Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-28 / 247. szám
XTÎL tvwoiYAU U7. SZÁM, KELETVUJSKG ) JAAKAPISZTA (Jankapuszta, október hó.) Jankapuszta »•▼ét ax egye« külföldi lapokban sorozatosan swgjelent cikkek fogalommá tették. A sajtó- hadjárat Jankapnsstát rettenetes várrá nevezte ki. környékét vadregónyes, erdős, ingoványos rejtekhellyé, ahol különleges csapdák várakoznak a* avatatlanra, a kapuk titokzatos morse- jelekre nyilnak éa csukódnak a az igy Őrzött városban többszáz főnyi horvát emigránst képeznek ki magyar tisztek vezetése alatt a bom- bavetésrc ás egyéb komitácsi tudományokra. A híresztelések szerint a horvátok vasfegyelemben élnek itt, reggelenként pisztolygyakorlatokkal kezdik, — rögtön éhgyomorra — gépfegyverrel folytatják, délután ágyuznak és közben- közben imitt-amott bombákat dobálnak. A jól értesültek szerint Jankapuszta Bethlen István gróf birtoka s a kanyargó Tisza partján fekszik. A legenda szétfoszlik. Néhány francia lap kiküldte munkatársait azzal a veszedelmes megbízatással, hogy látogassanak el Jankapusztára, nyomozzák ki a bombavető iskolát. Bossan Michel, az Excelsior. Madama Till, a Petit Journal munkatársa, valamint a Daily Express tudósítója, amint Pestre érkeztek, puhatolózni kezdtek, hogyan tudnák a titokzatos Jankapusztát megközelíteni, Itt érte őket az első ■ meglepetés, mert a hatóságok azonnal autót ajánlottak fel, amely készséggel leviszi őket Jankapusztára. Érdekes és jellemző az, hogy a szerb követség egyik tisztviselője amikor Bossan kérte, hogy vegyen részt az expedícióban, azt válaszolta: — Uram, ne kívánjon ilyent tőlem, három- gyermekes családapa vagyokA külföldi újságírók óvatosak voltak és nem akartak hatósági kalauzolás mellett nyomozni, tehát a megbeszélt autóul előtt már egy nappal lementek megkeresni Jankapusztát. Természetesen nem találták meg a Tisza mellett, de megtalálták Somogybán, nem messze Nagykanizsától. E sorok írója másnap utazott 1« Jankapusztára, hogy résztvegyen a horvát komitácsi banda nyomozásában. Jankapuszta, a Szájbély-cszláá birtoka, háromszáz hold. A birtokot Horváth Emil jómódú horvát politikai menekült vette bérbe annakidején s tény az, hogy voltak Jankapusz- tán horvátok, mert hiszen a bérlő természetesen emigráns honfitársait szívesen látta vendégül és menedéket nyújtott nekik. Ez év elején Szerbia barátságra utón interveniált a magyar kormánynál, hogy „a jankapusztai emigránstábort oszlassák fel." A kormány közölte az illetékesekkel, hogy emigráns-táborról nincsen szó- Ilyen nem is volt. Azonban minden fölösleges bonyodalomnak elejét veendő, kérte a birtokos-családot, hogy a lejárt bérletet ne újítsa meg Horváth Emillel. A Szájbely-család eleget tett a kérésnek és a birtokot Schlosser Károly' nagykanizsai fuvarozónak adta bérbe 1934 áprilisában. Horváth Emil némi adósságok hátrahagyásával eltűnt a környékről és azóta semmiféle horvát emigrás ott nem fordult meg. Egy „titokzatos“ horvát újság. Ennél többet a helyszínen sem tudhattak meg a külföldi lapok tudósitói, akik amikor megérkeztek Nagykanizsára, még az éjszaka folyamán felkeresték a Horthy Miklós ut 23 szám alatti házat, amelyről éppen olyan titok- ' zatos hirek keringtek, mint Jankapusztáról. Ez a ház Horváth Emilé volt s állítólag harminc-negyven horvát emigráns búvóhelyéül ' szolgált. Valamennyien bementünk a házba, amely teljesen üres, elhagyatott. Hat pókhálós, poros szoba és hátul valami fészer, amelyben bognár- műhely volt. Az egyik szobában fölhalmozva néhány rozoga bútor. Mig a szobákat végigjártuk, Monsieur Bossan egy kis időre eltűnt s mire a következő szobába bemegyünk, nagy diadallal felemel egy augusztus 11-iki horvát lapot. 