Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-03 / 200. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 200. SZÁM. KbiuiUjsjxo 5 SARNAPI KRÓNIKA Kemény János érdeme és tévedése Az erdélyi magyar könyvtermelcs nagy eseménye egy iró regénye, akinek az élete maga is izgalmas regény, fantasztikusnak is lehetne mondani, hogyha minden lépése nem volna ellenőrizhető. Annak a családnak a sarja, amelynek őse Kemény János, a fejedelem, amely Kemény Zsigmondot adta a magyar irodalomnak, Maros- vécs mostani várura pedig anyai ágon angolszász, illetve amerikai, Amerikában született ugyan, de a kolozsvári unitárius kollégiumban diákoskodott, mégpedig ugyanabban a puritán egyszerűségben, sőt szegénységben, mint liaris- nyás székely diáktársai. Sorsa és nevelése merőben elütött a walesi hercegétől, akit csecsemő korától Nagybrittania uralkodójának nevelnek, mert. Kemény Jánosnak már kora ifjúságában azzal kellett számolnia, hogy a marosvécsi kastély helyett legjobb esetben egy három, vagy kétszobás polgári lakásba viheti ifjú feleségét és szerény fixfizetéses költségvetésre kell berendezkednie. Mert az' örökösök ranglétráján nera is egy, hanem két Kemény báró állt előtte és két váratlan haláleset tette közel százmilliós vagyon urává. Kemény János életregényének azonban csak az első részét mondtuk itt el. A regény további fejezetei nem kevésbbé változatosak, sőt drámai feszültségük talán még kiütközőbb. Egy shy- loc-szerü mellékalak lép a színtérre, akinek a kezén a teljesen adósságmentes, hatalmas vagyonból sok-sok millió sikkad el és amikor az elődöktől örökölt vagyonkezelőt kérdőrevonják, az cinikusan jelenti ki: — Mi történhetik? Legfeljebb becsuknak, de semmit nem tudnak megvenni rajtam. Csakugyan ez az igazság, mert az elkezelt milliók más személyek számára épített házakban és ékszerekben feküsznek, tehát a polgári törvénykönyv csavaros utjain keresztül megközeiit- hetetlenek. Egy másik gangszter-epizód arról számolhatna be, hogy miképpen csináltak akarata ellenére a Helikon lelkes vendéglátó gazdájából színházi nagyvállakozót gyanútlanul aláirt, ismét csak több millió lej névértékű váltóblanketták révén. És e szövevényes ut keresztutján itt áll előttünk Kemény János, az író, aki biztos kézzel rajzolta meg a mai erdélyi magyar falu megdöbbentően éles keresztmetszetét, egy jó ember megbocsátó, derűs életfilozófiájával, az emberismeret tisztánlátásával. A báró és földesur ime, sokkal közelebb tudott férkőzni az erdélyi paraszthoz, mint akármelyik más iró a mai Erdélyben, olyanok, akik talán gyermekkorukban még pász- tortilinkót fújtak és a város kőházaiban elfelejtették a falut, elfelejtették csizmás édesapjukat, mezítlábas önmagukat. Hogy a természetben nem vész el semmi, azt Kemény János is bebizonyította. Nem volt az sem ok nélkül, hogy az unitárius kollégiumban ő is a Berde-cipót ette, hogy egynek érezte magát a faluból csak nemrég kisarjadt pajtásokkal s amikor ő került aztán a faluba, ha földesurnak is, János bácsiban és Sári néniben ismerősökre talált, diákköri emlékeinek alakjaira, * Nem tudom más hogy van ezzel a regénnyel, de szamomra élmény és meglepetés volt. Kemény János messzire előreszökött vele az írói rangsor ban, sokkal messzebbre azok előtt, akik' vállveregető elnézéssel „széplelkü“ műkedvelőnek mondták. * Már a regény címe is pompás és kifejező: „Kutyakomédia“. Egy lelőtt kutya miatt támad a bonyadalom, amely felborítja a marosszéki falu békéjét. A kutyát a község legmódosabb magyar gazdája, évtizedek óta bírója teríti le egy jól irányzott fegyvergolyóval, mámoros állapotban, a kutya tulajdonosa pedig egy falusi „újgazdag“, Juvány uram, amolyan beszivárgott jövevény, aki ravaszkodásokkal, görbe utakon szedte meg magát, a vadorzást sem vetve meg és közben rá- chezett a dicsőségre is. Kapóra jött neki ez az ebhalál, alkalom a dennneiálásra és a nagytekintélyű^ biró kiverhetetlennek látszó pozíciójának meggyengítésére. Előbb a prefektust beceeli föl a „dölyfös“ magyar ellen, aztán a falusi kores- márost veszi rá furfangosan, főleg pedig pénzzel a fegyverbarátságra. A korosmáros megkérdi tőle: — Ketten még se mehetünk deputációba, honnan vesszük a többit! — Kapunk eleget a faluban, ne félj, nemcsak románt, hanem magyart is. És nyomban elő is adja