Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-23 / 217. szám
Taxa poştala plătită In aaajerar No. 24JM6—1927. Vasárnap, 1934« szeptember 23. — i|t» 3 Előfizetési árak belföMotu Egész <?vre ŞOO, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra országon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 217. SZÁM. Felelős szerkesztő: ŞZAS2I ENDRE. e g, kiadó hivatal és nyomda: Cluj, Baron L. Pop ucca -5. szám. Tejelőn: 508. — leveleim. Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem knld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Lengyelország visszavonta kisebbségi javaslatét TATARESCU királya kibaBlgafájsáveil Icapcsolatlian valsáfplasrels:- ről kesatéSfek Bulk® restiben A Bssníszíereínök a kihallgatás «alán Icíjelenleite, bocvy a bo?OA:íny sofiasem vo!í ilyen erős Tafarescu expozét tartott a prefektusoknak 1,388.000 Ez a szám a statisztikai hivatal hivatalos közlése szerint a romániai magyarság össz-lélek- száma. Az 1930 december 31-éu megtartott nép- számlálás adatainak összegezését végző munká- íStok még csak most jutottak ei odáig, hogy Romania lakosságának nemzetek szerinti részletezését közhírré lehessen tenni. A népszámlálási statisztika más eredményeit eddig is ismertük, az ország vallási ntprétegozödését és a statisztika tudományának. egyéb, a közönségei kevésbé érdeklő adatát a hivatal havi folyóirata minden hónapban közzéteszi, a nemzetiségi megoszlásról azonban mindezideig hallgatott. Ne kutassuk, hogy mi ennek az.oka. Nem térünk vissza a népszámlálás végrehajtásának kritikájára már csők azért sem, mert egyelőre nem akarjuk népszámláláci sajtópereink számát szaporítani. Számoljunk csak a Hivatalos eredmény felosztási kulcsa szerint. Még a hivatalos statisztika is elismeri, hogy a magyarság 1,388.000-t kitevő lélekszámával a legnagyobb romániai kisebbség. Utánuk következnek a zsidók 829.000, aztán a németek 775.000, az ukránok 460.000, a bolgárok 378.000, végül az oroszok 234.000 lclekszámmal. A töredék nemzetiségek: szerbek törökök, tatárok, szlovákok stb. A népszámlálási hivatal azt is kimutatja, hogy Románia össz-lakosságának 73 százaléka román és 27 százaléka kisebbségi. Eszerint a magyarok a lakosság 7.7 százalékát teszik ki. Mondanunk sem kell, hogy a kimutatás egy- millióháromszázezer magyarjában nincsenek benne az erdélyi magyar zsidók, a moldovai, részben el- romáuosodott, de részűi n még mindig magyarul beszélő csángók és nincsenek benne azok sem, akik idegen nevüek ugyan, azonban érzésük szerint mégis magyarok. Ha tehát mindezeknek a számát csak két-háromszázezerre becsüljük,.akkor is meghaladja a romániai magyarság lélekszáma a másfélmilliót. Az utóbbi esetben természetesen a százalék-kulcs is megnő. Nem akarunk azonban messze elkalandozni a népszámlálási statisztika:kereteiből. Csak éppen azt szeretnénk a kormány, és az ország vezető politikusainak lelkére kötni, hogy, legalább addig^ a mértékig számoljanak létezésünkkel, amilyen mértékig a hivatalos kimutatás előírja. 