Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-14 / 235. szám
XVII. tVFOLYÄM. 2 SZJM, KELETI-Ujsm HHBnKR A vidovdani alkotmányiéi — a marseillei merényletig1 Basics Punica négyes merénylete az alkotmány felfüggesztése, a diktatúra kikiáltása és más egyék izgalmas események — Pontosan két évvel ezelőtt állították vissza •3agoszláviában a parlamentarizmust, de a liorvát kérdés annyira megoldatlan, mint Radics meggyilkolása idején Belgrádban csak egyetlen házban nem gyászolnak. Radics özvegye, férje meggyilkolása után boltot nyitott a jugoszláv fővárosban és kis üzlete valóságos szentélye a horvátoknak. Most, amikor mélységes gyász tölti be az egész jugoszláv lakosságnak a lelkét, csak egyedül ettől a 60 esztendős öregasszonytól nem veszik rossz néven, hogy kirakatának ablakába Sándor király helyett férjének életnagyságu arcképét rakta ki. Próbálták ezt a felháboritó marseillei merényletet a forradalmi macedónok számlájára irni. Akadtak rosszhiszemű közlések, amelyek sanda gyanúval „budapesti szálakat“ is véltek felismerni. Most azonban, amikor a merénylő három tettestársa is kézrekerült, nyilvánvalóvá vált, hogy ezek egy titkos liorvát szervezetnek voltak a tagjai és a merénylet a liorvát nemzeti bosszúvágynak végzetes és megrendítő kicsucsosodása. Lehetetlen,, ha ma nem is, de holnap, nem foglalkozni a liorvát kérdés újabb fejleményeivel. Vájjon hol kezdődött el az a tragikus ösz- szeveszés, amely máris oly sok emberáldozatot követelt meg? A házas felek összevesznek A horvátok, akiket társasviszony fűzött Magyarországhoz, ámbár megállapítható, hogy nemzeti életüket a monarchia keretében viszonylagosan eléggé jól tudták kiélni, a világháború összeomlása után önként csatlakoztak a győztes szerbekhez és a szlovénokkal együtt létrehozták az úgynevezett vidovdáni alkotmányt, amely papírforma szerint három nemzetnek: a szerbnek, szlovénnek és horvátnak a társulását jelentette egyenlő jogok és kötelezettségek alapján és ezt az egyenrangúságot az SHS elnevezésben is kidomborították. Az unifikálás valóban befelé nem is történhetett volna meg másként. A horvátok más nép, mint a szerb, más történeti fejlődéssel, más val lássál — a horvátok csaknem mind római ka- tholikusok — más nyelvvel, más véralkattai, más irodalommal. A horvát nép szemben a szerb néppel, amelyik katonai nép és békében a földdel foglalkozott, inkább kereskedő nép volt és nem véletlen, hogy Zágráb még ma is iudusztrializáltabb, nyugatibb város, mint Belgrad. Természetesen Horvátországnak is, mint Becstől lefelé minden népnek, a gerincét a paraszt lakosság képezi. A liorvát mozgalom tulajdonképpen parasztmozgalom és az ujabb- kori horvát történelemnek legendás vezére Radics István a horvát parasztpártnak volt a vezére. Rasics Punica merénylete A horvát elégedetlenkedés már az uj közjogi helyzet első hónapjaiban megnyilatkozott. Belgrád erősen központosítani akart. Horvátország ellenállott a szerinte szellemi és gazdasági autonómiáját veszélyeztető mozgalomnak. Az elkeseredés még inkább nőtt, Péter király halála után I. Sándor király uralkodásának ideje alatt, amikor Sándor király 1929 január 6-án hatályon kívül helyezte a vidovdáni alkotmányt és Zsifkovics tábornokot bizta meg a katonai diktatunra vezetésével. A diktatúra nem jött véletlenül. Egy évvel azelőtt Jugoszlávia és Olaszország között politikai tárgyalások voltak és Radics István horvát pártja izgalmasan nézte ezeket a tárgyalásokat. Egy kora nyári parlamenti ülésen Rasies Punica kormánypárti képviselő rálőtt a horvát képviselőkre. Az első golyó Pernar horvát képviselőt sebezte meg, a második Basasicak horvát képviselőt, a harmadik Radics Istvánt érte, a negyedik Radics Pált ölte meg. E négyes merénylet fenekcstől felforditotta az ország belső békéjét. Az izgalmat betetőzte, amikor Radics István hat hét múlva belehalt sérüléseibe. Utódja dr. Macsek, aki e pillanatban a jugoszláv börtönök lakója, bejelentette a királynak, hogy sem a törvényhozó testületet, sem a kormányt el nem ismeri, közös királlyal, közös hadsereg mellett, közös külügyi képviselet elfogadásával Horvátország kikiáltja a maga függetlenségét. Ezt a szakadár mozgalmat támogatta Pribicsevics, a demokratapárt vezére, egyizben miniszterelnök is, aki idők folyamán szintén emigrációba voit kénytelen vonulni és éppen a napokban olvashattuk, hogy a marseillei merénylettel kapcsolatosan házkutatást tartottak párisi lakásán. Belgrádbau a nacionalista közvélemény, amely sui generis valami és erősebb, hajthatatlanabb, mint akármelyik nemzet nacionalista mozgalma, a diktatúra élesítését köveSCHRIRER 1935 MED. INDEX und THERAP. VADEMECUM Két kötet 900 lap LEPHGE-’mo0!"