Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-29 / 248. szám

Hétfő, 1934. október 29. — Ara 4 '^vtselőház BUDAPEST V ran («urcate pliata is HBMtU fie. 84.256—-1927. iuaiiMies^ árai; oeilóidou- Egés^evre í«je, félcu/o 400, «*f7edévre 200, egy Sióra 70 lej. Mafeyacuswägon: Egy érre 60. íólévre 25, nrgye<Jc\ie 12.S0, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes »lásnoli az Ibusz eiárusltó kioszkjaiban, ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVir. ÉVFOLYAM. - 248. SZÁM. Felelős szerkesztő: SI A S Z ENDUE. bzerkesztóseg, kludchivataJi éa nyomda: CiuJ, (taron L. t*op uoca 5. szám. Telelőn; 508. —i Lovactnu Clnj, posta fiók 101. szkm. Köziratokat aenktneK som miid vissza és nem Is őri* meg a nerfcoeatőaéfli 1 Titulescu Ankarába utaztában njiiatkozott a török sajtónak Szerinte a Balkán-szövetség- megvalósítása fon. tos gazdasági célokat szolgál és közelebb hozza Ázsiát Európához Bulgáriában letartóztattak három volt minisztert, akik kormányellenes nyilat­kozatokat tettek A német aktivitás Németország aktiv politikát kezdett. Ez olyan tény, amely letagadhatatlan, hiszen máris nagy gyiiriizősei vannak az európai politikai élet­ben. E politikának személyes hordozója Göring, akinek a belgrádi királytemetés alkalmával mód­jában állott a legkülönbözőbb vezető politikusok­kal megbeszélést folytatni. Göring belgrádi utjá- val kapcsolatosan fantasztikus hirek kerültek for­galomba. Akadtak híradások _ebben a zűrzava­ros légkörben a hírlapi kacsák olyan gyorsasággal keltek szárnyra, mintha futószalagon járó költő­gépeken költötték volna ki őket, _ amelyek sze­rint Göring Jugoszláviának nagyobb területeket is ajánlott fel Ausztria rovására. Ez az ajánlat el­képzelhetetlen. Túlságosan naivnak tartják a hirt forgalombahozók az olvasót, ha azt hiszik, hogy ilyen dajkamesékkel elő lehet állani. Bizonyos azonban, hogy Göring kezdeményező lépéseket tett egy jobb atmoszféra megteremtésére és amikor Jugoszláviának, valószínűség szerint Romániának is, békejobbot ajánlott fel, ugyanakkor a német politika szemelőtt tartotta azt a direktívát is, hogy a francia-német ellentétek végre kiküszöböles- senek. Göring Belgrádban tárgyalt, Papén, aki köz­ben megjárta Berlint, Bécsbe hozott el uj utasítá­sokat és ugyanakkor a német fővárosban Hitler és a berlini francia nagykövet ismételten a kiengesz- tclődcs módozatairól és lehetőségeiről tanácskoz­tak. Barthounál Laval, a köztudomás szerint, ke­zesebb politikusnak Ígérkezik Németországgal szemben. A berlini tárgyalásokról még nincs sem­mi pozitív hir. Rebesgetik, hogy Németország haj­landó bizonyos enyhe feltételek mellett visszatérni a Népszövetségbe is. A legújabb berlini jelentések szerint Hitler hangsúlyozta, hogy a Saar-vidék visszacsatolásával sok minden ellentét jóra válto­zik. Sőt a súrlódási felület meg is szűnik a fran­ciák és a németek között. Ha csak ennyin múlik a két ország között a barátság helyreállítása, akkor Haladéktalanul vissza kell juttatni Németország kezére a Saar-vidéket, annál is inkább, mert min­den ellenakció dacára a népszavazás Németország mellett fog dönteni. A német aktivitás, ami diplomáciai formáit illeti, nyilvánvalóan a békét célozza, de ugyanak­kor az egész világot fellármázták, hogy Németor­szág háborúra készül. E kérdésnek a tisztázása tényleg egyik legfontosabb követelménye az euró­pai politikának. Mert ha Németország háborús eszközökkel akarja a maga népegyéniségét meg- íosztottnak tartott jogaihoz visszasegiteni, úgy meg kell kísérelni, hátha sikerül békésen elintézni az ellentéteket. Éppen MacDonald mondotta teg­nap, hogy az ö megítélése szerint nincs Európá­ban egyetlen olyan