Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-28 / 247. szám

XVH. ÉVFOLYAM. 2i7. SZÁM. KELETI'UJS&G Freund Dezső szénnagykereskedö agyonlőtte ieleségét és azután szén­gázzal megmérgezte magát (Bécs, október 26.) Freund Dezső magyar származású szénnagykereskedö Prater strassei la­kásán feleségét agyonlőtte, majd széngázzal ön- gyilkosságot követett el. Freundnak pár év előtt még hatalmas vagyona volt, de az utóbbi időben teljesen elveszítette és nélkülözésekkel küzdött. Â kivitel és behozat $1 uj rendszere (Bukarest, október 26.) A Dimineaţa értesü­lése szerint a király aláirta a behozatal és a kivi­tel uj rendszerére vonatkozó dekrétumot, amely pénteken már meg is jelent a Monitorul Oficial- ban. Az uj kontingentálási rendszerrel kapcsola­tosan az Adeverul azt irja, hogy az importnál nem lesz valódi kontmgentálás, mert az import a ki­viteltől függ és feltétlenül szükséges arányba hozni egymással a kivitelt és behozatalt és nem lehet többet importálni, mint tavaly. Megfontolás alatt van az a kérdés, hogy mi­lyen szabályozást nyerjen a kivitel és behozatal azon országokkal, amelyekkel Románia kereskedel­mi mérlege deficites. Az uj rendszer elégedetlen­séget váltott ki úgy a kereskedők, mint az iparosok körében és csak a jövő fogja igazolni azt, hogy milyen eredménye lesz a devizapiac részére. Ismét mesjállS a jffízeSés (Kolozsvár, október 26.) Néhány héttel ez­előtt megírtuk, hogy a kolozsvári uj pénzügyi adminisztrátor, mikor hivatalát elfoglalta, azt az Ígéretet tette a nyugdíjasoknak, hogy a jö­vőben minden hónapban ponosan meg fogják j kapni illetményeiket. Mikor ezt a nyilatkoza-1 tot megírtuk, már akkor hangoztattuk, hogy j az Ígéret szép szó, de azt be is kell váltani. * A nyugdíjasok minden Ígéret ellenére a nyugdijakat ismét nem kapták meg. Az Erdé­lyi és Bánáti Nyugdijszövetség vezetősége csü­törtökön felkereste az adminisztrátort., fi­gyelmeztette az ígéretre és kérte a nyugdijak azonnali kiutalását. Az adminisztrátor meg­ígérte, hogy táviratot küld a pénzügyminisz­tériumba. A nyugdíjasok vezetősége azonban az ígéretekkel nem elégedett meg, hanem a sa­ját maga nevében is táviratot küldött Slavescu pénzügyminiszternek. Figyelmeztette a mi­nisztert arra, hogy beálltak a hideg őszi napok s a nyugdíjasoknak most már nemcsak enni­valójuk, hanem tüzelőfájuk sincs, a legna­gyobb nyomorban vannak, hallgassa meg a segélykiáltásukat s adjon felhatalmazást a pénz ügyigazgatónak, hogy azonnal kezdhesse meg a nyugdijak kifizetését. Reméljük, hogy a sür­gönyostromnak meg lesz a kívánt sikere. VASA íi ÓLJA BílEG a november első fejében három nyelven megje enő 99 SPECIAL“ ZSEBHAPTART mely mindenkit érdeklő, sok hasznos útmutatást tartalmaz Külön sport-rovat Az Ízlésesen kiállított vászonkötésii zsebnaptár ái*a 25*— Se]. Kapható minden könyvkeres­kedésben. Kiadja a Minerva irodalmi és Nyomdát Műin- té-zet R.-T. Cluj—Kolozsvár. Str, Baron L. Pop 5 Magyar tanítók indítottak hajszát a háromszékmegye: magyar felekezeti iskolák ellen Aas egyik tanító kidobja a sokgyerekes napszámos asszo nyt, a másik a szű k asztaüárói az étel , Sejtik aló! » párnái viszi el iskolabüntetés fejében (Sepsiszentgyörgy, október 26.) Hogy Anghe- lescu fejébe vette azt, hogy az „elrománositott“ székelyeket visszarománositsa, annak még meg­találjuk a magyarázatát a mostanában világszerte divatos nacionalista hullámban. Tisztában va­gyunk ugyan vele, hogy Anghelcscu célkitűzése és módszerei csak elkeseríti, gyűlöletre neveli az anyanyelvűkben megtámadott székelyeket, ered­ményre azonban soha sem vezethet és megvan az a reményünk, hogy ennek az oktalan kampány­nak is vége lesz egyszer, mert ha nem is Anghe- lescu, de valamelyik utódja rá fog jönni arra, hogy ez az iskolapolitika nemcsak hogy kultúrára nem nevel, de határozottan kulturaellenes. Azt is megértjük még, hogyha a Regátból a Székely­földre telepitett tanítók, akik magyarul egy szót sem tudnak, teljes szívvel adják oda magukat az Anghelescu-rezsim szolgálatának. De a legmélyeb­ben elkeserít és felháborit bennünket, hogy az elnemzetlenitö metódusoknak magukat magyarok­nak mondó emberek is odadobják magukat a so­vány állami kenyér ellenében, sőt még túltesznek türelmetlenségben regáti kollégáikon is. Érdemes néhány portrét kiragadni az ilyen romónositó magyarokról. Szántó ur, mint románositó Kőröspatakon Szántó Jenőnek hívják az ál­lami tanítót. Római katholikus magyar ember, édesapja kántortanitó volt és nemzetisége és val­lása parancsai szerint tisztességes magyarnak igye­kezett felnevelni a fiát. Az öreg Szántó volt a legjobban megdöbbenve, amikor Szántó Jenő nyolc év,7cl ezelőtt vállalkozott arra, hogy