Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-21 / 241. szám
XVII. ÉVFOLYAM, W< SZÁM, nnrnirmríiinriiTHíiwiiir iiiriiiiiiiiwiiBiiwiiiiiiii um KELETlíffSMQ » Román Királyi lí£4: Y' 'f! pénzügyminisztérium Az 1934 évi 4 és fél százalékos Országfejiesztési Kölcsön KIBOCSÁJTÁSI PROSPEKTUSA A kölcsön eclűl. A Monitorul Oficial 1934. évi Julius 10-i 156. számában kihirdetett törvény és az 1031. évi 2081. ss. október 6-án kelt Minisztertanácsi Napló a Pénzügyminisztériumot felhatalmazza, hogy „1934. é\i iy2%-oa Országfejiesztési Kölcsön" elnevezéssel nyilvános aláírás utján kölcsönkibocsájtást eszközöljön. A kölcsön rendeltetése, hogy fedezze a nemzetvédelem, a nemzetmüvelődés, a földművelés, utépttési és javítási, valamint más mulhatatianui szükséges közmunkák beruházási költségeit. A kölcsönklbocsájtás feltételei: 1. Kötvények. Címletek. A pénzügyminisztérium bemutatóra szóló kötvényeket bocsájt ki, „1934. évi 4%%-os kötvényeket“, „Országfejlesztési Kölcsön“ elnevezés alatt, amelynek nagyságát a jegyzések befejezéséig tényleg kifizetett kötvények végösz- szege adja. Az uj kötvények 1000 lej névértékű 1, 2. 5, 10 és 20-as címletekben, tehát mint 1000 lej, 2000 lej, 5Ö00 lej, 10.000 lej és 20.000 lej névértékű címletek kerülnek kibocsátásra. Minden kötvénynek sorszáma lesz, a két kötvé- nyii címleten két, az öt kötvényü címleten öt, egymást követő sorszám szex-epei és Így tovább, 2. Kamatozás. Szelvények. A bemutatóra szóló kötvények évi 4i/á%-os kamatozásúak 1934. évi december 1—töl kezdödöleg azok amortizálásáig. Az évi kamat fele Julius 1-én, másik fele december 1-én kerül kifizetésre, az első" kamatklftzetés 193.5. Julius 1-én történik. A kötvényeken 40 darab szelvény lesz, az első negyven félévi kamatfizetés felhasználására, továbbá egy utalvány (talon), amelynek ellenében az első 40 szelvény kifizetése után uj szelvényivet szolgáltatnak ki. Az esedékes szelvényeket névértékben, készpénz gyanánt fogadják el az összes állami intézmények. 3. Amortizáció. A kötvények legkésőbb 40 év alatt amortizáltatnak az 1935. évtől kezdődő, negyed- évenkénti sorshúzások utján. A junius 1-én beváltandó kötvények sorsolását minden év február 1-én és május 1-én, a december 1-én beváltandó kötvények klscrsolását minden év augusztus 1-én és november 1-én ejtik meg. 4. A kötvények visszaváltása. Nagy prémiumok. Jutalékok. A negyedévenként kisorsolt kötvényeket az esedékességkor nagy jutalmakkal vagy beváltási jutalékkal váltják vissza. a) AMORTIZÁCIÓ NAGY PRÉMIUMOKKAL. A lejegyzett kölcsön minden teljes milliárd leje nagy prémiummal amortizáltatik és igy kifizetésre kerül az első évben: 1 kötv................. 3.000.000 lejjel összesen 3.000 00) L 2 „ (gyenként 1,000.000 „ íí 2.000000 „ 4 500.000 „ » 2.000.000 „ 4 250.000 „ ft 1.000.000 „ 46 „ „ 100.000 „ *» 4.00 1.000 57 visszaváltott kötvény összesen: 12.60Ö.0J0L A következő években az egy milliárd lej névértéket kitevő lejegyzett kötvények mennyisége, amelyet a fenti táblázat szerint nagy prémiummal váltanak visz- sza, változatlan marad, mint az első évben, azzal a különbséggel, hogy azoknak a kötvényeknek mennyisége, melyeket 100.000 lejenként váltanak vissza, évröi-évre egy kötvénnyel csökken. A lejegyzett kölcsön, végösszegében szereplő mfl- íiárdok töredéke megfelelő arányban részesül az éío nagy prémiumban. Hucureşti, 