Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-13 / 234. szám

4 hutnüjsm XVII. ÉVFOLYAM, 251 SZÁM. Belgrádijait is támadják a francia rendőrségre! (Belgrdd, október 11.) Most már a belgrádi S4jtó is mulasztással vádolja a francia rendőr­séget. A kormányhoz közelálló Politica is azt mondja, hogy a francia rendőrséget méltán lehet hanyagsággal vádolni. Az útlevelet a merénylők olyan körmönfonton hamisították, hţjgy ne lehessen a. merénylő kilétét megállapi- tahí s hogy megzavarják Jugoszlávia viszo­nyát egyes barátságos államokkal, továbbá olyan színezetet adjanak a jugoszláv belviszo- nyoknak, mintha az ország egyes népei között nem volna meg az egyetértés. A merénylőt kor- válnak, vagy bulgárnak tüntették fel, akit a csehszlovák hatóságok segítettek a merénylet elkövetésében azzal, hogy útlevelet adtak neki. Nemcsak az útlevél hamis, de még a tetoválás is a félrevezetést szolgálja, mert azért tetoválták a merénylő tes­tére a bolgár macedón terroristák jel­vényét, hogy ezzel Jugoszláviát elked­vetlenítsék Bulgáriától, éppen akkor, amikor a két ország között kez­denek a baráti kapcsolatok kiépülni; A jugo­szláv lapok azt is megemlítik, hogy a francia rendőrhatóságok máris nyomában vannak a cinkostársaknak. ' Az átuló film A Daily Express a francia rendőrhatósá­gok ellen rohan ki és súlyos mulasztással vá­dolja őket. Azt állítja, hogy előre tudtak a ké­szülő merényletről s még Sándor király meg­érkezése előtt a jugoszláv emigránsok fényké­peivel kutatták át a párisi szállodákat, anél­kül, hogy komoly intézkedéseket tettek volna s különösen a marseillei fogadtatásnál mu­lasztották el a komoly óvintézkedéseket. A lap emlékeztet arra, hogy1, a merényletet felvevő filmhíradót a francia hatóságok lefoglalták, mert ez elárulná, hogy még a kordon sem volt elegendő. A francia hatóságok még' azt a re­pülőgépet is lefoglalták, amely a filmhíradó egyik másolatát Angliába szállította volna- A film azt is. elárulná, hogy a rendőrség a me­rénylet pillanatában fejét vesztette és ahe­lyett, hogy élve igyekezett volna elfogni a me­rénylőt,' eszeveszetten lövöldözött reá és a né­zőközönségre s igy ártatlan emberekét sébesi- tett meg- A lap felszólítja a francia hatóságom kai, hogy a filmhíradót adják ki, mert ezzel saját méltóságukkal szemben tartoznak. Baríbout szombat délután temetik (Marseille, október 11.) CRador.) Tegnap délután 16 órakor Bartbou nemzeti trikolórba burkolt holttestét Párásba szállították. A me­netet az állomásra Lebrun elnök, Tardieu és Harriot kisérték ki. 19 órakor Lebrun elnök különvonaton Párisba utazott Marioara ki­rályné kíséretében. Bartbou temetése szomba­ton 13.80 órakor kezdődik. Holttestét addig a külügyminisztériumban ravatalozzák fel. A te­metésen egyedül Doumergue fog beszélni. Sándor szerb királynak szobrot emelnek a merénylet színhelyén (Marseille, október 11.) (Rador.) Elhatá­rozták, hogy Sándor királynak szobrot emel­nek a merénylet színhelyén. A szoborépitést kezdeményező bizottság felhívást intézett a la­kossághoz, melyben rámutat arra, hogy a szo­bor a francia nép megbotránkozásának és an­nak az óhajnak, hogy megőrizze a barátságot a két oi'szág között, bizonyítéka lesz. Georges tábornokot rendjele mentette meg a haláltól (Marseille, október 11.) (Rador.) Georges tábornok, aki szintén megsebesült a merény­let alkalmával, csodával határos módon mene­kült meg a haláltól- Egy golyó szivének tar­tott és biztosan halálos lett volna, ha nem üt­közik bele a Szent- Száva-rend rendjelébe, amelyet a tábornok viselt. így irányt változ­tatott és a tábornok tüdejébe hatolt. Georges tábornok állapota jelenleg kielégítő. Elhalasztják a Balkán államok konferenciáját (Páris, október 11.) A' Havas-ügynökség ankarai tudósítója táviratozza, hogy a mar­seillei tragédia következtében lehetséges a Bal­kán-államok külügyminisztereinek e hónap végére Ankarába összehívott konferenciájá­nak elhalasztása. Mé.jus ó?» már a ncgycdíík halálos áldozat» van a nagy hányái francia bányának (Nagybánya, október 11.) Ma reggel halá­los szerencsétlenség történt a franciák által birtokolt aranybányában. Tetőtártó-gerendák és kőzet-törmelékek szakadtak Steiner Antal 45 éves bányaácsra, akit súlyos belső sérülésekkel szállítottak be a kórházba, ahol rövid kínlódás után kiszenve-! dett. Steinert ugyanabban a tárnában érte a végzetes szerencsétlenség, ahol májusban há­rom társa halt meg- Őket is a lehullott kődara­bok és gerendák ölték meg. A vizsgálat meg­indult. * Akar Ön egészségesen étkezni? Akkor keresse fel a „Dieta“ vegetárius éttermet, Str. N. Iorga-2. szám alatt, ahol a legizletesebb és legtisztább ételeket a legolcsóbban