Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-28 / 247. szám
BUDAPEST V r*xa jrrrtai« pUUU* In t Na. IUH-1K7. Vasárnap, im október 28. — Ara 3 W ÍÁúiiíeUtfii íil&ü ütüoiuou- jtgtíaz tv io »00, leievre 400, Hífy»Kiévre £í)0, egy Sióra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60. félévre 26, negyedévle 12.60, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 247. SZÁM. Ealelös szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. tzerkesztuseg, iaaucinvautl es nyomda: Lluj, ivaron L. ±*op ucca 6. szám. Xe.’elon: 60S. —. Léről almi OUlj, postaitok 10L szám. Kéziratokat senkinek sezn leula vissza és nem 1b őriz meg a szerkesztőség. Szellemi határok Titulescu ismét elmondotta az országhatárok éljelentéktelenitéséről szóló béikeelméletét. Annak a nagy angol lapnak a számára mondotta, el, amely köztudomásúlag Magyarország barátjaként ismeretes. A 'külügyminiszter nagyon jól tudta, hogy kivel beszél, amikor az angol publicistának ezt a nyilatkozatot adta. Nagyon jól tudta, hogy amit ennek a lapnak a nyilvánossága számára mond, azok a szavak Magyarország, a magyar kormány, a magyar politika felé adresszálódnak. Tehát politikai tudatossággal ismételte meg azt a múltkori kijelentését, hogy a határokat szellemiekké, névlegesekké kell tenni. Ebben látja ő azt a külpolitikai programot, amiről ugyan már régen is szó volt, amelyben mintegy törekvési célt ajánl Magyarország számára. Amikor a határok szellemivé, névlegessé tételéről beszél, akkor a két ország közötti határokra gondol. Valami különös jelentőséget ad e mostani nyilatkozatának az az időpont, amelyben elmondotta. Régebbi hasonló nyilatkozata a marseillei merénylet előtt hangzott el, a mostani pedig abban az idegesen feszült külpolitikai légkörben, amelyet sejtelmessé tesz a nagyközönség számára egyfelől a lengyel-magyar, másfelől a lengyel-német közeledési kísérletek titokzatossága, amelyek mögött tisztázatlan kérdőjelként áll Olaszország magatartása, A kisantant és a Balkán-szövetség terveinek és állásfoglalásainak középpontjában igen nagy szerepe van Titulescunak s ha ma megismétli a határok elje- lerjtéktelenitésére vonatkozó elméletét, ezzel azt is mondja, hogy az elfogultságok és ellentéteik kiélezése, elmérgesítése helyett a megbékülés lehetőségeit kellene keresni. Bizonyos, hogy az irányadó nagyhatalmak külpolitikájának felelős tényezői mindent elkövettek, nehogy a királygyilkosság rémtettének hatása alatt olyan meggondolatlanságok történjenek, amiknek kiszámíthatatlan következményei elháríthatatlan veszedelmet jelentenének. Kisantant-or- szágok sajtójában megjelent gyanúsító vádaskodások mutatják, hogy volt olyan hajlandóság, amely uszitó hangokkal igyekezett befolyásolni az államok külpolitikáját. Vannak, akik szeretnék a feszülő hurt tovább feszíteni. Simon angol külügyminiszter ezért mondotta el northhamptoni beszédében azt a figyelmeztetést, nehogy a szarajevói gyilkosság következmér yei idéződ jenek fel. A békének a fentartása kétségtelenül a győztes államoknak a feladata főképpen s e feladat felelősségét viselik ez államok magatartásának az irányitó tényezői. Titulescu külügyminiszter mindig e feladat felelősségének a vállalásáról beszél és a békének a kibéküléssel való állandósítása céljára jelöli meg a határok el j elen tékte lenit ősének gondolatát. Ez a gondolat különben az európai demokráciának, az elméleti pacifizmusnak a programja s bizonyos, hogy ez hozná meg az egész vonalon, nemcsak egy-két ország egymás közti viszonyában, hanem az egész kontinens népei számára azt a megnyugvást, ami lehetővé tenné a válságok terhei alól felszabaduló munkás életet. Abban az ezer oldalról folytonosan izgatott légkörben, amibe gyilkos bombákat dobnak be a balkáni komitácsik is, azonban a mai élet valósága még nagyon messze van ettől az eszmei irányzattól. Sőt éppen az ellenkező vonalon halad. Titu\ régenstanács kiálfrányában Lejelenti, nogy