Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-04 / 226. szám

2 KlLETlUjSMO XVII ÉVFOLYAM. 3S6. SZÁM delegátusi megbízatását is visszaadta. Úgy látszik, ez a lemondás megelőzte a Tatarescn lemondását, sőt ez is idézte főképpen elő. Valószínűnek látszik, hogy Titulescu, aki min­dig kényes volt arra, hogy önállóan intézze Románia külpolitikáját, a miniszterelnök egyes külpolitikai ténykedései miatt határozta el távozását. Emlegetik, hogy Tatarescu amikor Belgrádban járt, olyan tárgyalásokat kezdett, amelyekről előzőleg Titulescunak nem volt tudomása. Általában Tatarescu ezek szerint szintén önállósítani igyekezett magát a kül­politikai tevékenységben- A párisi sajtó azon­ban úgy állítja be a történteket, hogy Tatarescu hajlandónak mutatkozott olyan külpolitikai irányba vinni Románia maga­tartását, amely nem felel meg Franciaország mai dip­lomáciai magatartásának. Hétfőn este Tatarescunak a lakásán tanács­kozások kezdődtek, amelyek mondhatni egész éjjel tartottak. Este Tatarescu még nagy optimizmussal beszélt híveinek arról, hogy reméli a Titulescu magatartásának megválto­zását, ez esetben nincsen szükség uj külügy­miniszter személyéről tárgyalni. Arra az esetre azonban, ha Titulescu lemondása megaiásit- hatatlannak bizonyul, Bratianu Dinu párt­elnököt vették kombinációba. Az első pillanat­ban sem volt valószínűsége azonban annak, hogy a pártelnök a párt fiatalabb tagjának kormányában vállaljon tárcát, ha még olyan fontos tárca is az, mint amilyen a külügyminiszterség. Úgy látszik, erről a kombinációról később le is kellett tenniök. Kom­binálták a külügyminiszterségre Viktor Anto- nescu igazságügyminisztert is. Mindent a megegyezésért A francia sajtóban kifejezésre jutott a francia kormánynak az álláspontja is a bel­politikai válsággal szemben s már csak ezért is mindent elkövettek, hogy lehetővé tegyék Titulescunak az nj kormányban való részvéte­lét. Titulescu, mint rendesen, most is meg­szabta a maga feltételeit s az újra alakuló Tatarescu-kormánynak ehhez alkalmazkodnia kell! Egyik bukaresti lap genfi jelentése sze­rint nemcsak a külügyminiszterségről és nép­szövetségi fődelegátusságról mondott le, ha­nem kifejezetten lemondott a kisantant kon­ferencia elnöki tisztségéről is, mert a közelebb­ről összeülő belgrádi konferenciának ő lett volna az elnöke. Bukarestben már mindent előkészítettek a Titulescu személyének pótlására 6 a tanácskozások eredményeképpen Tatarescu miniszterelnök vállalta volna a külügyminisz­teri tárcát is, Djuvara lett volna az állam­titkára. Ez a kombináció már befejezett tény­nek volt tekinthető, azonban nem került az uralkodó elé, mert történt közben valami, ami arra késztette Tatarescut, hogy fenn­tartás nélkül elfogadja Titulescunak a feltételeit. így a megegyezés létrejött, Titulescu marad a Kormányban és továbbra is viszi nagyfontos- ságu külpolitikai megbízatásait. Hir szerint Bratianu Dinu pártelnök is szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy Titulescunak bent kell maradnia a kor­mányban és a pártelnöki magatartás is döntően befolyá­solta a kialakulást. A párisi lapok ezek után valószinüleg meg fogják Írni, hogy Bukarest­ben nem sikerült Titulescut megbuktatni s ezzel a francia álláspont győzött, Londonba» fontos külpolitikái változást iáinak Londoni távirat jelenti: Diplomácia: körök­ben nagy meglepetést keltett a Tatarescu-kor- xnány lemondása, mert azt külpolitikai okok­kal hozzák összefüggésbe. Diplomáciai körök­ben úgy tudják, hogy Titulescu nem lesz tagja az uj Tatarescu-kormánynak. Titulescu volt a francia ős kisantant-politika legfőbb támasza s távozásában annak a jelét látják, hogy Románia nem hajlandó többé fenntartás nélkül követni a francia politikát. Vannak, akik messzemenően azt következtetik, hogy a román külpolitikában fontos irányvál­tozás lesz. Párisi távirataink szerint a francia fő­városban nagyon sajnálják Titulescu távozá­sát. A párisi lapok nem titkolják aggodalmu­kat. A kormányválság éppen Titulescu távo­zása miatt keltett feltűnést- Az Oeuvre azt írja. hogy Titulescut elkedvetlenítette bizonyos román politikusok magatartása, akik helyte­lenítették a francia orientációt, másrészt Tatarescu is saját szakállára akart külpolitikát esi náini s Belgrádban Titulescu tudta nélkül folytatott tárgyalásokat, sőt a közeljövőre ankarai utat is tervbe vett. Titulescu ebben saját külpolitikájának keresz­tezését látja. Az