élvezheti. Kedvező abonoma-rendszer. Ebéd 3 fogásos 25 lej, vacsora 2 fogásos 20 lej. muhf..? Minden tiszteletünk Ivan görögkeleti püspöké, aki nui délelőtt ünnepélyes keretek között vette át Kolozsvár város díszpolgári oklevelét. Jól tudjuk mi is, hogy mennyi energia és lelkesedés kellett hozzá, hogy elérhette életének nagy célját, a gö­rögkeleti katedrális felépítését, őszintén meg­mondjuk azonban, hogy a főpaptól, a szeretet apostolától mi nem azokat a szavakat vártuk, ami­ket a városházi ünnepség alkalmával Dregan pol­gármester üdvözlő szavaira elmondott. Odáig egyetértünk a püspökkel, hogy a városházára nem szabad bevinni a politikát, nem szabad a válta­kozó pártrendszerek ingadozásainak kitenni a pol­gármesteri széket és a tanács összetételét. Találja­nak rá módot, hogy a polgármestert és tanácso­sait a polgárság válassza, ne az uralmon lévő kor­mány élettartamára, hanem öt, hat, vagy tiz évre, ami alatt programját ne csak kitervelhesse, ha­nem, amennyrie lehetséges, meg ts valósíthassa. Ha a polgárság kezébe teszik le a választás jogát, akkor a hivatalát becsületesen és tudással betöltő polgármestert bizonyára továbbra is helyén fogja tartani, mert a város lakosságának határozott kárára van a mai rendszer, amikor minden uj re­zsim uj városvezetőséget hoz. Szávai eddig egy hajóban evezünk. Ha csak ezt nevezte volna politikamentességnek Ivan püs­pök, akkor mi is tapsolnánk neki. De ő nyíltan megmondta, hogy politikamentesség alatt mást is ért. Szerinte az a politikamentesség, hogyha az összes román pártok összefognak a vélt ellenség; a kisebbségek ellen. Hogy a még megmaradt há­zaikat összevásárolják és a kisebbségi kereskedők üzleteibe szintén románok üljenek be. Bocsásson meg, püspök ur, de ez minden, csak politikamen­tesség nem. Treuga Dei a román pártok között, hogy annál biztosabban tegyék ki Kolozsvárról a kisebbségek szűrét. Mi, akik itt élünk ebben a vá­rosban hosszú évtizedeik óta, a föld alá még sem süllyedhetünk, nem vehetjük a koldusbotot a ke­zünkbe a püspök ur beszédében említett szebevJek szálláscsinálóiként. Máról-holwora uj kereskedő- osztályt sem lehet installálni, de még ha lehetne is, kegyetlenség volna a régit a kényértélenség martalékául dobni. Ahogy kezdte, püspök ur, az helyes volt, igaz volt. A konklúziója azonban téves. Mi ennek a régi városnak bennszülött polgárai mondjuk ezt a püspök urnák, akit örömmel üdvözöltünk a város falai között és elismeréssel adózunk városépitő munkássága iránt. Kolozsvárnak fejlődnie, szépül­nie kell, nagyvárossá kell lennie, de csak akkor lesz azzá, hogyha a város lakosságának minden színe; románok, magyarok, zsidók és németek kö­zös akarattal fogunk össze épitőmunkáraf * Akárhogy törjük a fejünket, mégsem tudunk eligazodni a szilágy Somlyói minorita gimnázium pőrének szövevényein. A tény az, hogy a semmi- tőszék egyizben már kimondotta, hogy az épület jogos tulajdonosa nem az állam, hanem a mino­rita-rend. A semmitöszéki végzés ellenére azonban az állam továbbra is birtokában tartotta az isko­laépületet, a telekkönyvi hatóság pedig kedves ismerősünk, Ghibu ur szives közbenjárására az állam nevére irta a tulajdonjogot. Ezt az átírást megfellebbezik, mire a zilahi törvényszék - meg­kontrázza a semmit ősz éket és kimondja a szen­tenciát, hogy a minoriták mindeddig jogbitorlók voltak, az iskola az államé. Ne haragudjon Ghibu ur és ne haragudjon a zilahi törvényszék tanácsa, de mi mégis úgy tudjuk, hogy a legfelsőbb buka­resti bíróság magasabb fórum a zilahi törvény­széknél. Ugocsa is kimondta, hogy „non coronat“ és bízunk benne, hogy a züahi „ncm“-et is — akármennyire-kapálózik is ellene Ghibu Onisifor _ „igen“-né fogja átváltoztatni a semmitöszek Bukarestben. ft'incs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet i sw ■■riimiTiBjaaawa« Csalt B. S. Aldrich. temple Thurston Ludwig Wolff.. külföldi regények sorozatában Elisabeth Russell megjelent ^aU Kaint bármely könyv kötetje ’. F. Cushman... Rider Haggard... Rudolf St’ratz, ..... J. W. Maxwell... Rtearda Much .... Io Vom Ammers: Kapható a Keleti Újság kiadó­hivatalába Kvár, Baron L. Pop ucca 5 sz. Vidékieknek a pénz és 10 lej porióköltsigbeküldése esetén azonnal lésnél portót mi viseljük. Utánvét nincs. És lámpást adott kezembe az Ur Száll a fehér madár Ella kisasszony Az álmok városa Szomorú regény A meg nem értett asszony Bessel doktor feltámadása Fel a tejjel, Charley! Smarra Szuvarin hercegnő Ketten az ég alatt Csak hat hónap még az élet Verőfény Vörös Jázon Az új szegények A tudás leánya Meghalok éried Felejtünk A Deruga-eset Tantalus szállítjuk. 150 lejt meghaladó rende-

Next

/
Thumbnails
Contents