Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-13 / 234. szám
XVII. ÉVFOLYAM. ZU. SZÁM, A Duna-Delia ja KliETiUjsire 7 A zilahi törvényszék egy 1888-acliki telekkönyvi útivas „szabálytalansága“ alapián Ítélte az államnak a szil úgy Somlyói gimnáziumot Ghibu „speciális“ miniszteri megbízás alapján képviselte a tárgyaláson a kincstárt — A szilágysomlyói városházán nem tud fák, hogy a minoriták 1731 óta laknak a városban (Kolozsvár, okt. 11.) Coslinescu közegészségügyi miniszter, Moldovan Lconte. a szenátus elnökének kíséretében október 14-én hivatalos kirándulást rendez a Duna Deltájához és a kirándulás résztvevői többnapos program keretében megtekintik a gazdaságban és szépségben is világhírű mocsarat, amelyhez hasonlót Afrikában a Nílus, Amerikában a Missisippi, Ázsiában pedig a Ganges rejteget. Az élményekben és látnivalókban gazdagnak Ígérkező kirándulás Erdély részére azért jelent különös fontosságot, mert a Touring Club elnökének ajánlatára az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke, illetve annak megbízottja hivatalosan is közölni fogja a miniszterrel, hogy a nyugati államok mintájára nekünk is van negyvenhárom éves múlttal rendelkező turis- tacgyesülctünk, ahol a megértés, testvéries együttérzés már eddig is sok alkotást eredményezett. A Duna Deltája sok kiveszőiéiben levő kincset őriz. Horváth Endre „Árpádiasában" a fejedelmi Árpád süvegén „hószinü kócsag" lobogott, Vörösmarty a hármas bérc uráról mondja: „...Ki lobogtat kol- csagot, ékes nyuszt kalpagja fölött, ragyogó nagy gyöngybe szegezve", Petőfi hajnalnak, az ékes leventének kócsagot tűz kalapjára, Gyöngyösi István Murányi Vénusában feljegyzi, hogy a lovakat is feldíszítették vele: szép medályos kócsag a lova fejében, magának is olyan fénylik süvegében, II. Rákóczi Ferenc ünnepélyes alkalmakkor is kócsagot hordott fövegén. Tóth Kálmán szerelme tárgyáról így ir: „Mert Te nem vagy büszke kócsag, kis gerlice vagy Te óh csak." A kócsagról szóló néphiedelmet a rég elmúlt időkből szépén jellemzi Tóth Kálmán: „Síró hattyú voltam szenvedésem taván. Hanem ezután büszke kócsag leszek. Legdrágább tolláit kitépi a madár, ha gyilkos óntól összevéreztetett," Az irodalmi példák szépen örökítették meg a Duna—Tisza ösmocsarainak e büszke és szép madarait, amelyek a Duna Deltájában ma még élnek és jövőjükért aggódnak. Októberi éjszakákon a Duna Deltájában alvó magyar embernek a daru bus krugatására eszébe jut: „Daru madár, ha elszállasz dél felé . . . Darumadár fönt az égen . . . Magasan repül a daru ..." Csónakkal bolyongva a Delta milliónyi tündérrózsája között, fenn csak a kék ég látható. Körülöttünk uj növénytipusok fantasztikus bujasággal lepik el a viz fenekét, felületét, melyek közül a Nimplieak, Stra- tiotesek, Ceratophyllumumok, Rannunculusok, Kolo- canok az ismertetesebbek. Megdöbbentő a vadon a maga impozáns nagyságában. Ameddig csak ellátunk, mindenütt nád és nád. Az ember nemcsak látja, de érzi is, hogy ez a rengeteg nádas érintetlen maradt a maga ősi mivoltában, A buja növényzet miatt még a kis, hegyes orrú lotka (így hívják a 11- pován orosz halászok a csónakot) sem tud mindenütt áthatolni, A viz alatt 2—3 méteres hináros mélység tátong különféle halakkal benépesítetten. — Szorongó