 9 órától másnap reggelig Kolozsvárról az ország belseje felé vonat ne induljon. Északon védjük Ausztria függetlenségét. Nem akarunk Ausztria protek- tora lenni, ezt csak azok találták ki, akiknek érdekükben állott kicsavarni az igazságot. Ami Németországot illeti, Németország nélkül nem tudjuk elképzelni az európai fejlődést, de viszont Németországnak is bele kell kapcsolódnia az általános európai politikának az egyenesébe. Franciaországgal a viszonyunk barátságos, nagy fontosságokat tulajdonítunk azoknak a tárgyalásoknak, amelyek hivatva lesznek a barátságot még jobban elmélyíteni. Végül Mussolini a leszerelés kérdéséről beszélt. A leszerelés — mondotta — mélységesen el van temetve a hajók és az ágyuk alatt. Ezért hangoztatjuk mi nemzetünk militarizá- lásának a szükségességét. Olaszországnak erősnek kell lennie és ezért ei-ős a hitünk is, mint a gránitszikla. És el vagyunk készülve, hogyha a sors úgy akarja, fegyvereinkre szuronyokat szerelünk. Mnasfaolimi a milánói Dom terén tiafalmas beszédet mondott a külpolitika kérdéseiről V Seszcrlés njélységescn e! van. Icmelvc '• IiajóB- és .1 < j v , i !* afalfl Erzsébet Királyné Szálló „ ÍOQ modern, kényelmes szoba. Liftek Ay. Erzsébet Dinc^b^n Budapest, IV., Egyetem ucca 5ív izponíi lutes. Hideg-meleg Eolyo- . . t . ° . .. . eeyoincer rendszer víz Az etterem- és kavéhaz- ■■■ ........ . ■-... .■ ban minden este szalonzene, 2*SF~ fsleraii« l,80 P, ........ i.u.u.u.::lf!!{(!!>ÍEiiS(l!±llllllll!IIEI!^llllliiittl!ll^lllll!lllll!ISI±ililllS9iSilü[^j
