Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-22 / 242. szám
"Viselőház BLÍDAPE3T V. fc-loUaetís: arai, belföldön: Egész évro 800, félévre 400, ntlíjítiévre 200, egy 'Jóra 70 lej. Magyarországon: Egy írre 60. félévre 26, negyedévre 12.30, egy hónapra 6.60 pengő. Egyes számok az Ibusa elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. - 242. SZÁM. felelős szerkesztő: SZÁSZ ESD B íi bzerkosztóseg, kiadó hivatal éa nyomdái ClnJ| Karon L. l'op ueoa 5. szám. Teleim»; SOS. — LerélelnM Cluj, postaíiók 10L szám. Kéziratokat «cokinak sem kóla vissza és nem is őriz meg a szerkesztőségi Lemondott az Uzonovic§-kormánjr ________________________■___ » Kiőre láiliatólajr szélesltőrű koalíciós kormány lesz A kisantant kiiiäs.Tiniuiszterei elhatározták a nemzeti anarchia elleni küzdelmet FELHÍVJUK olvasóink figyelmét a* országfejlesztési kölcsön kibocsátási prospektusára, amelyet mai számunkban részletesen közlünk. Békés együttműködés A kisantant-értekezlet, a belgrádi nagy temetés gyászának hatásai alatt ült össze, de a felelősség rideg számításával hozta meg azt a határozatot, amit a világsajtónak átadott. A gyásznak és a marseillei rémtett izgalmainak a hangulatában fogalmazták meg ezt a határozatot és bizonyára alapos megfontolással írták bele ezt a néhány szót: az összes nemzetek békés együttműködésével. Ez a jól megválogatott néhány szó s c szavakba foglalt lényeg, alkalmas arra, hogy a világpolitikai feszültség izgalmait lemérsékeíje és az oknélküli elmérgesedés irányé*»! visszatartsa. Minden államnak komoly nagy érdeke, hogy a terrorista cselekmények úrrá ne legyenek belső rendje felett. Az egész világ nyugalma megkívánja, hogy az anarchia bele ne tudjon szólam a népek és az emberiség sorsának az irányításába. A leshelyekre bujt utszéli bombavetők a társadalmi rendből kiszakadt, elvetemedett, mindenre elszánt emberek, olyan elem ez, amitől irtózni kell. Szomorú azonban, hogy ma már nemcsak egy-két anarchistája van egyes országoknak, hanem sok helyen széles elemet képviselnek. Vannak európai országok, amelyekben a terroristák tömege számottevő tényezővé nőtt, sőt ilyen tömeg révén vettek kézbe kormányhatalmat is. A túlzó nacionalizmus elfogultságai és elvakultságai nevelték fel azt a réteget, amely a cél érdekében sezntesitett- nek mondja a legrettentőbb, a legembertelenebb eszközöket is. A rombolás, az egyének elleni támadás, az ekrazitbomba és a pisztollyal való gyilkolás vállalása borzalmas bűn, aminek elkövetésére azzal a vak magyarázattal szánják rá magukat, hogy hazafias ténynek minősitik a rémségeket. A legocsmányabb, legembertelenebb, legfelhábori- tóbb bűncselekmények lelki terhe alól már eleve szeretnék feloldatni magukat s a gyilkosság, emberirtás, emberkinzás legsötétebb bűnének magyarázatául kitalálták a maguk számára azt az antikrisztusi vakmerő tételt, hogy „hazafias“ okból cselekednek. A humanizmus elleni áramlatnak a ragálya harapódzott el s ebből nőtt ki az a gyilkos merénylet, amelynek gyászdrapériái mögött most beírták a rendkívüli konferencia határozatába azt a megfontolást-, hogy a nemzetek békés együttműködésével lehetne ez ellen valamit csinálni. Mert kell valamit csinálni. A nemzetek együttműködésével lehetne tényleg elérni azt, hogy az emberi jogok fölé ne emelkedjék a szemtelen és elvakult eszközök terrorizmusa. Ez ellen nem elégséges olyan falakat emelni, amelyeken hézagokat és réseket hagynak, mert a bűnnek, ha csermely utakat engednek, szétfolyik, harapózik s áradat lesz belőle. A bűnöző ember az önbíráskodás hajlamaival cselekszik és megfeledkezik úgy az isteni, mint az emberi törvényekről. Arra a magasba emelt irányitó szellemre van itt szükCrörláiget Belgrádbau (Belgrad, október 20.) A kisantant és a balkánszövetség tárgyalásai pénteken a késő délutáni órákban értek véget. A tanácskozás résztvevői kihallgatáson jelentek meg II. Károly román királynál és Pál régenshercegnél. E tanácskozások