érzéssel eveztet az ember, minden reménysége csak az ősemberhez hasonló halászban van, aki a növényzetről leolvasható ezerféle jelről tud tájékozódni a négy méter magas nádlabirinthusban, ahol az úszó szigetek vagy elzárják az utat, vagy tévútra vezetnek. Ilyen helyeken az örökös viz hazájában, mégis talán a tűz a legveszedelmesebb, mert a halászati célokra szándékosan, vagy gondatlanságból gyújtott tüzek, különösen éjjel a zeget, mint kitörő vulkánt festik vörösre és ilyenkor, ha szél van, az ott tartózkodó emberre a túz olyan végzetes lehet, mint a hólavina. Van a Deltának olyan része is, ahol a réteg- ről-rétegre lerakódott homok szilárd, szárazföldet alkot, itt keletkezett a hives Deltái őserdő, amely koronája a természet gazdag ajándékának. Halászsasok, égszínkék szalakóták, fákra felfutó liánok, nyüzsgő kígyók jelzik a térdig süppedő talaj subtropusi környezetét. Természetbarátnak _ távol a nagy világ gyilkosságoktól és rablásoktól mentes zajától, _ tüneményes gyorsasággal telnek a hetek és hónapok a Duna Deltán. Az ősi természet hatalmas pompával berendezett tárháza és forrása bőségesen ontja a tiszta természeti élvezetek megifjitó varázsló italát» Dr. Ferenczi Sándor. (Szilágysomlyó, október 11.) Megírtuk, hogy amikor a nyár elején Ghibu Onisiíor Szilágysom- lyón járt, beadványt intézett a telekkönyvi hatóságokhoz és a szilágysomlyói minorita gimnázium épület tulajdonjogának az államra való átruházását kérte. Mondanunk sem kell, hogy a telekkönyvi hivatal készséggel tett eleget a felszólításnak, anélkül, hogy még megpróbálta volna is az ügy jogi hátterét megvizsgálni. A jogosulatlan átírás ellen a minorita rend fellebbezéssel élt, a zilahi törvényszék azonban liét lejes bélyeghiány miatt elutasította a fellebbezést. Ugyancsak fellebbezést jelentett be a nagyváradi réme: katholikus püspökség is. Ezt az utóbbi felfolyamodást tárgyalta most a zilahi törvényszék Jonescu tanácsa. A tárgyaláson a püspökséget dr. Krüger Jenő, a minisztériumot dr. Pop Simon és Ghibu Onisifor képviselte. (Mellesleg meg kell jegyeznünk, hogy érthetetlen előttünk, milyen alapon képviseli Ghibu professzor ur a kultuszminiszA szombati tárgyaláson dr. Krüger Jenő kimutatta, hogy az átírás törvénytelen és kérte a törvényes helyzet helyreállítását. Pop Simon dr. azt vitatta, hogy a nagyváradi püspökség jogtalanul avatkozik bele az ügybe, majd Ghibu Onisifor _ mint mondotta, a minisztérium speciális inegbizottja — Kőhalmi minorita rendházfőnök könyvével igyekezett igazolni, hogy az épület nem a püspökségé, hanem a minoritáké. Felolvasott egy állítólagos miniszteri rendeletet, amely a minorita-rendet, mint Szent Erzsébet „magyar királyné“ alapítását megszünteti és megfosztja jogi személyiségétől. Hosszasan vitatta Ghibu azt is, hogy az „r. kath.