Kőröspata­kon, ahol addig csak felekezeti iskola működött, állami iskolát állít föl. A falu természetesen he­vesen ellenállott, napirenden volt Szántó abla­kainak keverése, ami ellen Szántó Jenő úgy véde­kezett, hogy bedeszkáztatta. Egy elkeseredett szé­kely gazda belőtt az ablakán, mire hosszantartó eljárás indult meg. Mindezeken azonban Szántó Jenő nem okult. Mikor megvolt az állami iskola, megkísérelte növendékeket toborozni. Ez azonban nem ment olyan egyszerűen, mert a szülők nem voltak hajlandók a tanitó ur kedvéért bojkottálni a magyar felekezeti iskolát. Szántó erre a név- vegyelemzés ismert taktikájához folyamodott. Ti­zennégy gyermekről állapította meg, hogy nagy-, vagy dédszülei között románok is voltak, ezeket aztán átirattá az állami iskola tanulói közé. Töb­bek között Egyed Józsefné, Blega Mária gyerme­keit is átparancsolta az állami iskolába, amikor kiderítette, hogy a huszonhét évvel ezelőtt férjhez ment asszony szülei románok voltak. Egyedné fel­kereste a tanítót és tiltakozott a gyermekeivel szemben alkalmazott megkülönböztető eljárás el­len. A magyar Szántó erre megragadta karjánál fogva Egyednét és a szó szoros értelmében ki­dobta az irodából. Csak annak köszönhette, hogy a meredek lépcsőn nem zuhant le, mert a lábát a rácsapott ajtó odaesipte Berecz tanító ur börtönnel fenyegeti a szülőket Étfalván a református iskolát a tanfelügyelő bezáratta, noha az iskolaépület tisztasága ellen semmiféle kifogást nem lehetett emelni. Az ügy fellebbezés alatt áll. Mikor a szülők vonakodtak az állami iskolát igénybe venni, Berecz István ál­lami tanitó — szintén magyar ember _összehívta őket a községházára s azzal fenyegette meg, hogy ha nem Íratják be gyermekeiket, pénzbírság és börtön lesz a büntetésük. A szülők ekkor is ellen­álltak, mire végrehajtók jelentek meg a faluban és csendőrfedezet mellett egyenként 60 lejt szed­tek be a szülőktől, aki pedig nem tudott fizetni, annak minden megmozgatható holmiját elvitték. If?7 Ördög Ferenctől négy véka lencsét, ágytaka­rót és lepedőt, Gödri Jánostól szekrényt, ágyat, székeket, özvegy Fehér Sándornétól főzőedénye­ket vittek el. Báró Szentkereszthy Béla képviselő közben­járására később a prefektus elrendelte a lefoglalt holmik visszaadását, de többeknek közülök még ma sem adták vissza a lefoglalt tárgyakat. A székelyek kitartanak a ma­gyar iskola mellett A megfélemlített szülők megható öntudatos­sá ggal mindezek ellenére is kitartanak a magyar iskola mellett és kijelentik, hogy megvárják, amig az iskola nyilvánossági jogát visszaadják. Annál dicséretreméltóbb kitartásuk, mert a pénzbírságok­kal és más vegzálásokkal máris annyira felforgat­ták a falu békéjét, hogy az egész falu megzavart méhkas képét mutatja. A székelyek az uccán össze­gyűlve sírják el egymásnak panaszaikat. Jellemző egyébként, hogy maga a tanfelügyelő is csodálko­zásának adott kifejezést, hogy ez a zaklató eljárás még mindig tart és nem tudják az alapjában véve igazán egyszerű ügyet közmegelégedésre elintézni. Egyébről sincs szó, mint arról, hogy engedjék dolgozni az étfalvi református iskolát, amelynek fenntartását nem az államtól kérik és aminek megmaradása már állami költségvetési szempont­ból is kívánatos. A magukról megfeledkezett magyar tanítók­nak pedig azt ajánljuk, hogy ne a magyar szülők üldözésével, hanem a saját dolguk pontos végzé­sével igyekezzenek magoknak érdemeket sze­rezni. A francia kormíínyvdlságot egyedül flerríoi mentheti meg Párisból jelentik: A francia radikális párt nantesi nagygyűlésén csütörtökön két áramlat alakult ki. Az egyik a pártközi béke mellett foglalt állást, a másik viszont ellenzi Dou- mergiiü alkotmányreform-tervének ama részét, bogy a házfeloszlatásnál a szenátus eddigi elő­jogait piegcsorbitsák. A Petit Parisienne attól tart, hogyha a radálisok hajthatatlanok ma­radnak, a kormányválság elkerülhetetlen lesz és ez végleges felfordulást idéz elő az ország belpolitikai életében. A lap reméli, hogy a jó­zan belátás mégis csak felülkerekedik a radiká­lisok nagygyűlésén, de ennek beteljesülése), csodától várja. Hangsúlyozza, hogy a helyzetet csak egy ember mentheti meg s ez nem más, mint Herriot. — Coroln rablóvezér félmillió lejt követel egy bojártól, Botoşanib61 jelentik: Coroiu, a fegybázból megszökött rablóvezér ma újból jelt adott magáról. Fenyegető levelet küldött egy Schaltz Leó nevű jószágigazgatóhoz amelyben azt irja, hogyha egy bizonyos helyen nem helyez el ötszázezer lejt, úgy megöli a bir­tok tulajdonosát, Niclescut. A hatóságok meg­áll apitották, hogy a levelet tényleg Coroiu irta és megtették az intézkedéseket a bandita kézre- keritésére.

Next

/
Thumbnails
Contents