Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-26 / 245. szám
Ital MBtt (fetit* iS »r« lUK-un. Péntek, í934. október 26. — Ara 3 Isf ZSpvlselflház BUDAPEST V. liíCj-CKlévre 800, egy Sors 70 lej. Magyarországon: Egy r üaron 1L, Eop ucca ö. szám, Xe.'eloa: SOS. — L**4icSmf Érre 60, láléTTS 85, negyedí\is 12.60, egy hónapra €.50 XVII. ÉVFOLYAM. — 245. SZÁM. Oaj, postafiók l#L bt. am. Béairatoksl cenklnak hu pengő. Egyo* számok az Iíjubs eiárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDUE. mia vissza és nem Is órla meg a szerkesztőség. Í^cíjji.vií Dimitrievics tábornok a jugoszláv királyi ház főudvarmestere öngyilkosságot követett el Megkezdődött a felelősségrevonás Parisban is és Belgrádiján is Pribicsevicset és Radios fiát is letartóztatták A püspök támadói Szegény, áldottlelkü, jó öreg Majláth püspök ellen ismét kirohannak Bukarestben. Az erdélyi magyar, amikor olvassa az újabb támadásnak a hirét, sóhajtva mondja: szegény, jő öreg püspökünk. A magyar embernek az ajkán a szegény szó ebben a vonatkozásban, ebben a használatban nem az anyagi, vagy lelki szegénységnek a fogalmát jelenti, hanem a legnagyobb szeretettel vállalt szolidaritásét. Szegény édesanyáin _ szokta mondani a magyar ember, ha arról emlékezik, akit a világon mindennél mindenkinél jobban szeret. Ha annak a fájdalmára gondolunk, akit szeretünk, azt mondjuk: szegény. Van ebben a szóban sóhaj is és részvét is, de nagyon sok együttérzés és még több megértés. Bármennyit szenvedett, és szenved Majláth püspök, bőségesen gazdag az ő lelke, szentéletü múltja nyitott könyv az emberek előtt is. de minden lépése, minden szemrebbenése, minden gondolata Istené s ebben a fel emelkedettségében csak lábaival érinti a földi port, lelkét olyan tiszta érintetlenségben hordozza, hogy a földönjárók nyila és sara nem érhetik el’ Boldog ember az, aki ilyen tisztán áll az Ég előtt, ha százszor és ezerszer több kellemetlenséget eszelnének ki ellene, akkor sem lehet szegénysége. Eszményi fópásztora akar lenni a hivők nagy seregének s az isteni segítséget akarja elnyerni ehhez. Magas életkorának tisztes nagy múltjában minden pillanatával ezt látta célnak s érdemnek. Aki támadja az embert benne, vétkezik. A bukaresti lap, amely már évekkel ezelőtt is cs több Ízben vádakat nyilazott Majláth püspök ellen, most azt kifogásolja, hogy miért jelent meg a királyi díszszemle gyulafehérvári ünnepélyén, a királyi tribünön, a meghívott előkelő személyiségek között? Meghívták. Meghívták, mint egyházának magas személyiségét és mint igazi tekintélyt. A Curentul cimü bukaresti lap azt irja, hogy megjelenése „visszatetszést keltett“. Nem valószinü, hogy a királyi tribünön keltette volna ezt az állítólagos „visszatetszés“-t, mert hiszen azért hívták meg, hogy megjelenésével a maga személyében és egyházának képviseletében ő is emelje a királyi kiséretnek a fényét. S ott volt, igaz lélekkel, tiszta jószándékkal. Valaki Bukarestben annyira féltékeny, hogy ezt a szerény megjelenését is irigy szemmel nézi. És leírja Majláth püspökről a támadó cikk ezt a szót: „ágens". Hogy ő politikai ágens volna. Budapest ágense. Ha nem Majláth Gusztáv Károly grófról volna szó, hanem általában egy püspökről, más valakiről, főpásztorról, akkor is embertelen brutalitás volna ilyen szónak a használata. Az ő emelkedett szelleméhez nem férkőzhet közel ilyen durvaság. Nem árthat az ő nagylelkű emberségének, hanem jellemző azokra, akik ellene ilyen hátamögötti orrtámadások eszközein törik alacsony fejüket. A nyolcvan év felé közeledő öreg főatya elment az ünnepélyre tiszteletből és tisztességből. Gyönge öregségével nem várhatta végét a csapat- felvonulásoknak s ugyanaz a bukaresti támadó, ugyanebben a támadó cikkében azt is kifogásolja, hogy