jn^osajlávi« politikája nem válfoziit TiluSescU ismét a Isalárok spirilualizálásáról nyilatkozott A Csehek attól félnele, hogy a németele egy szép napon támadni fognak (Belgrád, október 26.) A jugoszláv régens-' tanács kiáltvánnyal fordult a néphez, amelyben leszögezi, hogy mindenben folytatja az elhunyt király politikáját és igy azok a hírek, amelyek a hatalom átvételekor elterjedtek, hogy tudniillik a régenstanáce uj politikát vezet be Jugoszláviába, valótlanoknak bizonyultak. A kiáltvány szövege a következő: „Vállaltuk a királyi hatalom gyakorlását és erre esküt is tettünk. A hatalom gyakorlási közben kizárólag a trón érdekeit és az ország javát tartjuk szem előtt. Szilárd a meggyőződésünk, hogy a kormányzás gyakorlása közben mögöttünk fog állni az egész jugoszláv nép. Szent kötelességünknek tartjuk, hogy fentart- suk a nagy uralkodó müvét, amelyet halála pillanatában örökségül hagyott ránk és hogy egyesült erővel dolgozzunk Jugoszlávia megszilárdításán és megerősítésén. A nagy király, aki életét és munkásságát népének szentelte, példát mutat minden jugoszláv számára s nekünk is utat mutat a követendő politikára.“ A kiáltványt a régenstanács s a kormány tagjai Írták alá. Az uj kormány a szkupstina pénteki ülésén mutatkozott be. TTzonovics miniszterelnök nagy beszédet tartott, amelyben rámutatott arra, hogy Jugoszlávia a nagy király elvesztése miatt fájdalmas pillanatokat él át- Majd a király érdemeit sorolta fel s hangsúlyozta, hogy azoknak törekvése, akik a király meggyilkolásával Jugoszlávia egységét akarták megrendíteni, nem sikerült mert a nép megrendithetetlen egységgel áll II. Péter király mögött. Erélyes szavakkal követelte a gyilkosság kérdésében a felelősség megállapítását és szankciók alkalmazását, hogy egyszersmiudenkorra véget vessenek az ilyen merényleteknek. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy e tekintetben együttérez Jugoszláviával a bartságos államok mellett az egész civilázált világ. Majd a hadsereg példás magatartásával foglalkozott s kijelentette, hogy a kormány minden anyagi áldozatot meghoz a hadsereg olyanméi’etü felszere lése érdekében, hogy az országot a külső támadások ellen meg tudja védeni. Végül bejelentette, hogy a jövő héten beterjeszti a jövő évi állami költségvetést. ftísfics fcialönbsécp a icisaisfauf és 01 Balkan szovefséqr IköxöII (London, október 26.) A Daily Mail főszerkesztője Ward Price, aki Sándor király temetése alkalmával s az azt követő napokban Belgrádban tartózkodott, majd hazautaztában Budapesten is kiszállott, hosszú cikket ir lapjá ban a középeurópai politikai helyzetről. Rámutat arra, hogy Németország fokozott katonai erősödése komoly hatást kezd gyakorolni középenrópai szomszédaira. A középenró- pai államok máris érzik ezt a nyomást s ennek következtében a kisantant lázasan erősiti külpolitikai helyzetét. A Balkán-államok ankarai értekezletén a kisantant diplomáciája végleg tető alá akarja hozni a Balkán-szövetség és a kisantant együttműködését. Mikor Titulescutól Belgrádban megkcrdez6 megvalósítani azoknak az ellentéteknek a ledöntését, amiket mesterséges erőszakolással emeltek az ország belsejében együttélő többségi és kisebbségi népek közé. Ha rátér a politika a népek közti mesterkélt ellentétek leépítésére, ezt az uj szellemi irányzatot mindenek előtt a kisebbségek éreznék meg s éppen ezért mi észrevesszük ezt a kezdetet, ha kezdődik. Titulescu megtehetné, hogy a szavakban megismételt elméletet a valóság felé terelje. leseu külügyminiszternek feltétlenül igaza van ebben a megoldási elméletben, csakhogy az ő feladata volna részben, hogy a mai valóságot ebbe az irányba igyekezzék terelni. Ezen a téren nagyon sokat tehetne, talán többet, mint bárki más. Ha a határvonalakon innen és túl élő népek között olyan gazdasági együttműködést tart kivánatos- nak, amely szellemivé teszi a határvonalakat, akkor mennyivel hamarább és könnyebben lehetne