7.7 százalék nem nagy, azonban a tisztviselők alkalmazásánál, nemcsak ezt a numerus clauzust nem tartják be velünk szemben, hanem még kisebb százalékot sem, egyszerűen numerus süllős a magyarság, amikor bármely hivatali állást betöltenek. Még. a Székely- földön "is, amelyre pedig a békeszerződésnek külön paragrafusai vonatkoznak. A négy évig késett nemzetiségi kimutatás előtt azt mondogatták, hogy Románia magyarsága számba sem jöhető része az összlakosságnak. Ezt ma már senki sem mondhatja, mert ime, leghivatalosabb beállításban is a legnagyobb, amellett müveit, kultuvéletet élő és igénylő népkisebbsége vagyunk Romániának. (Bukarest, szeptember 21.) Bukarest ma nagy izgalmakon esett át- Egy uccai lap jelentése idézte elő a bonyodalmat. A Tempo ugyanis hirül adta, hogy Tatarescu miniszterelnököt tegnap este meglátogatta Ilasievici udvari marsall. A kombináció nyomban készen volt, a miniszterelnök kihallgatásra megy a királyhoz, a kormány visszalép. Pár perc alatt a legfantasztikusabb híresztelések száguldottak be Bukarestet. Délben még nem történt meg a kihallgatás, de eddigre a kedélyek lecsillapodtak s a déli lapok már csak kérdőjellel Írtak arról» hogy Ma délben 1 órakor a prefektusok Tatarescu miniszterelnök elnökletével értekezletet tartottakInculef belügyminiszter expozét tartott a kormány tizliónapos működésének eredményeirőlSassu miniszter rámutatott arra, mit végeztek mezőgazdasági téren, a gabona árának felemelésével, az őszi mezőgazdasági kampánnyal, mely egyik legfontosabb programpontja a kormánynak. Tatarescu miniszterelnök vette át a szót, aki elsősorban köszönetét mond a prefektusoknál: tevékenységükért, mely az utak reorganizálásában^ az iskolai épületek kijavításában, a tr.ezőgazdasági termelés fellendítésében nyilvá*' nult meg- E rendszeres munka folytán általános bizalom nyilvánul meg ismét a tömegekben és erre a bizalomra támaszkodva, a kormány akadálytalanul folytatja aktivitását. Ami a kormány jövőbeli terveit illeti, első helyen van a konverziós törvény alkalmazása, azé a törvényé, mely véglegesen likvidálta a kormányzás útjában álló egyik legsúlyosabb problémát- Az első esedékesség november 15-én a Bratianu Dinu és Tatarescu közötti súrlódások a kormány lemondásához vezethetnek• Tatarescu miniszterelnököt délután aztán csakugyan kihallgatáson fogadta a király. Amikor a miniszterelnök fél 7 órakor távozott a királyi palotából, a Keleti Újság munkatársának hozzáintézett kérdésére kijelentette, hogy a kormány helyzete soha sem. volt olyan szilárd, mint a jelen pillanatban. Sajnálatos, hogy a demagógia által felvert hullámok ilyen mértéket érnek el. A miniszterelnök rövid, határozott kijelentései után a válsághírek egyelőre elültek. lesz, mikor az adósoknak teljesíteniük kell az első részletet. Rvidesen uj utasításokat fognak kapni a íö'dmüvelésügyi minisztertől a mezőgazdaság racionalizálására irányuló akció továbbfolytatása érdekében, mely második nagy problémája a kormánynak. Azután itt vannak az egészségügyre és az iskolák építésére vonatkozó kérdések, valamint á történelmi emlékművek, a rokkantak segélyezésének problémái, melyek mind komoly figyelnie1- kívánnak. Ez utóbbi érdekében minden megyében külön bizottságokat fognak alakítani. Az élet minden ágába az alkotó tevékenység fuvallatát fogják igy belevinni. Folytassák továbbra is bürokrácia elleni harcot, erősítsék meg az üres agitációk és eredmény teleti izgatások ellen emelt védősáncunkat, bármilyen erősek is legyenek azok. Nyújtsák ki karjaikat, melynek meg kell védeni a közrendet és amelynek nem szabad ingadozni. Valósítsák meg ;gy egy jó közigazgatás céljait, hogy meg tudjuk valósítani egy hosszú és termékeny kormányzás célkitűzéseit isTatarescu a kormány terveiről beszéli a prefektusoknak
