Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-12 / 233. szám
Pinfefe, 1934. október 12. — Ara ,3 r»ű postai« plutită tn nanwrar No. 84.356—1927. •■TVÍ aUDAPE3T 7; -"■?$» Elolíieiéaí árait- beií'öidön- Egész évre 800, félévre 400, Bígyedévre 200, egy íióra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévié 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII ÉVFOLYAM. - 233. SZÁM. felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztő se g, kiadó hivatal és nyomda: Cluj, Karon L. Pop uoca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím. Cluj, postafiók 101, szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Proklastiáfiák II, Péter király %rónralép ését v , ; r ^ V1- •• Tüntetések előzték meg a merényletet, amelyben számosán vettek rész! — Belehalt sérüléseibe Berthelot tábornok is — A horvátországi helyzetről izgalmas híradások érkeznek — A francia kormány átalakul és előre láthatólag Herriot lesz a külügyminiszter Az egész világsajtó szerint a merénylet nagy megrázkódtatás a nemzetközi politikára Sándor jugoszláv király és Barthou meggyilkolása mélységesen megrázta az egész világot. Ezek a napok a mély megilletődötíség napjai és csak a közeljövőben fognak kibontakozni a szörnyű esemény külpolitikai hatásai. E pillanatban még magának a merényletnek összes részletei sem tisztázottak. Még azt sem tehet megállapítani' hogy teijes-e a marseillei merényletnek a veszteség listája. Sándor jugoszláv király holttestét már föltették a „Dubrovnik“ fedélzetére. Barthou bebalzsamozott hulláját szombaton temetik. Az ifjú Peíár király nagyanyjának, Mária román királynőnek a társaságában utazik a holttest nyomában, — az emberi részvétnek megrendítő epizódjai ezek. Hogy politikailag mit jelent a fanatikus horvát merénylő gyilkosságainak sorozata, azt a világlapok csak a gyász és fájdalom keserű tanulságain keresztül merik megéreztetni. Mai jelentéseink itt következnek: Belgrádi a merénylet hatása alatt (Belgrád, október 10.) A belgrádi lapoknak úgyszólván minden sora csak a marseillei merénylettel foglalkozik. A kormányhoz közel álló Politica egyik munkatársa, aki elkísérte a királyt franciaországi útjára és halála pillanatáig mellette volt, a következőket írja: — Mellette voltam a Rohne melletti prefek- tura pazar pompával berendezett disztermében- A király a divánon feküdt, mind gyorsabb és nehezebb lett a lélegzete. Két neves klinikai és két katonaorvos állott mellette, akik folyton injekciózták s mégis életének mécsese lassanként kialudt. Mélységes csend uralkodott a teremben. Jeftics külügyminiszter a király csuklóját fogta és úgy figyelte az érverés lassú kihagyását. A párisi jugoszláv követ pedig a király fölé hajolt és lélegzetét figyelte. Halála előtt a király pár pillanatra magához tért s csak ennyit mondott: „Vigyázzatok Jugoszláviára.“ öt óra 45 perckor megszűnt élni. A belgrádi lapok megírják, hogy a merénylő mellére a macedón forradalmi szervezet négy kezdőbetűje van tetoválva és pedig a következők: I. M. R. O., ug3ranakkor megállapítják, hogy ez csak félrevezetés, mint ahogy félrevezetés a Belgrádban kiállított s utólag hamisnak bizonyult útlevél is. A belgrádi lapok azt is részletesen leírják, hogy miképpen balzsamozták be a királyt. A belgrádi lapok felteszik azt a kérdést is, hogy kinek állott érdekében a király meggyilkolása. A kormányhoz közel álló Politica azt írja, hogy a gyilkost felbérelték Jugoszlávia békéjének felrobbantása érdekében A belgrádi kormány nem tájékoztatta a közönséget azonnal a történtekről. A lakosság csak a külföldi rádiók utján értesült a merényletről és ezért eleinte nem is adtak hitelt a híreknek. Csak akkor hitték el, hogy a merénylet tényleg megtörtént, mikor kilenc órakor a kormány rendeletére minden mozit és színházat becsuktak és egymást érték a kormány rendelkezései. A középületeket karhatalom szállta meg, tiz órakor bezárták a vendéglőket is és megállították a vasúti forgalmat. A táviró- és telefon- forgalmat még nyolc órakor leállították úgy a külföldi, mint a belföldi forgalomban. Éj fél - után újból megindították a vonatokat s a telefon- és táviróvonalakat is üzembe helyezték, de egyelőre csak hivatalos beszélgetések céljából. A sajtó számára csak éjjeli két óra után nyíltak meg a telefon- és táviróvonalak. Megalakult a rége ns-tanács (BELGRAD, október 10.) A minisztertanács szakadatlanul tárgyal Belgrádban, A kormány proklamáeióval fordult a jugoszláv néphez, amelyben közli, hogy Pál herceg, Uzonovits miniszterelnök és Zsifkovits volt miniszter- elnök, a király szárnysegéde felbontották a király végrendeletét, amelyben a kiskora II Peíár király mellé régensekül Karagyorgyevits Pál herceget, dr. Stancovits szenátor, volt miniszter és dr. Perovits Ivót nevezi ki Pál hercegnek helyettese Tomits tábornok, Belgrád katonai parancsnoka, dr. Stankovits helyettese Benjanin szenátor, dr. Perovits helyettese Zetz szenátor.