Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-18 / 238. szám

épviselőház BUDAPEST V. Sfen pattadá piAUt* in Bsmentr Ko. MJS8—19Z7. Csütörtök, 1934. október 18. — Arit 3 *®f Eloíltetési arak belföldön: Egész ev negyedévre 200, egy Sióra 70 lej. MagyâimţszâgoHV.J£gy érre 60, (élérre 26, negyedcrie 12.50, egy hónapra 6.50 pengó. Egyes számolt az Ibusz elárusító kioszkjaiban. szerkesztőség, kiudcbivat&i és nyomda: Cluj, Baron JL. fop ucca 5, szám. Tr.'efön: 508. —. Levélcím: Cluj, postaitok 101. szám. Kéziratokat senkinek sem Küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. OKSZAGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. - 238. SZÁM. felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Dantei színfáték Magyarország követeli, hogy vigyék a Népszövetség elé és nyomozzák ki a marseillei merénylet hátterét A külpolitikai helyzet egyre bonyolódik a sajtó egy« részének magatartása miatt — Igen nagy fontossá« got tulajdonítanak a kisantant és a francia állam« férfiak együttes belgrádi tanácskozásának Károly király elutazott sógora temetésére és távolléte alatt a minisztertanács gyakorolja az államba talmat Rendkívül izgatott az európai politikai lég­kör. Az izgalmon csupán, az a körülmény enyhít,- hogy a rettenetes gyilkosság okozta hangulatban a tömeg-szenvedély fokozottabban keresi a bűn­bakot, A vádaskodásuk, amikor a fájdalom is táp­lálja őket, könnyebben burjánzanak fel és mind szélesebb területeket vesznek birtokba. Talán, ha majd hant borul Jugoszlávia uralkodójának földi tetemére, megnyugszik a közhangulat is. Egyelőre azonban a vádaskodásoknak, gya­núsításoknak borzongató perceit éli át Európa. A bűnbak-keresésnek első szakasza volt, amikor Franciaország rendőrségét illették a nagyfokú könnyelműség vádjával. De ha a francia rend­őrséget terheli is mulasztás, ebből politikai tőke azoknak az államoknak számára, amelyeknek ér­dekében áll, hogy a francia barátság ne legyen veszélyeztetve, aligha kovácsolható. így merült fel a sanda gyanú Németország, Olaszország és külö­nösképpen Magyarország ellen. A vád, „hogy Ma­gyarország bűnös volna-e abban az akcióban, amelyre ember és Isten szino előtt nincs mentség, nem konkretizálható. Hiszen, ha a gyanú tárgyi támasztékokat talált volna, akkor a gyűlölet hul­láma hihetetlenül magasra csapott volna fel. Egyelőre csak suttogások jelentkeznek, amelyek különböző stiláris fordulatokat keresnek. ,',A szá­lak Budapestig vezetnek“, „a merénylők Buda­pesten váltották ki útleveleiket“, „a terroristák megfordultak a jankapusztai emigráns-táborban," _ilyen és hasonló oldalvágások engedik sejtetni, hogy a lapok szerkesztősegeiben felhúzták már a ravaszt. A magyar sajtó úri gesztussal tér napi­rendre e támadások fölött. A magyar közvélemény nyugodtan hivatkozhatik arra a tényre, amely Ma­gyarországot sok más országtól megkülönbözteti, arra, hogy a politikai szenvedélyek ebben az or­szágban sohasem élik ki magukat merényletek for­májában, ebben az országban más a népnek a po­litikai temperamentuma és a nyugati szellemben iskolázott magyar társadalom a vér erőszakos argumentumainak láttára irtózattal fordul el. És ha a magyar közvélemény mind erőteljesebben kö­veteli, hogy most már csak azértis indítsák meg a vizsgálatot, vigyék az egész kérdés-komplexumot a Népszövetség elé, az csupán annak a bizonyí­téka, hogy Magyarországnak meggyőződése sze­rint nincs félteni valója és nemzeti becsülete kí­vánja meg, hogy ebből a gyanú-hínárból maku­látlanul kerüljön ki. A vádaknak ez a lavinaszerű özöne éppen any- nvira tünet, mint amennyire tünet volt a tra­gikus marseillei