“ rövidítés nem azt jelenti, hogy római katholikus, hanem, hogy „regele catholic“ vagyis királyi katholikus. Ezután azt fejtegette, hogy a vallási és tanulmányi alap az állam rendelkezése alatt áll és így a püspök beavatkozása jogtalan. Beszédébe bekeverte a temesvári piarista-gimnázium ügyét is. Dr. Krüger Jenő Ghibu érvelésének teljes alaptalanságát fejtegette. Kimutatta, hogy a minorita-rend sohasem volt tulajdonosa a régi gimnáziumnak. csak az újnak, és az épületnek a vallási és tanulmányi alaphoz semmi köze sincs. Ä konkordátum szerint is csak a püspökségnek van joga eljárni ebben az ügyben. Háromórás jogi vita után háromperces ítélet. A mintegy három óra hosszáig tartó vita után a törvényszék pár perc alatt hozta meg és hirdette ki határozatát, mely szerint a felfolyamodást azon tóriumot, amikor nem alkalmazottja a minisztériumnak és még csak nem is jogász, mert a kolozsvári egyetem filozófiai fakultásának tanára). Ghibu nr „jogi“ alapja. A tárgyaláson a kultuszminisztérium képvi- seloi a következő álláspontot képviselték: A régi gimnázium épületét a minoriták 1800-ban kapták a Bánfíy-családtól csere utján. Erre a telekre építették fel a múlt század harmadik évtizedében a régi gimnáziumot a püspökök, nagyprépost káptalan és csekély részben a hívek adományaiból. 1869-ben a telekkönyvi helyszinfelvétel idején az osztrák hivatalnokok tévedésből a kincstár nevére Írták át az ingatlant, ezt a tévedést azonban 188S-ban Schlauch bíboros közbenjárására a kincstár jogügyi igazgatósága által kiállított bekebelezési engedély alapján átírták a szilágysomlyói római katholikus gimnázium nevére. Ghibu ur teljesen önkényesen ezt az átírást törvénytelennek minősítette. a címen utasítja el, hogy az 1888-ban történt Átírás szabályszerű szerződés nélkül történt is ilyenformán a mostani átírás a helyes. Amire nincs bizonyíték. A nagyváradi püspökség természetesen megfellebbezte az ítéletet. Jellemző egyébként, hogy amikor a napokban Kőhalmi Mihály szilágysomlyói minorita-rend főnöke a városházáról bizonyítványt akart kivenni arról, hogy a rend már a háború előtt is Szilágy- somlyón székelt, azzal utasították el, hogy a városnak semmiféle errevonatkozó bizonyítéka nincs. A szilágysomlyói városháza urai tehát, akik alig néhány év óta laknak Szilágysom]yón, idegennek mondját a szilágysomlyói minorita-rendet, amely közismert történelmi adatok szerint 1731-ben telepedett meg a városban. Az eltávolított KiUcsey-emlékmtí a temetőben kapott helyet (Szatmár, október 11.) Megemlékeztünk arról az akcióról, amelyet a revizióellenes liga kezdeményezett Szatmár egyetlen megmaradt emlékoszlopának a nyilvános térről való eltávolítása iránt. A kérelem elintézéseképpen — közös megegyezés alapján — megkezdték a ref. templom mögötti térségen álló Kölcsey-emlékoszlop leszerelését, amelynek uj helyét a ref. temetőben jelölte ki az egyház. I mumm mvwemmtmmmmmmm A legnagyobb síkor! K> «S Pesten 150 előadás! Péntektől kezdve mindennap« VADVIRÁG Ragyogó mese, elbájoló zene, Szövegkönyv: Andai Ernő és Harmath Imre. Zene: Eisemann Mihály. Címszerep Sólymosán M. ■Bemutatkoznak: Gábor Mara szubrett és Jenei János bonviván. Rendező : Kádár Imre csodás táncok, parádés szereposztás, fővárosias kiállítás, káprázatos toalettek. Vezényel: Dr. Adorján András, karnagy. Sólymosán Magda és Gábor Mara táncait betanította Utassy Gizi, a Király Színház balettmestere; a többi táncokat Tebán Jáuos, a kolozsvári Magyar Színház balettmestere. Díszletek-. Rajnay Sándor és Kudelász Károly. Főszereplők: Sólymosán Magda, Gábor Mara, Benes Ilona, Kos Dodó, Jenei János, Tompa Béla, Tóth Elek, Tompa Sándor, Rajnay Sándor, Tebán János. Háromórás jogi vita
