Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-20 / 240. szám
KBlETtűrSJfa XVII ÉVFOLYAM. 240. SZÁM. Egy nyugalmazott budapesti 3Í@zrQcl&s ö! lövéssel megölte a feleségét Eiöbb az asszony lőtt a férjére, de a lövések nem találtak sági produktumait és igy jutna az ipari munkás is élelemhez. A kaliforniai sajtó természetesen azzal a fegyverrel él, hogy egyszerűen elhallgatja Sinclair terveit. Sinclair úgy védekezik ez ellen, hogy EPIC News cimen lapot indított. Az ellentábor lapjai aztán olyan sötét színekkel festik le a kormányzójelöltet, mintha maga volna az anti- krisztus. A filmesek Sinclair ellen. Beleelegyedtek a harcba a kaliforniai nagy filmv általat ok is. A filmstúdiók tulajdonosai azzal fenyegetőznek, hogy átköltöznek Newvorkba, az egyik legnagyobb amerikai automobilgyár, a Chrysler Automobil Co. máris félbehagyatta gyári üzemeinek megkezdett kibővítését. A telekhiénák tel'eszájjal kiabálják, hogy a tőke kivonul Kaliforniából és nem megy már senki oda, csak munkanélküli csavargók. Visszavonult tőkések egymásután jelentik ki, hogy elköltöznek, minden vagyonukat kivonják Kaliforniából. Érthető ilyenformán, hogy a kaliforniai kormányzóválasztás túlnőtt az állam határain. Az Egyesült Államok százhuszmilliónyi lakosságának szeme Kalifornia felé tekint. Pulay Tibor. »WM C rniehf:.? Még most sem tudjuk pontosan, hogy voltaképpen mi történt a Gyimes-menti csángó vidéken. Románia sokrétű magyarságának legeredetibb színe ez a csángó nép, amely Csik- és Brassómegye határán él már évszázadok óta és az a nevezetessége, hogy ámbár hűséges szeretettel csüng magyar anyanyelvén, népviselete hasonlít a környező lakosság román viseletéhez. Bocskort és kieresztett inget hordanak. legnagyobb részük hü fia a lutheránus egyháznak és arról is híresek, hogy a legbecsületesebb, legjáviborabb nép, gyilkosság, de még kocsmai verekedés is csak nagy ritkán fordul elő közöttük. Pedig szegények, igazi ágról- szakadtak. akiknek még a jó időkben is csak nagy nehézségekkel sikerült megszerezniük a mindennapi betevő falatot. Nagy szó az, hogy ezek a jámbor emberek most elveszítették a türelmüket és kaszákkal-kapákkal felfegyverkezve vonultak fel a gyimesközéploki községháza ellen. Csordultig telt a pohár, mert lefoglalták szegényes ingóságaikat adóban és a pár lejt is álig érő vagyonkájukat összehordták a községházára azzal, hogy el fogják árverezni. De még most is a törvény betartása járt az eszükben, mert csak egyik kezükben szorongatták a botot, másik kezükben alázatos instanciát tartottak, amelyben visszakövetelték lefoglalt zálogtárgyaikat és magyar iskolát sürgettek. A támadás éle éppen azért irányult Ciurdea igazgató-tanitó ellen is, aki mint kulturzónás tanító nem volt hajlandó gyermekeiket anya- nyelvükön oktatni. Izgatott kiabálásukból főleg ez a mondat hallatszott ki: ,.Tanítsák magyarul a gyermekeinket/“ Kétségkívül fontos a fegyelem és az állam rendjének védelme. Nem lehel csodálkozni rajta, hogyha a félelmetesnek látszó mozgalom elfojtására az államhatalom csendőröket küldött a csángók ellen. De az államrend megőrzésének a polgárok megelégedése is fontos és elengedhetetlen eszköze. Amikor olyan lelkes beszédek és cikkek hirdetik a hazafiság minden elébe való helyezését, a nemzeti érzés szentségét, el kell ismerni azt is, hogy a kisebbségek is jogosan féltik anyanyelvűket és jogosan követelik annak megbecsülését. Azért, mert a gyimesi csángók román viseletben járnak, nem okvetlenül kell állami iskolákba kényszeríteni gyermekeiket. A csángók magyarok, tehát meg lehet érteni, hogyha nem hajlandók anyanyelvűket feláldozni egy türelmetlen nemzetiségi politika oltárán. A csángók haragját igen köny- nyen el lehetne tüntetni a béke olajágával, csak azt kellene mondani nekik, hogy: „Meg lesz, amit kértek, meg lesz a kenyér és senki sem bántja anyanyelvűteket!