1934. október 20. Az évenkénti nagy prémiumok szétosztása az Illető évben megejtett négy sorsolás alkalmával, a lehetőséghez képest azonos részekben történik. A kölcsönjegyzés lezárása után, amikor a kölcsön végösszege már ismeretes, azonnal pontosan megállapítandó. a negyedévi sorsolások alkalmával történő nagy prémiumok szétosztása. b> AMORTIZÁCIÓ JUTALÉKKAL. Azokat a kisorsolt kötvényeket, amelyeket nem prémiummal sorsoltak ki, az 1000 lejes névértéken felül 200 lejes jutalékkal fizetik ki. Tehát az 1090 lejes címleteket 1201» lejjel váltják vissza, a 2000 lejeseket 2400 lejjel, az 5000 lejeteket 6000 lejjel, a 10.000 lejeseket 12.000 lejjel, a 20.000 lejeseket 24.000 lejjel váltják vissza. A kisorsolt kötvényeket a kifizetés esedékességének napjától kezdve, a visszaváltás értékének megfelelő készpénz gyanánt fogadják el az összes állami intézmények. 5. Amortizációs táblázat. A negyedévenként amortizálandó kötvények mennyiségét egy, az összes címletekre rányomtatott amortizációs táblázat fogja feltüntetni. Ez. a táblázat féléves beosztással felöleli az egész kölcsön amortizációját, 80 félévenként tax-tandó sorshúzás utján, 21;^% félévenkénti kamat mellett, a kötvények kifizetését névértékűén eszközölve. (Ezt a féléves beosztású tabellát kiegészíti a 20%-os jutalék és a nagy prémiumok fedezésére vonatkozó melléklet.1 ’ 6. A sorsolás. A negyedévi sorsolást egyformán eszközük az összes címletekre és pedig az egyes kötvényeket húszanként csoportosítva, a kettős kötvényü címleteket tizenkét, az ötös címleteket négyenként, a tizes címleteket kettőnként; a huszas címletek egy csoportnak tekintendők. A negyedévenként kisorsolandó kötvények meny- nyisége, csak a fele annak a mennyiségnek, amelyet az amoi'tizáciös táblázat, mint az illető félévben visz- szaváltandót feltüntet, tekintettel arra, hogy a. kötvények kisorsolása huszas csoportokban történik. A nagy prémiumos sorsolásoknál, minden cimlettulajdo- nos olyan mennyiséggel vesz részt, ahány kötvénye van, ezek szerint az egyes kötvényü címlet tulajdonosa egy darabbal, a huszas kötvényü címlet tulajdonosa húsz darahbal vesz részt. 7. A kamatozás megszűnése. A kisorsolt kötvények nem kamatoznak attól az időtől kezdve, amikor a visszaváltási összeget folyósították. A visszaváltásra benyújtott kötvényeknek tartalmazniok kell a következő amortizációs esedékesség alkalmával érvényesíthető összes szelvényeket. A hiányzó szelvények értékét a visszaváltási ősz- szegből levonják. 8. Adó- és illetékmentesség. A kamatokat valamint azokat az összegeket, amelyekkel a kötvényeket amortizálják, úgy a szelvény- mint a kötvény- tulajdonosoknak minden levonás nélkül fizetik ki, tehát ezek a fizetések mentesek mindenféle adó (elemi és többlet adó) és minden illeték alól, továbbá az állam által a jelenben vagy a jövőben kivetett bármely természetű adó alól. A kötvények ugyanígy mentesek az örökösödési, a hozomány i és az ajándékozási szerződések adója alól is. 9. A lei stabilitása, A kamatok kifizetése és az amortizáció lejben történik, megfelelően az 1929. február 7-én kelt valutatörvénynek, tehát 1 lej megfelel 10 miligramm 0.900 finomságú arany mai törvényes értékének, , A;***»^ mrmm 10. Lombardírozás. Garanciák és óvadéEzen kölcsön címleteit lombardirozásra elfogadják: a Jegybank, (Banca Naţională) a Letéti Pénztár (Casa de Depuneri) és Postatakarékpénztár (Casa Naţională de Economii si Cecuri poştale). Ezeket elfogadják névértékűén minden olyan esetben, mikor törvény vagy végi'ehajtási utasítások garanciák vagy óvadékok letételét teszik kötelezővé. 