a haditervét, hogy a korcsmáros adósainak váltóival meg lehet szorongatni a bajba jutott magyarokat és csak hogy el ne árverezzék őket, velük fognak tartani. Minden igy is történik. Hiszen gyerekjáték manapság egy magyar bírónak kitörni a nyakát A prefektus az alispánt küldi a faluba ítéletvégrehajtónak. Pedig ez az alispán derék, jóhiszemű ember, aki jól látja, hogy csak ürügyről van szó, talajtalan, mindenre kapható emberek hatalmi vágyainak mohóságáról. De a prefektus szava parancs. Elmegy a faluba, ahol előzőleg összehivatja a népeket, mire azonban megérkezik, a biró levelet kap tőle, amelyben jóindulatulag figyelmezteti, hogy ne várja meg, amíg elküldik, előzze meg a szégyent önkéntes lemondással. Kakukk Gáspár igy is cselekszik, megvető, önérzetes gesztus kíséretében, de mély megbántódottsággal a szivében hagyja ott a falusi gyülekezetét. Ez a regény dlóhéjayi foglalata. De mennyi minden fér bele ebbe a dióhéjba! Milyen élet- telje-s, pompás parasztfigurák, büszkék és egyenesek, ravaszok, könnyű jellemüek, bajban meg- tántorodók, közönyösek, keményen helytállók és gyáván megfutamodók. Ahogy Kemény János a biróbuktató összejövetel mozgalmas képét megfesti, ez remek, ez Egészséges, bő gabonatermés ARZOPOL szAraz-pAcoló szer használata nélkül elképzelhetetlen. Többleltermés! Egészséges magvak! Mérsékelt ár ! Beszerzési forrás tekintetében útbaigazítással szolgál: N oskovits Ipartelepek Rt. Oradea. mestermül A csendőrörmester, aki mindjárt „irredentizmussal“ hadakozik, de a krumpli- igéretre nyomban megjuhászodik, a havasi kiskirály, aki Nagyváradra és vissza hajtja a ju- hait, hogy ne kerüljön pénzbe az etetés, a kedélyes intéző, aki a leolvadt ötszáz holdon any- nyit akar produkálni kegyelmes urának, mint a régi nagybirtokon: egytől-egylg tőről metszett, őserőtől duzzadó figurák. Nagy érdeme Kemény Jánosnak, Hogy végre megláttatja velünk, hogy mi vau a faluban! Igaz, hogy ez a kép nyilván pár évvel ezelőtt- ről kelt, amikor még nem tombolt annyira a fékevészett nacionalizmus, de igy is korkép, Így is egy darab a szelíd és kedves Mezőségből. * Elérkeztünk azonban a de-hez. Ennél a pontnál nem tudok egy véleményen lenni Kemény, Jánossal. Regénye színpadán vegyesen mozgat románokat és magyarokat, látszik rajta, hogy meszire el akarja kerülni az elfogultságnak még a látszatát is, Kedélyes — szinte azt mondtuk: hétszilvafás — alispánja, barátságos, nagyba- juszu havasi kiskirálya oizonyára az élettől ellesett alakok, de a kívülálló azt hihetné, hogy tipusok. Hiszen ha a falu élete csak abból áll, hogy vannak jó és rossz emberek és véletlen, hogy kinek milyennel akad dolga, akkor itt semmi baj sinos. Csakhogy baj nagyon is sok van. És Kemény Jánossal szemben azt állítom, hogy nem emberek irányítják a magyar végzetet, hanem a rendszer, amely felülről diktálja az iramot. Az emberek olyanok, amilyeneknek megszületnek, változtatni rajtuk nehezen lehet, de hogy a tendencia nem az, hogy itt mindenkire egyforma elbírálás vár, ez bizony vitathatatlan. Kemény János regényéből azt az impressziót merítjük, hogy a bírónak csak az a szerencsétlensége, hogy véletlenül nem az alispán a prefektus és nem a prefektus az alispán. Ellenkp- zőleg: az a véletlen, hogy ilyen alispánok vannak. EttóT a — sajnos — generális tévedéstől eltekintve én nagyon hálás vagyok Kemény Jánosnak. Nemcsak azért, mert kitűnő, egy derék ember elnéző, szelíd mosolyával átszőtt történetével jó olvasmányt kaptam tőle, hanem azért is. mert regényén keresztül a falu életét is megismertem. Én hiszem, hogy a „Kutyakomé- diá“-nak döntő sikere lesz Erdély határain túl is. "‘w (sz.): ! Reumás betegeknek nélkülözhetetlen! Fontos újdonságI EIMÁS BAJOK HÁZI KEZELÉSE E kis munka mindazt tartalmazza, amit a reumás betegnek betegségéről és annak házilag való gyógykezeléséről okvetlenül tudnia kell . Ára 72 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában, Cluj, B. L. Pop u. 5. Vidékieknek a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. (sz.)t 1 .... ...........................................................mura...... Erzsébet Kii Budapest, IV., .1 J* tri / 11 p W» modern, kényelmes szoba. Liftek Az Erzsébet pincében ralyne ozaflo rends**. Egyetem ucca 5. ban ™*n*en este szalonzene, W Menü 9 1*60 P.