miért távozott el onnan. Hát mihez kellene az embernek tartania magát, ha e támadók szerint akarna eljárni. A kicsinyes, közönséges bombájuk tele van tömve az ellentmondások fésületlen zagy- vaságávai, Nincsen miért logikát keresni náluk,, (London. október 24.) A Daily Eerald bécsi levelezőjétől úgy értesül, hogy Dimitrievics tábornok, a jugoszláv királyi ház főudvar- mestero öngyilkosságot követett el. mert a király életéért öt is felelőssé tették. Dimitrievics tábornok volt ugyanis az egyik kísérője a királynak és jelen volt a marseillei merényletnél is- Felelőssé tették a történtekért Pavelics ezredest is. Mindkettőjüket megfosztották állásuktól s emiatt Dimitrievics tábornok nem is jelent meg a király temetésén. Idegrendszere teljesen összeroppant, revorverrel mellhelötte magát, állapota súlyos, felépüléséhez kevés a remény. A francia mínsszlerlanács fele- őssé fe .zí a rendőrtásztviseíők-yl Párisi jelentés szerint a minisztertanács foglalkozott a marseillei merénylet ügyével s A Daily Herald értesülése szerint a Scott- land Yard lázasan nyomoz az Angliába menekült cinkosok után. Különösen figyelemmel kísérnek egy nőt. aki a merénylők számára fegyvereket vitt Franciaországba és azoknak egy részét a szállodai matráeba varrva elrejtette Állítólag Londonnak Westend negyedében tartózkodik azzal a céllal, hogy a merénylet vezetőiről elterelje figyelmét. A vezérekre a francia rendőrség hivta fel a Scottland Yard figyelmét, ezek közül az egyik a Petrovies néven is szerepló Artnkovics, aki, miközben Francia- országba akarták szállítani, menekülni próbált és ezért a rendőrök agyonlőtték. Az éjszaka folyamán az angol rendőrség nagyszabású razziákat rendezett Londonban. A belgrádi rendőrség busz terrorista személyle- irását küldte el a Scottland Yordmak. A párisi sajtó, egyes szenzációhajhászó lanincsen miért törődni velük. Tudjuk, hogy mi a kötelességünk és aztán ők hadd beszéljenek úgy, ahogyan akarnak s ahogyan tudnak. A bölcsességet nem tőlük várjuk. Szegény, jó öreg Majláth püspök vétek nélkül elhatározta, hogy legerélyesebb vizsgálatot indít a rendőrtisztviselők felelősségének megállapítása ügyében. Parisból három rendőrségi vezetőférfiut már le is küldtek Marseillebe. hogy a vizsgálatot megejtse. Ribot marseillei polgármester a Le Jour munkatársa előtt most már másodszor is mentegeti magát s rámutat arra, hogy nem ő akadályozta meg a katonaság kivezénylését a biztonsági óvintézkedések megerősítésénél. „Elmentem a marseillei jugoszláv konzulátusra — mondotta, — hogy aggodalmaimat kifejezzem, de nem volt semmi eredménye közbenjárásomnak. Amikor a marokkói szultán Marseilleben járt, spahik és gyalogos katonák vették körül. Most azonban nem voltak katonák kivezényelve, mert ezt a párisi urak eltiltották.“ póktól eltekintve, napról-napra tárgyilagosabb hangon ir a marseillei merényletről. Most már az olasz sajtó is behatóbban foglalkozik a merénylet várható hatásaival. Leszögezi, hogy az uj jugoszláv kormány magán viseli az 1929. évi államfordulat bélyegét, amit legjobban bizonyít az a tény, bogy szerepel benne mind a négy miniszter- elnök, akik a diktatúra óta betöltötték ezt a méltóságot. Az olasz lapok megállapítják, hogy a jugoszláv belpolitikában nem lesz semmi változás, a külpolitikában méginkább ki fog hang súlyozódni a német barátság. Nem less hosszú éleiii a jugoszláv kormány Lávái külügyminiszter fogadta Spalaiko- vics párisi jugoszláv követet s hosszasan tárgyalt vele. A kormányhoz közel álló Petit járja tiszta életének földi útját. Ha valaki irigyli azt, hogy olyan szép az ö öregsége, hát irigyelje, Ha fáj valakinek, hogy ő magyar ember, hát fájjon. Amit mi mondhatunk, csak annyi: áldja meg az Isteni Angliában is nyomoznak a cinkosok után