“ (Budapest, október 18.) Borzalmas családi tragédia történt Kispesten. Komjáthy István nyugalmazott alezredes már régóta rossz viszonyban élt feleségével, akitől válni készült. Csütörtökön Boeskay ucea 39 sz. lakásukról a cselédet a cipészhez küldték. A cseléd távozása után szóváltás keletkezett a házastársak között, majd az asszony revolvert rántott elő és kétszer a férjére lőtt. A lövések nem találtak. Erre a férfi előrántotta revolverét cs rálőtt a feleségére. A homloklövés azonnal végzett a szerencsétlen asszonnyal. Az alezredesnél ideggyöngeség lépett fel, eszméletét vesztette. A kiszállott hatósági emberek megállapították, hogy az asszony Lőrinczi Róza, a Maros- vásárhely melletti Mezőbcrgenyen született, 48 éves. A házaspárnak három gyermeke van. (Budapest, október 18.) Egy szerencsétlen művész- asszony harcol vélt, vagy jogos igazáért tizenkétezer kilométer távolságnyira Budapesttől, a Csendes óceZn partján, Hollywoodban. AJknay Vilma, a bécsi Burg- theater volt kiváló művésznője perli Vajda Ernőt, a Hollywoodban élő nagyjövedelmü magyar filmírót, miért? Mert: 1, Felbontatta vele szerződését, mely a Burgtheaterhez kötötte. 2. Kíhivta Hollywoodba, azzal az Ígérettel, hogy feleségül veszi. 3. Különböző ürügyekkel visszaküldte Hollywoodból Európába, hogy majd itt tartják meg az esküvőt. 4. Nem esküdtek össze. 5. Vajda Ernő végképpen elhagyta őt. Ez a vád. A vádat Aknay Vilma emelte Vajda Ernő ellen, A per Kaliforniában folyik. A részletek abból a kétségbe- esetthangu levélből bontakoznak ki, amelyet Aknay Vilma irt most Budapestre s amelyben ő maga kéri, hogy levelének fontosabb részleteit hozzák nyilvánosságra. íme: Aknay Vilma a Burgtheater tagja volt. Elsőrendű tag. Molnár Fereno Hattyújának főszerepét Játszotta, amikor megismerkedett Bécsben Vajda Ernővel. Vajda Ernő rábeszélte Aknay Vilmát, hogy Budapesten játssza el a Renaissance színházban uj vigjátékának, a Háremnek női főszerepét, Aknay kötélnek állt, Budapestre jött, 1924 februárjában fellépett a Háremben, sikert aratott. A Bécsben kezdődő szerelem teljes erővel kifejlődött. Budapesten az iró és a színésznő között a Hárem előadásai alatt. A Hárem után Aknay visszamegy Bécsbe, Vajda Ernő Hollywoodba utazik. De a szerelem tovább tart. Leveleken és sürgönyökön keresztül. Az egyik levélben Vajda Ernő azt követeli Abnaytól, hogy azonnal Induljon hozzá Hollywoodba. Aknay jelentkezik a Bvrgsz’rház Igazgatójánál, aki megengedi, hogy nyári izzadságát már néhány hét múlva megkezdhesse. Vajda Ernő türelmetlen. Nem akar még hetekig várni. Kábelt küld Aknaynalc. A kábel igy szólt: „Azonnal bontsd fel szerződésedet. Mindennemű felelősséget vállalok. Vajda,“ Aknay Vilma csakugyan felbontja szerződését a Burgszinháznál, összecsomagol, vonatra, hajóra ül és kiutazik Hollywoodba Vajda Ernőhöz. Hónapokig együtt élnek. Közben Vajda Ernő levél utján kibékül Budapesten élő feleségével és — Aknayt visszaküldi Európába. Megígéri, hogy ő is utána jön és itt Európában tartják meg esküvejüket. Aknay