alkalmával kel határozatot hoztak. Jz egyikből nem- került semmi nyilvánosságra, a másikat péntek este nyolc órakor a miniszterelnökségi palota nagytermében Titulescu. Maximos görög és Tevfik Ritsdi bej külügyminiszterek jelenlétében felolvasták az újságíróknak’. A több oldalra terjedő nyilatkozat általánosságokkal kezdődik. Leszögezi, hogy a marseillei merénylet hozta össze a kisantant rendkívüli ülését, amely mély részvétét fejezi ki Jugoszláviának és Franciaországnak. Ezután jön a nyilatkozat fontosabb része. „A kisantant-összejövetel — állapítja meg a nyilatkozat — arra a meggyőződésre jutott, hogy miután a szóbanforgó bűntények az ország határán túl lévő erők befolyása alatt történtek, tulajdonképpen a külpolitika ügykörébe tartoznak. Az utóbbi időben számos terrorcselekmény történt Európában azzal a céllal, hogy megrendítsék olyan államok nemzetközi helyzetét, amelyek nemrégiben valósitották meg nemzeti egyesülésüket- A közvélemény nemzetközi anarchiának tartja ezeket a bűncselekményeket. Szükségesnek látja, hogy valamennyi állam kivétel nélkül békés együttműködéssel kezdje meg a zavaros iigy tisztázását és olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek lehetetlenné tesznek a jövőben minden ilyen terrorista cselekményt.“ „Amennyiben ilyen nemzetközi intézkedéseket a legsürgősebben nem eszközölnek, az állandó tanács úgy látja, hogy kikerülhetetlenül állanának elő a legsúlyosabb bonyodalmak. Akárhogy is történjék azonban, a kisantantség, amely a megvetés sorába tapossa a terrorista cselekmények hamis indokolásait és elvakult motívumait. A belgrádi kisantant-határozat az utóbbi időknek, a közelmúltnak a terrorista cselekményeire, bűnös merényleteire hivatkozik. A marseillei borzalom előtti időből a Dollfuss kancellár, Duca román kormányelnöb meggyilkolását tartja számon a közelmúltnak a krónikája. Egyik súlyosabb csapás volt, mint a másik s rettentő arra gondolni, hogy emberölésre vállalkozó emberek szólauak bele lelkesen ünnepelték államok semmi szin alatt nem engedik meg, hog5r politikájukat ilyen terrorcselekmények veszélyeztessék. A maseillei merénylet még szorosabbá fűzte a kötelékeket a kisantant államai között. A kisantantnak szent elhatározása, hogy minden akadályon keresztülviszi azt a politikát» amelyet a meggyilkolt Sándor király és Barthou külügyminiszter képviseltek.“ Titulescu ezután kijelentette, hogy i a balkáni szövetség tanácskozásainak határozata ugyanez, a nyilatkozat csupán egy mondottal hosszabb. Ugyanis ez a nyilatkozat leszögezi, hogy, a Balkán-szövetség rendes tanácsülését az előre jelzett időben, 1934 október 30-án tartják meg Ankarában. Károly király is nyilatkozik A határozatot előbb II. Károly királynak és Pál régenshercegnek mutatták be, Titulescu a homályosabb részeknél felvilágosításokkal szolgált. A Balkán-szövetség határozatát Maximos görög miniszterelnök olvasta fel. II. Károly király úgy a maga, mint a Pál herceg nevében megköszönte a Balkán-szövetség lojális tását és a következőket mondotta: „A jelen pillanatban sokkal követelőbb szükségesség a kisantant és a Balkán- szövetség együttműködése, mint bármikor és ez az Összefogás most már nem kétséges Az egész Jugoszláviát sújtó gyász örvendetes tényre is adott alkalmat. Megállapítható, hogy ez a fájdalom alkalom volt a rokonszenvi érzések fokozottabb összekapcsolódására, amely a történelemnek a folyásába. A krisztusi eszmébe belelőtt golyók nem lehetnek népsorsoknak az irányítói. Az ennyire túlfeszített nacionalizmus tér* utaira terelt életet az emberibb szellem általános légköre vezetheti a reménységeknek áldásos irányába, Az igazi békesség nemzeti együttműködése tényleg komoly feladat. A kisantant-kon- ferenda határozatában ezért hatnak enyhitőleg és aggodalmatoszlatóan ezek a szavak. Mert a népöte várják és szomjuhozzák a gyűlölet-légköre alól % felengesztelődést. szövetségeink alapja, tehát a békének is alapja.“ IMIK