merénylet’is. Tünete az európai földrész lázas megbetegedésének, tünete annak a kórós állapotnak, amikor a beteg, már íélrcbcszcl és ki akar ugrani az ágyból.. Tünete annak, hogy tizenöt év alatt a szörnyű kór hogy megviselte már Európa organizmusának legnemesebb részeit is. Hiszen amikor Magyarország ellen csak a szó nem éppen válogatott eszközeivel hadakoznak, Paris­ban Benes és az uj francia külügyminiszter már a német fegyverkezések ellen hozandó aktív intéz­kedésekről tanácskoznak. A belgrádi gyász komoly pompája nem tudja eltakarni az élő és meztelen nemzetérdekek rettenetes közelharcát. Csak a jó Is­ten a megmondhatója, hogy mi lesz a vége ennek a dantei színjátéknakV (Paris, október 16.) A sajtót élénken foglal­koztatja a Parisban tartózkodó Bepes nagy­szabású diplomáciai tevékenysége. Különösen azért tulajdonítanak nagy fontosságot tárgya­lásainak, mert ezek a belgrádi kisantant- értekezlet előtt folynak le és a soros elnök a belgrádi konferencián Benes lesz. Kedden délben Lavallal, az uj külügy- miniszterrel tárgyalt, hétfőn pedig Donmergue miniszterelnökkel, Tardieu- val, Weygand tábornokkal, a francia vezérkar főnökével és Gamclin tábor­nokkal, a francia vezérkar másik ki­emelkedő alakjával. Az Oeuvre, amelynek jó kapcsolatai vannak a francia külügyminisztériummal, úgy tudja, begy a két magasrangu francia tábornok a cseh külügyminiszterrel Németország fegyverkezéséről tárgyaltak. Az újjáépített birodalmi haderő s különösen a német repülőflotta olyan hatalmas tényező ma már, hogy ez a nemzeti szocialista Német­országba bizalmat önt az erőteljesebb diplo­máciai tevékenykedésre. A francia tábornokok tájékoztatták Benest a németek fegyverkezési viszonyairól, miután ez Csehszlovákiát föld­rajzi helyzeténél fogva aggasztóan érinti. A tanácskozásokon az ellenintézkedé­sekről volt szó. A gyanúsítások Magyarország, Német­ország cs Olaszország ellen még mindig nem ültek el. A támadó cikkek élén a Ccsco Slovo vezet, amely hallatlanul Ízléstelen támadást intéz Magyarország ellen a marseillei merény­lettel kapcsolatosan. A lap szerint Magyar- országon pénzzel láttak el minden terroristát, aki a Magyarországgal nem jó viszonyban levő államokban merényleteket akart elkövetni. A terroristák és a kormány közötti Lebrun francia köztársasági elnököt a belgrádi temetésre a francia külügyminisz­térium több vezetője kiséri el. Kiszivárgott hirek szerint Lebrnn elnök cs a francia diplomaták Pál régens herceggel cs a jugoszláv kor­mánnyal azokat a kérdéseket fogják megtárgyalni, amelyeket Sándor király tárgyalt volna meg Parisban Lebrun elnökkel és Barthouval. Népszövetség elé viszik a merényletet A marseillei merényletnek újabb szenzá­ciója az, hogy- a franciák mégis csak a Nép- szövetség elé viszik a merénylet ügyét, még­pedig már a novemberi ülésszakon. Sokan aggódnak, hogy ez a lépés fenye­geti a békét, de a francia diplomácia illetékes tényezői hang­súlyozzák, hogy ez a lépés éppen a békét szol­gálja. Emlékeztetnek arra, bogy 1895-ben Ró­mában volt egy hasonló nemzetközi értekezlet Erzsébet magyar királynő és Carnet francia köztársasági elnök meggyilkolásával kapcsolat­ban, amikor is arról tárgyaltak, hogy miképpen lehetne Európát megvédeni az anarchisták egyre ismétlődő támadásai ellen. kapcsolatot a magyar külügyminisz­térium hivatalosan fenntartotta, Kinct Ladim gróf személyében. Ezek szerint a merényletért közvetlen a ma­gyar kormány felelős. A S Órai Újság fel­háborodással utasította vissza az uszító jellegit támadást és megállapítja, hogy ilyen nevii gróf nincs a magyar kül­ügyminisztérium hivatalnoki karában

Next

/
Thumbnails
Contents