Oeuvre emlékeztet a Romá­niában mindinkább érvényesülő lengyel be­folyásra, amelynek legszembetűnőbb jele a bukaresti len­gyel követ éles Titulescu-ellenes nyilat­kozata. E nyilatkozatot Titulescu magára nézve sértő­Párisi újabb táviratok szerint a francia sajtó általában hosszasan foglalkozott a kormánya'ál- sággal és azt Írták, hogy' Románia is könnyen Franciaország veszteséglistájára kerülhet, A kor­mány lemondása Titulescu magatartására vezet­hető vissza, aki elkeseredett Barthou tnlmeleg crosz barátkozása miatt. A francia lapok megem­lítik, hogy a román sajtó egy része állandó kereszt­tűzben tartja Barthout. A Journal szerint a szov­jet lépett Lengyelország helyére és igy gyöngí­tette a Románia _Lengyelország közötti kapcsola­tokat. A helyzet keleten egyáltalában nem javul. A Le Jour szerint Titulescu veszélyeztetve látta politikáját és a helyzet nyugtalanító hatását nö­veli a fokozott lengyel-német propaganda. Az (KOLOZSVÁR, október 2) A aévclemzési járvány változatlan erővel dühöng tovább. Nemrégiben hirt adtunk arról, hogy a közok­tatásügyi minisztérium leiratot küldött több kisebbségi iskolához és névszerint jelölte meg a tanulókat, akiknek harmadíziglen vissza­menőleg okiratokkal kel! bizonyitaniok, hogy magyar származásúak. Amíg az érdekelt szü­lők kétségbeesetten próbálták bebizonyítani, hogy elődeik magyarok voltak, azalatt ugyan­ilyen kétségbeesett küzdelmet vívtak egy má­sik könyörtelen rendelettel szemben a görög k&tholikus szülők. Eszerint mindazok a tanu­lók, akiknek vagy az apja vagy az anyja 1 riiTTiiifliTn Az angol sajtó nagy része ilyen külpolitikai eredőkre viszi vissza Titulescu távozását, egyes lapok azonban a kormány lemondását a pénzügyi válsággal és a külföldi kölcsön meghiúsulásával hozzák összefüggésbe. Budapestről jelentik, hogy a magyarországi sajtó csak rövid kommentárokat fűz a Tata- rescu-kormány lemondásához, mert a politikai érdeklődést egészen a Gömbös rádióbeszéde köti le. nek találta és Genfben felszólította Beck kül­ügyminisztert, hogy a bukaresti követet me- nesszék. Ez a kívánsága azonban nem teljesült. A francia lap sajnálattal veszi tudomásul, hogy sikerül Franciaország ellenségeinek akna­munkája, akik mindent elkövettek a francia külpolitika eme kiváló támaszának az állásá­ból való elmozdítása érdekében. Külföldi befolyás Az ismert politikai újságíró, Pertinax is külföldi aknamunkát lát Titulescu elmozdítá­sában és azt állítja, hogy Berlin, Róma és Varsó diplomáciája Tatarcscunál keresztülvitte a Francia- országtól való eltávolodást. — Minden békebarát őszintén sajnálja Titulescu távozását, — irja Pertinax, — aki­nek nagy szerepe volt azoknak az akcióknak el­hárításában, amelyek a békét veszélyeztették. Oeuvre újabb cikkében azt írja, hogy a válság Franciaországban nagy nyugtalanságot keltett, könnyen veszélyeztetheti a kisantant létét is. Az ellenzék köreiben nagy voit a mozgolódás A kormány lemondásának hírére nagy mor­gás támadt ellenzéki körökben. Averescu vissza­tért Gáláéból és fogadta több hive látogatását. Goga is a fővárosban tartózkodik és pártja vezető­ségével tárgyalt. Iorga és Argetoianu Szíriájában voltaic, de Argetoianu még a mai nap folyamán visszatért Bukarestbe. Mihalache dobresti birto­káról sietett a fővárosba. Bejelentette érkezését görög katholikus vallása volt, de ők maguk katholikus, református, vagy unitárius vallá­snak, kötelesek állami iskolába járni. Hiába védekezik a görög katholikus szülő azzal, hogy ő mielőtt másvallásuval házasságot kötött, reverzálist adott, nem volt kímélet. Ez aztán erélyes és meggondolkoztató lépésre indította az érdekelteket. Mivel Kolozsváron elég sok szülő van hasonló helyzetben, tömegesen — ki­keresztelkedtek így aztán megtört rajtuk a rendeletek gyilkos ereje. Ez a lépés nagy fel­tűnést keltett úgy román, mint magyar körök­ben. Renmás betegeknek nélkülözhetetlen t Fontos újdonságt EBMAS BAJOK HÁZI KEZELÉSE E kis munka mindazt tartalmazza, amit a reumás betegnek betegségéről és annak házilag való gyógykezeléséről okvet­lenül tudnia kell. Ára 72 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában, Cluj, B. L. Pop u. 5. Vidékieknek a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal számijuk. Parisban lengyel befolyástól tartanak Mór a kisantant felbomlásáról is beszéltek Tömeges kikeresztelkedéssel véd©* keznek a szülök a névelemzés ellen

Next

/
Thumbnails
Contents