Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-20 / 240. szám
XVII. ev FOLYAM- SZÁM. KniETIÍIJSXS m Mefj farlaFii fogait ? Erős alkalikus hatás, habzó és jól ilianó esszenciák jellemzik az Odol fogkrémet. Odol fogkrém nem csak a fogakat tisztítja, hanem inkább kiküszöböli a fog- rothádás okát a savak neutralizálása által. Naponta háromszor kellene az Odol fogkrémet használnia mert alkalikus hatása a szájsavat leküzdi. Ez a legegyszerűbb és a legmegbízhatóbb módszer a fogaknak egész életre való megtartására. Akkor szem előtt kellene tartania w okozza a foţfrothadási! ODOL FOGKRÉM megtartja fogait, mert a szájsavat leküzdi. A z Odol fogkrém alkalikus hatása semlegesíti a szájsavat, amely a fogrothadást okozza. Ezért ajánlják a fogorvosok a világon mindenütt oly melegen az Odol fogkrémet. Szájsav állandó veszély jelent. A szájsav képződését nem lehet megakadályozni. A legtöbb táplálék, főzelék savképző hatású. Az ételmaradékok erjedése is savat termel. E- zekhez a tényezőkhöz járul még o gyomor által termelt savak hatása. Az eredmény az, hogy a fogak állandóan sav- tartalmú nyálkafürdőben úsznak és romlásra vannak Ítélve. Mint minden já az életben, a szép fogak is fáradság iufahmi. Használton minden étkezés után Odol fogkrémet. (DID (DU fofpltréixi ■aW'*as££33S mmrsszzzz. A filmmúboboU Upturn Sinctmír ellem. Amerika lázas érdeklődéssel tekint a kaliforniai kormányzóválasztás elé, amely fontos fejezete Roosevelt és a milliárdosok harcának Upton Sinclair* észt ígéri, hogy a civilizáció erejével vet véget a szegénységnek (Hollywood, október 18.) Az Egyesült Államok politikai életére nagyfontosságu esemény fog lejátszódni Kaliforniában november 6-án. Ezen a napon választja meg Kalifornia uj kormányzóját. Rendes körülmények között a kormányzóválasztás csak helyi esemény, ezúttal azonban negyvenkét amerikai állam egész 'polgárságának érdeklődése fordul a kaliforniai kormányzóválasztás felé. Bizonyára Európában is tudják, hogy az Egyesült Államok politikai, gazdasági és szellemi élete nagy átalakulásokon ment keresztül Roosevelt elnöksége óta. Azt lehet mondani, hogy Amerika óriási vért elen forradalom színhelye. Roosevelt előtt, a republikánus párt uralma alatt, a. nagytőke tartotta kezében az államélet minden vonatkozásában a hatalom gyeplőit az Egyesült Államokban. A nagytőke merészsége odáig ment, hogy Morgan, aki egyike volt a legvéresebb szájú háborús uszitóknak, az európai háborús államok finanszírozóinak, irodát tarthatott fenn a washingtoni Fehér Házban, hogy a döntő pillanatokban a legfontosabb külpolitikai kérdésekben ö mondhassa ki az utolsó szót. Európai szemmel nézve a dolgokat, szinte elképzelhetetlen ez, meg se tudnák talán érteni, hogy egy magánbankár a bukaresti vagy budapesti parlamentben állítsa be a maga irodáját. Morgan és Mellen a vádlottak padján. Rooseveltnek úgyszólván első ténykedése volt az elnöki székben, hogy Morgan embereit kitelepítette a Fehér Házból. Aztán, ugyancsak az elnök kezdeményezésére, a szenátus feszegetni kezdte Morgan és hasonszőrű társainak grandiózus pénzügyi manipulációit. A sarokbaszoritott Morgan kénytelen volt beismerni, hogy éveken keresztül nem fizetett jövedelmi adót, ami nem is volt csoda, mert a jövedelmi adótörvényt úgy csinálták meg, hogy a nagytőke könnyűszerrel kijátszhassa. De azt is bevallotta Morgan, hogy londoni irodája után óriási adót fizetett az angol államkincstárnak. Elképzelhető volt a közvélemény felháborodása, amikor ország-világ előtt kiderült, hogy az Egyesült Államoknak talán leggazdagabb embere minden nehézség nélkül bujt ki az állammal szem5 ben való kötelezettségei alól. Még Roosevelt tekintélye és hatalma sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy Morgant következetes adócsalásai börtönbe juttassák. Hasonlóképpen sikerült kibújnia a következmények alól Mellem volt pénzügyminiszternek is, akiről pedig bebizonyosodott, hogy a Ni- karaguában éhbéren kitermelt olajat vámmentesen vitte be az Egyesült Államokba, ö sem keresett annyit, hogy adót is fizethetett volna. Amikor pedig a kormányzat vád alá helyezte, akadt egy tizenkéttagu, valószínűleg megvásárolt esküdtszék, amely cinikusam felmentő Ítéletet hozott Mellen- nál szemben „bizonyítékok hiányában.