kérdés sem, amely ne volna békésen megoldható. Ha pedig igaz, amit Hitler mond, hogy Németország nem készül háborúra, és ez be is igazolható, úgy a Népszövetség is meg­szabadult volna az orosz tehertételtől, és a fran­ciáknak sem kellett volna magukat belekergetni egy francia-orosz katonai szövetségbe. Ha Német­ország nem akar hábornt és ennek megvannak a maga csalhatatlan bizonyítékai, úgy fölösleges a katonai kiadások fokozása mindenütt, az a hát- borzongató felfegyverkezés, az a kétségbeejtően szédítő iram, amellyel a legtöbb állam, még az a (Sztambul. október 27.) Titnlescu Ankara felé utaztában megállóit Sztambulban, ahol máris alkalmat keresett politikai nyilatkozatok megtételére. Az aukar.. i , .nárskozások nyil­vánvaló célja, hogy a kisuntantot egy alaku­latba tömörítse a Balkán-szövetséggel. A Bal­kán-államok között még csak Bulgária nem (Sztambul, október 27.) Titulescut a török kormány nevében Tevfik Anior bej államtitkár fogadta ünnepélyesen. Sztambuli tartózkodásá­nak első napján Titulescu megkoszorúzta az uj török köztársaság megalapításának emlékmű vét. Hétfőn kezdődnek meg az ankarai tanács­kozások. (Sztambul, október 27.) Titulescu fogadta a török sajtó képviselőit és a következő kijelen­tést tette: — Fölöslegesnek tartom, hogy elmondjam önöknek, mennyire örülök, hogy Törökország­ban lehetek, ahol hála annak a meleg fogadta­tásnak, melyben legutóbb részesítettek, nem érzem magam már idegennek. Boldog vagyok, hogy a második Balkán- konferencia összeesik a török nemzeti ünneppel-. Az igazi egyesülés itt fog megtörténni, mert a belgrádi tanácsko­zásokra csak a kivételes alkalom adott módot és ott csak a marseillei események voltak a gyűlés tárgyai. A belgrádi gyűlés ezen kívül békés kis Svájc is, áthangolja magát a háboruvá- rás veszélyes izgalmaira. Német katonai aktivitás és német diplomá­ciai aktivitás állanak egymás mellett. Az európai csatlakozott nyiltan a kibővített szövetséghez, de a jelek szerint ez is küszöbön van. Bulgáriá­ban azonban a közvélemény nem egységes ebben a kérdésben, aminek bizonytéka, hogy egy napon három volt boi-júr minisisiért tartóz tattak le. megmutatta a világnak, hogy akármilyen fáj­dalmas volt is az ütés, amely bennünket ért. nem zavarhatta meg az egyetértésünket. A Balkán-konferenciának az lesz a feladata, hogy keresse meg a legjobb módszert arra. hogy a Balkán-egyezményt véglegesen megfogalmazza. Ennek egyik legfontosabb eredménye a gazda­sági csere fokozása lesz. Kéz a kézben kell haladnunk a cél felé, hogy államaink között intenzív gazdasági összeköttetést létesítsünk. — így a Dunán és a Fekete-tengeren való közlekedési utak használatbavételével a cse­reforgalom Közőp-Európa és Ázsia között erő­sen fel fog lendülni. Boldogsággal telt ezivvel megyek Ankarába, hogy láthassam az önök nagy vezérét, Musztafa Kemált. Határtalan bizalmam van benne és a közös munkánk sike­rében, mely a Balkán-konferencia békére irá­nyuló törekvéseinek a megvalósítását jelenti. politika érdeke, hogy azokat a torlaszokat, amelyek eltakarják a tiszta kilátást a német politikai energiák tevékenysége elől, végre takarítsák el az atbók Letartóztattak Bulgáriáiban három volt minisztert (SZÓFIA, október 27.) "A kormány rendeletére letartóztatták Gocseff parasztpárti politi­kust, aki a Musanov-kormánybasn kereskedelemügyi miniszter volt és Berkovica városába szállították■ Az ellene a vád. hogy lázitott a jelenlegi kormány ellen és megkísérelte fenn­tartani az eddigi pártkapcsolatokat. Hasonló indokokkal letartóztatták Gacsanoff és Werde noff volt pénzügyminisztereket. Titulescu sztambuli nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents