Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-24 / 243. szám
í ilépvlsel őház BUDAPEST V. fu» |OTM* plABt* In x Ns. MJM-1M7. Szerda, 1934, ohtőber 24, — Ara 3 lüoliietés, árait Oellöláon- Kgész Pí-jTSádévre 200, egy hóra 70 lej. ; Évre 60, félévié 25, nrgyedtt:e 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Xbusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 243. SZÁM. Felelő* szerkesztő: SZÁSZ ENDB& Szerkesztőse g, tauUtnxvutai es nyomda: cluj, íiaron L. l*op ucca 5. szám. Telelőn: SOS. — Lórii cím: Cluj, postaijuk 10L szám. Kéziratokat senkinek som küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Újra Uzonovics alakítja meg a jugoszláv kormányt Szó sem lehet irányváltozásról — jelentette ki a de- szigcált minisztereini>k — Újabb letartóztatások a merénylettel kapcsolatosan Három súlyosan elitéit szlovén vezérnek megkegyelmeztek Orszagfejiesztssi kölcsön A romániai közgazdasági életnek nagy eseménye az országfejlesztési kölcsön, amely a kibocsátási prospektusok megjelenése után máris nagy népszerűségre emelkedett. A kölcsön feltételei közül a legfontosabb, hogy a kötvények négy és félszázalék kamatot hajtanak és az állam negyvenéves kötelezettséget vállal a visszafizetésért. Minden három hónapban sorsolás lesz, amelyeknek nyereményei százezer lejtől hárommillióig váltakoznak. Minden ezer lej értékű kötvény tulajdonosának megvan az a lehetősége, hogy valamelyik nagy nyereményhez jut hozzá. A kötvények jövedelme mindenféle adótól és illetéktől mentes. Az úgynevezett „aranyzáradék“ kimondja, hogy az állam által történő beváltás és kamatfizetés tiz milligram arany 9.10 részének jelenleg megfelelő lej értékben történik. A kibocsátási árfolyam 88 százalék, ebből húsz százalékot a kibocsátási felhívásban megjelölt állampapírokkal lehet fizetni. Belföldi kölcsönkötvényekre az állami pénzintézetek lombardkölcsönökct nyújtanak és olyan esetekben, amikor óvadékot kell letenni, az állam a kötvényeket teljes névértékükbffl'clfogadja. Az állam azért nyújtja ezeket a nagy előnyöket, hogy a kölcsön sikerével könnyítsen az államháztartás nehézségein. Viszont a készpénztulajdonosoknak olyan tőkeelhelyezési lehetőséget nyújt vele, hogy a mai viszonyok szerint ennél jobb befektetés nem lehetséges. A zilahi veszedelem Anghelescunak kellett ismét jönnie, hogy ismét vészfelhök tornyosuljanak a nagymultu zilahi kollégium feje fölé. Mert a magyar iskolák sincsenek védettebb helyzetben, mint a magyar tisztviselők. Hiába tették le egyszer-kétszer, vagy többször is a nyelvvizsgát a tisztviselők, hiába kaptak hivatalos bizonyítványt a kifogástalan eredményért, ismét odaállítják őket az iskolapadba és minden valószínűség szerint kirepitik őket. A zilahi kollégium is kiállotta már a vizsgálat tüz- próbáját, ez azonban nem mentesítette attól, hogy az eljárást elől kezdjék ellene. Persze ez nem maradhatott titokban és nemcsak a tanári kar, hanem a diákok is el lehettek készülve arra, hogy a háromszázéves főiskola épugy meg fog bukni a vizsgán, mint a magyar tisztviselők százai. Hála Istennek, nem bukott meg, elmúlt a zilahi veszedelem, amit Pteancu ur olyan könnyű szívvel idézett föl. Az iskola megkapta a rehabilitációt, de ki vállalja a felelősséget azért, hogy a hajánál Fogva előráncigált feljelentés miatt a megfélemlített szülők elvitték fiaikat Zilahról, nehogy az iskola nyilvánossági jogának megvonása megszakítsa pályájukat. Valami rctorziós eljárást mégis csak alkalmazni kellene az ilyen esetekre. Valami szankciót az alaptalan feljelentésért, hogy Pteancu urnák és annyi más hasonlóan gondolkozó revizornak ne juthasson minden pillanatban eszébe egy tisztes múltú magyar iskolát megvádolni, ártatlan gyermekek idegeit keresztre feszíteni. (Páris, október 22.) Sándor király meggyilkolásáért a sajtó egymásután teszi felelőssé a különböző államokat. Előbb a francia rendőrség volt a bűnbak, mert állítólag nem tette meg a kellő órinUdycdésvket. Azután Magyarország ellen folyt a sajtóhadjárat, közbe a szovjetet és a hitlerista Németországot is árték oldalvágások. Legújabban a francia sajtó a belga rendőrséget vádolja mulasztással. Az Onvre hangsúlyozza, hogyha bár a merényletet francia területen követték el, a dolog mégis Jugoszlávia belügye. Ugyanakkor a belga rendőrséget is megvádolja s azt állítja, hogy még eddig semmilyen lépést nem tett a nagyszámú belgiumi horvát emigránsok ellen. Az első lépést csak a tegnap tette meg, amikor is Lüttichben letartóztatta Pericset, Pavelics egyik alvezérét. A lap megkérdi, hogy vájjon nem-e fogják Belgiumot vádolni az események miatt, mert nem tette meg kellő időben a szükséges óvintézkedéseket? Érdekes, hogy ugyanez a lap, mint annyi más francia lap, még ezelőtt pár nappal a francia rendőrséget vádolta az óvintézkedések elmulasztása miatt. A Jour azt Aliit ja, hogy Belgiumban három horvát emigráns Becsben merényleteket terveztek. Dr. Artuko- vicsna kekkor Hammer névre szóló útlevele volt. Ausztriából Singerrel Olaszországba klub is működik politikai és vallási színezet mellett, anélkül, hog a belga hatóságok velük szemben fellépnének. A letartóztatott Peries vallomása (Páris, október 22.) A vasárnap letartóztatott Peries a lüttichi rendőrségen előbb letagadta, hogy Paveliccsel kapcsolatai lennének, később azonban beismerte, hogy levelezésben állott a terrorista vezérrel, sőt pénzt is kapott tőle. A rendőrség megállapította, hogy Jugoszláv állampolgár és. Raguzában született — Peries irányítója volt az TJstasa keretében szervezkedett belgiumi horvát emigránsoknak. Élénk propagandát fejtettek ki Belgium területén. Ez év áprilisában a belgiumi Seraing- ban tanácskozásra gyűltek össze a horvát terroristák és halálra Ítélték Sándor királyt s a jugoszláv kormány tagjait. Levélben szólították fel Pavelicsot, hogy az ítéletet hajtassa végre. A Nesavizna Hrvatska Drzava cimu horvát emigráns lap április 16-i számában le ís közölte ezt a határozatot. Peries tagadja, hogy ezekben a dolgokban része lett volna. A belga hatóságok mindamellett gyilkosságra való felbujtás miatt eljárást indítottak ellene. Ez megerősíti Vondracsek Mária Franciaországban lakó szüleinek vallomását. Neumo- vits már harminc év óta Kladnóbau él. Vond Dîeppebesi is letartóztattak egy emigránst Parisból jelentik: Hogy Diecppeben letar- taxtóztatták dr. Artukovics Ante nevű hor- vát emiránst, akit pár hónappal ezelőtt Angliából kiutasítottak, mert az angol rendőrség gyanús elemnek tekintette. Angliában ugyanis nagyszabású Ustasa-propagandát fejtett ki. Dr. Artukovics 1889 október 29-én született a jugoszláviai Klobukban. Jugoszláv állampolgár. A francia lapok értesülése szerint dr. Artukovicsnak Budapesten állították ki az útlevelét 1934 február 5-én A rádióiroda jelentése szerint dr. Ar- tnkovicsot már Bulgáriából is kiutasították egyszer, ahonnan Becsbe ment és ott érintkezésbe lépett egy Singer nevii egyénnel és Kvaternikkel. mentek, majd visszatértek Ausztriába. Sin- gernek ekkor Német Miklós névre kiállított útlevele volt. Ez év szeptemberében ismét Olaszországban tűntek fel és Milánóban francia cs angol útleveleket szereztek. Vondracsek Mária e őélele A Prager Montagsblatt jelenti, hogy a francia rendőrség táviratilag kérte a kladnói rendőrséget Vondracsek Janaus Mária előéletének megállapítására. A kladnói rendőrség megállapította, hogy Vondracsek Mária Naumovits Boris jngoszláv származású kladnói cukrásznál volt elárusitónő. ✓