11 Kolovosna 19341 «- matatja nagy, j örömmel, mert hiszen ez azt jelentené, hogy itt augusztus 11-én még jártak horvátok. Hogy ez a papírlap hogyan és miként került oda? — azt nem tudjuk. Nem lehetetlen, hogy aznap, öt perccel előbb. Egy gyanús épület — de közelről jégverem. Reggelre odaérkezett autón a külügyminisztérium egy tisztviselője, akivel aztán Beleznán keresztül autón kimentünk Jankapusztára. A gazdaságnak bizony semmilyen várszerü jellege nincsen. Három gazdasági épület és egy szeszgyár. A szeszgyár a Száj- bély-esaládé és működött akkor is, amikor a birtokon Horváth Emil gazdálkodott s most is működik a Sehlosser-bérletben. A szeszgyár körül harcias komitácsik helyett példának okáért Weisz ur jön-anegy, aki kukoricabevásárló ügynöke a gyárnak. Bombavetőkről Weisz ur nem halott semmit. A franciák vallatják az istálló körül dolgozó embereket, tolmács utján kérdezgetik, hogy láttak-e erre horvát emigránsokat? — A rrasebb tudja, mirül lehet megismerni őket, — vágják ki amúgy somogyiasan. Az istállókat és a cselédházakat sorrajár- juk, a franciáknak a gyanúsítottakról fényképeket adtak, azokat mutogatják a cselédeknek, hogy látták-e erre ezeket az emberekt. Nem látták, dehogy látták. Egyetlen gyanús épületet találtak, egy zsúppal fedett — „elmaszjdrozott“ — hatalmas földbevájt üreget, amelyről azután a tüzetesebb vizsgálat során kiderült, hogy — jégverem. Megvallatták a szeszgyár tulajdonosait is, Mendelovics Józsefnét és a fiát, Nándort, valamint a gyár művezetőjét, Schlésinger Gyulát, akik 1932 óta vezetik a szeszgyárat, természetesen szintén nem látták a bombavető egyetem hallgatóit s általában kissé valószínűtlen, hogy Mendelovicsék, Schlésingerék és a többiek a halálgyár szomszédságában főzték volna a szeszt. 5 Bázapuszta — végre eleven horvátok! A francia kollégák kissé csalódottan indulnak hát vissza Nagykanizsára, majd onnan ebéd után újból felkerekedünk és Bázapusztára megyünk, mert a jól értesültek szerint Jankapusztáról ide telepítették a horvátokat. Betonerőditmények helyett azonban itt is csak gazdasági épületet találunk, de itt legalább mégis valami kicsi eredmény mutatkozik, mert szemügyre vehetünk egy valódi százszázalékosan horvát emigránst, a Rádics hívei közül való Mulat Ferdinándot. Bázapnszta Vadász Lajos bérlete s Mulat Ferdinánd az intéző, egy másik horvát, Szrecsko Marian pedig a gazda. Szrecsko Marian azonban rendes útlevéllel jött át, nem politikai menekült. Szerb állampolgár. Mulat ez év tavaszán szökött át és sok viszontagságon esett keresztül, mig sikerült elhelyezkednie a bázapusztai vadászbérlet3U- A franciák vallatására nem rejtette véka alá az ügyeit, a sebeket is megmutatta, amelyeket a szerb rendőrségről hozott magával emlékbe. Mulat és a francia újságírók találkozásának egy humoros epizódja is volt, mert a Havasiroda megbízottját Négernek hívják. Mikor bemutatkoztak, igy hangzott: — Mulat! — Néger 1 Mulat Ferdinánd mint politikai üldözött, menedékjogot élvez Magyarországon. Amikor átjött, azonnal jelentkezett a nagykanizsai főbírónál, aki mivel állást kapott. Bázapusztát jelölte ki tartózkodási helyéül, azonban kötelezte arra, hogy minden héten jelentkezzen a bánokszentgyörgyi csendőrségen, ahol le kell pecsételtetnie az igazolványát. 1934 május 14-iko óta egyetlen pecsét som hiányzik az igazolványról. Estébe hajlik miár, mikor elunják a gazdasági cselédek kérdezgetését, — akik természetesen épp ngy, mint a jankapusztaiak, szintén nem látták se hírét se hamvát a horvát bombavetőknek — s elindulunk visszafelé. A Sármelléken még egy kis autódefektiink is akadt. Az expedíció késő este visszaérkezett Nagykanizsára azzal az eredménnyel, amit magyarul körülbelül igy lehetne megfogalmazni: msze semmi, fogd meg jól. BETHLEN GYÖRGY GRÓF a kolozsvári törvényszék folyosóján A Magyar Párt elnöke sajtópöre tárgyalásának megkezdését várja