!: telte. Ekkor jelent meg az egyébként mindig a kiengesztelődest kereső Sándor király prokla- máeiója, amelyben többek között a következőket mondja: ... Az a reményem, egyúttal népemé is, hogy belső politikai életünk fejlődése magával hozza a rendet és a konszolidációt az állam helyzetében, nem valósult meg. A parlamenti helyzet és minden politikai nézet egyre inkább negativ jelleget ölt, amelynek a nép és az állam ezidőszerint csupán kárát vallja. Ilyenformán veszedelemben forog az állam minden hasznos intézménye, azok haladása és egész nemzeti életünk fejlődése. Országunkban ez az egészségtelen politikai helyzet nemcsak arra alkalmas, hogy károsan ítéljék meg belső életünket és haladásunkat, hanem károg állomunk külpolitikai viszonyainak rendezésére és ki- fejlesztésére, valamint külföldi tekintélyünk és hitelünk megerősödésére. A parlamentizmus, amely mint politikai eszköz fájdalommal gyászolt apám hagyatéka, megmaradt az eszményemnek is. A politikai szenvedélytől elvakultak azonban olyan mértékben kezdtek vele visszaélni, hogy államunkban minden hasznos munka akadályává lett. Ha ezeken a bajokon az eddigi módszer szerint parlamentáris kormányok kicserélésével, vagy uj törvényhozói választásokkal akarnánk segíteni, ez azt jelentené, hogy értókes időt pazaroltunk el hiú kísérletekre, amelyek már eddig is több évünket felemésztették. Következésképpen elhatároztam és kimondom, hogy, a Szerb-Horvát-Sdovéo Királyság 1821 junlus 28-1 alkotmánya nincs többé érvényben. Az ország minden törvénye érvényben marad mindaddig, amig — ha ennek szüksége felmerül — rendeletemmel meg nem szüntetem érvényességét. Az 1827 szeptember ~ 11-én megválasztott azkupstinát feloszlatom. Hároméves diktatúra. Közel három évig tartott ez az alkotmány nélküli állapot. Körülbelül két évvel ezelőtt Sándor király abban a hiszemben, hogy most már nincs szükség diktatuára, felfüggesztette az eddigi kivételes rendelkezéseket, uj alkotmányt terjesztetett elő és a szerb-horvát szlovén királyság neve „délszláv királyság“ lett, viszont a horvátok semmivel sem kaptak igényeik betöltéséhez több jogot, mint eddig. Sándor király az időre akarta bizni a sebek begyógyulását. Hogy ő nem osztotta a szélsőséges jugoszláv nemzeti szervezeteknek és a nagyszerb közvéleménynek a felfogását, bizonyítja a régenstanács összeállítása is, amikor is olyan embereket állított végrendeletében a hatalom élére, akikben a köztudat szerint meg van a szándék a békülékenység megteremtésére. Jugoszláviának annyi elintézendő külpolitikai problémája volt saját nemzeti léte érdekében, hogy szinte elodázhatatlanná vált a legégetőbb külpolitikai problémák megoldása és a belpolitika problémáinak szüneteltetése. Ezek azonban nem akarnak szünetelni, ha mindjárt Belgrádban az ellenkezőjét is hirdették. A világsajtó, különösen az angol lapok, gondoskodtak arról, hogy időközönként felvilágosítsák az európai közvéleményt a horvát helyzet tragikus voltáról. , i ,. , , ; Az emigráció száma egyre nőtt, a bomba* merényletek nem csökkentek, az ellenállás legfeljebb még mélyebbre vonult vissza a föld alá és hogy milyen kritikus stádiumba jutott a helyzet, mutatja ez a rettenetes hátborzongató és mindenkit mélységesen elszomorító merénylet. Hogy miként áll e pillanatban a helyzet odabenn az országban, Zágrábban és a horvát vidéken, nem tudjuk. A jugoszláv sajtó és a hírszolgálat úgy kifelé, mint befelé igen erős cenzúrát gyakorol. Fel kell azonban tételezni, hogy a marseillei merénylet hatása alatt az ellentétek nem fognak még jobban kiélesedűi, de a kiöntött fejedelmi vér közelebb fogja hozni Jugoszlávia testvérnemzeteit. — Bibescu herceg a nemzetközi légi szövetség elnöke. Newyorkból jelentik: A nemzetközi légi szövetség újból Bibescu herceget választotta meg elnökének. A szövetség jövő évi kongresszusát Belgrádban tartja. Nincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet IMíSWKM kaphat 10,000 lej értékben egy valódi, új aranyórát lánccal, vagy B W Eli ezen értékig tetszés szerint választható valódi aranyékszert. csak a felszerelési készkiadások ellenében, megtanulhatja a leg- y modernebb párisi nőiruhaés összes fehérnemüek szabászatát hívatottszaktanártól. Ezen tanfolyamokon teljesen ingyen kaphat egy finom nőiruhát vagy köpenyt, a saját mértékére, remek szabással, ha csatlakozik a ,Record“ cipőkrém W *UI dll mint hazai gyáriparvállalat nem anyagi, csupán erkölcsi pártfogói közé. Azonnal győződjék megszemélyesen: Cluj, Mania ucea 22 szám alatt. Kereskedőknek legolcsóbb versenyárak?