Európába utazik, Vajda Ernő nem utazik utána. Itt, Európában, Berlinben, véletlenül tudja meg Aknay, hogy Vajda Ernő kibékült feleségével és most már szó sem lehet arról, hogy öt feleségül vegye. Nem lehet sző házasságról, ez bizonyos, annál kevésbé, mert Az alezredes kihallgatásakor remegve adta elő, hogy a cseléd távozása után felesége behívta őt szobájába, veszekedni kezdett, majd az ágy támlája alól revolvert vett elő, mellyel kétszer rálőtt, de nem talált. Dulakodás keletkezett, melynek során a revolver kiesett az asszony kezéből, erre ő felkapta és közelről feleségére lőtt. Az alezredes a háborúban fejlövést kapott s azóta nagyon ideges volt. Orvosok fogják megvizsgálni, hogy beszámítható voít-e. Újabb jelentés szerint a rendőrség Komjáthy alezredes gyilkosságával kapcsolatosan megállapította, hogy az alezredes öt revolverlövést adott le, amelyek közül a harmadik lövés a koponyát érte és halálos volt. Komjáthy elmondotta, hogy felesége igen vidám életet élt, de az ő élete pokol volt mellette. Sokszor agy érezte, hogy csak hajszál választja el a meg- őrüléstől. Vajda Ernő felesége Vajda Ernő hívására elhagyta Budapestet és visszautazott férjéhez Hollywoodba, Nehéz elhinni a lesújtó hirt, mert Vajda Ernő még mindig küldözgeti a szerelmes leveleket Amerikából Aknaynak, Egyiket a másik után. Sokat. De... végre itt a bizonyság: Vajda Ernő csakugyan kibékült és együtt él feleségével Hollywoodban. Aknay Vilma idegösszeroppanással szanatóriumba Kenn. Két évig ápolják a szanatóriumban. Vajda Ernő a két év alatt egyszer sem jelentkezik, egyszer sem érdeklődik Aknay Vilma hogyléte felöl. Aknay Vilma végre kikerül a szanatóriumból, a Eurgszinház nem veszi vissza, csupa tanácstalanság, bizonytalanság az élete, küzdelmei. napi gondjai vannak. Megindítja a pert Vaida Ernő ellen . Folyik a per. Vajda Ernő, aki a Metro Goldwyn szcenáriumirója, nagyjövedelmü ember. A legkisebb összeg, amit egy-egy flmjáért kap negyvenezer dollár, a Vig özvegyért hatvanezer dollárt kapott. Meu fizetése 2500 dollár. Háza van Hollywood legelőkelőbb negyedében, a Beverly Hülsen, inasa, cselédsége, mü- kincsgyüjteménye, repülőgépe, yachtja van... A per. folyik, de... sehogyan sem halad előre. Végre is Aknay Vilmának hollandiai rokonai pénzt adnak s kiküldik Hollywoodba. Aknay Vilma kevéske pénzével ismét Hollywoodba érkezik. Ott van már hónapok óta. Egy ügyvéddel harcol Vajda Ernő három ügyvédje ellen. Nehéz harc, nagyon nehéz. Vajda Ernő a legtöbb bírósági idézést nem veszi át. Legtöbbször nem található hollywoodi lakásán. „Rengeteget utazik“. Aknay Vilma nem tud a közelébe jutni. Sem Aknay, sem az ügyvédje. A kaliforniai sajtó nem áll Aknay rendelkezésére. Vajda Ernő házát kutyák és fizetett örök védik minden „idegen" ellen. Azt Írja levelében Aknay: „Már csak az európaiak segítségében bizom. Európán keresztül talán itt, Amerikában is meghallják kétségbeesett sikoltásomat!“ — Gömbös Gyula a kisebbségek hathatósabb védelméről- Budapestről jelentik: Gömbös Gyula ma hosszabb külpolitikai tanácskozásokat folytatott Eckhardt Tiborral. Eckhardt kijelentette az újságíróknak, bogy a tárgyalások külpolitikai kérdések körül forogtak és a kisebbségi magyarság helyzetére vonatkoztak, mert Gömbös Gyula felfogása szerint minden kiengesztelődésnek a Duna völgyében főkelléke a kisebbségek hathatós' védelme. Tragédiával végződött a színésznő és a hollywoodi magyar* filmivó szerelmi regénye