“ A milliárdosok bűnszövetkezete azonban nem rettent meg Roosevelt nagy elánnal megindított büntető hadjáratától. Éppen ellenkezőleg: felvette a harcot Roosevelttel és a Morganok, Van- derbiltek, Rockefellerek ma is ott folytatják, mint Roosevelt előtt. Hadüzenet a N. R. A.-on keresztül. Roosevelt azonban rettenthetetlenül folytatja tovább a purifikálás munkáját. Hadat üzent a monopóliumoknak és megszavaztatott egy törvényt: a National Recovery Act-et, rövidesen NRA-t, amely jogot ad a kormánynak az üzleti termelés ellenőrzésére, a munkaidő és munkabér megállapítására. Mondanunk sem kell, hogy a nagytőke szembeszállt Roosevelt törvényével a megfizetett lapok és politikusok légióival. Rooseveltnek az a jelszava, hogy az ország jövőjét erős középosztályra, nem pedig kizárólag a nagytőkére kell alapozni. Figyelmeztet arra, hogy nem szár- mazhatik jó abból, hogy egyik oldalon állnak a mamimit-vagyonok, a másik oldalon pedig kiéhezett munkás milliók és a szintén milliókat kitevő munkanélküliek hadserege. Roosevelt az áthidalhatatlannak látszó nagy ellentéteket kiegyensúlyozását szeretné, azonban a legjózanabb érvek is süket fülekre találnak a milliárdosok táborában. Tovább folyik tehát az egyenlőtlen harc. Azért mondom, hogy egyenlőtlen, mert Amerikában a pénzt oltárra emelték és ez az, amiből nincs elegendő Rooseveltnek. Egyelőre tehát ő a gyengébben felfegyverzett fél a kíméletet nem ismerő háborúban. De valami mégis pirkallik. A középosztály érzi, hogy Roosevelt bukása teljesen kiszolgáltatná őket a kapzsi kapitalizmusnak. Mindent elkövet tehát, hogy Roosevelt támasztékot találjon benne. Itt kapcsolódik be aztán Kalifornia a küszöbön álló kormányzóvál ászt ássál a sorsdöntő küzdelembe. Upton Sinclair programja: „Végetvetni a szegénységnek!" Köztudomású, hogy a demokrata párt, _ Roosevelt pártja _mindenki meglepetésére óriási többséggel TJpion Sinclairt, az egész világon jőlismert irót jelölte kormányzónak. Sinclair neve amúgy is vörös posztó a kizsákmányoló amerikai nagytőkések szemében, akiket olyan kíméletlenül leplezett le regényeiben. Érthető az a megrökö- : nyödés, amit Sinclair nagy többséggel való jelölése idézett elő a milliárdosok táborában. Az is érthetetlennek tűnik fel előttünk, hogy Upton Sinclair birtokában van annak az összegnek, ami Amerikában elengedhetetlen feltétele a választási hadjárat lebonyolításának. Méltán ijeszetfte meg őket, hogy kis emberek adták össze dolláronként a választási harc költségeit. Hogy pedig ezúttal nem a szokványos választási csatározásokról van sző, ezt az is bizonyítja, hogy a Roosevelt elnökségét győzelemre vivő demokrata pártban súlyos belsői ellentétek támadtak. Ugyanazok a milliárdos demokraták, akiknek hivatalos jelöltjük Sinclair, fütyülve a pártfegyelemre, vehemens nyilatkozatokban adták tudtára a világnak, hogy a republikánus jelöltet támogatják. Sinclair ezzel szemben szintén nem maradt tétlenül. Röpiratok és plakátok százezreiben hozza nyilvánosságra kormányzói programját. Eszméjét EPIC-plan-nak nevezi. Az EPIC rövidítése az „End Poverty In Civilization“-nak, ami azt jelenti, hogy véget akar vetni a szegénységnek a civilizáció erejével; Reformprogramjának legfontosabb pontja az, hogy minden csődbejutott, vagy bezárt ipari telepet, farmot és más vállalkozást az állam vegye birtokba és engedje át a munka- nélkülieknek, akik csereárukért dolgoznának. A farmer ipari szükségleteire cserélné be mezőgazda-