11. A kifizetések elévülése. °!'/a? esetben ha az esedékességtől számított öt éven beiül a szelvényt kifizetésre nem mutatták be, vagy pedig az esedékességtől számított 10 éven beiül a kötvény amortizációs összegét nem kérték, az illető szelvény vagy kötvény tulajdonosa elveszti az összegre vonatkozó jogait és ezek az államra szállnak át. 12. Jegyzési határidő. Kibocsátási árfolyam. A kölcsön jegyzésének határideje 1984. november 5-től 1934. november 30-ig terjed. A Pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy a jegyzést előbb is lezárja. Egy darab 1000 lejes kötvény líibocsájtási árfolyama 880 lej, amely öMaeg a jegyzéskor fizetendő be. 13. Fizetések állami jnradékpapirokkal. A lejegyzett kötvényük egy része, ami nem haladhatja meg a kölcsönjegyzés névértékének 20%-át, fizethető az alább felsorolt állampapír címletekkel, a táblázatban feltüntetett árfolyamokon. _ . Megállapított Az állampapír neve árfolyama í. 4% -os 1839 évi belföldi ........ 2. 4%-os 1889 évi külföldi. ....... » M 75%' 3. 4%-os 1891 évi ......................................... 75% 4. 4%-os 1894 évi külföldi ....................... 65%‘ 5. 5%-os 1894 évi belföldi ....................... 70% 6. 4%-os 1896 évi................................... ... . 60% 7. 4%-os 189S évi ......................................... «%' 8. 5%-os 1903 évi ............. ........ 60%’ 9. 4%-os 1905 évi A. B ............................... 55%i 10. 4%-os 1905 évi konvertált................. 55% 11. 4%-os 1908 évi ................................... 60% 12. 4%-os 1910 évi belföldi ....................... 55% 13. 4%-os 1910 évi külföldi ....................... 55%: 14. 4Mi% 1913 évi .... .......................... 55% 15. 5%-os 1916 évi nemzeti kölcsön . . • * 55% 16. 5%-os 1919 évi egyesülési kölcsön » *t 55% 17. 5%-os 1920 évi újjáépítés! kölcsön • • 55% 18. 5%-os 1920 évi blokált ....................... . * 50% 19. 5%-os 1922 évi kisajátítási amort. jár. 5°% 20, 5%-os 1922 évi kisajátítási örökös jár. 50%’ Az 1000 lejes kötvények tehát 680 lej készpénz és 200 lej állampapir-cimlette! fizethetők ki. Ha az igy benyújtott címletek értéke meghaladná a teljes kölcsönjegyzés névértékének 20%-át, ez esetben a többlet az állam javára szolgál, mig ha az 20%~ nál kisebb, a különbözet készpénzben egészítendő ki. A fizetés fejében elfogadott címleteken rajta kell legyenek az 1934. évi december I. után esedékes szelvények. 14. Jegyzési helyek. Jegyzések és befizetések eszközölhetek a Jegybanknál és összes fiókjainál, a Postatakarékpénztárnál, az összes Postahivataloknál, a Közpénztároknál és a később megállapítandó pénzintézeteknél. A jegyzési helyek a kölcsönjegyzöknek szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátják. A befizetett összegekről nyugtát adnak, amelyek az aláíró kívánságára más személyek nevére is szólhatnak, feltüntetve a nyugtán a tulajdonos átruházását. 35. A címletek kiszolgáltatást». A kölcsön-. jegyzők a végleges címleteket a befizetés! nyugta ellenében a kölcsönjegyzés helyén vehetik át, • . VMCTfßR SJLÂVESCU s. k. pénzügyminiszter
