Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-03 / 200. szám

7 ítí pvlsel Öház » BUDA PEST Héttő, 1934» szeptember 3, — ^ir« 4 *«i SVor pBrtatft p»«W te Srjnerw No. 34.256—1937 Előfizetési »rak belföldön: Egész ev^e 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 8.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. - 200. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDUE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Olaj, Baron L. Pop ncca 5. szám. Telefon: 508. — LevSofant Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek emu küld vissza és nem is Őriz meg a szerkesztőség. Karoly Királyt lobogódiszben yárja Kolozsvár Délelőtt tizenegy órakor érkezik s az ünnepségek után azonnal hazautazik Maniu súlyos kijelentéseket tett et lej stabilitásáról Tessék megnevezni! TIa van olyan magyar tőkevállalkozás a mi kisebbségi életünk területén, amely magyar alkal­mazottait, munkásait és tisztviselőit másokkal cse­rélte volna kk vagy akarná kicserélni, akkor nem lehet mellettük szó nélkül elhaladni. Van, vagy nincsen? Ha van, akkor: hol, ki, hogyan, miért? Ha nincsen, akkor a szegény kisebbségi magyar egzisztenciák uccáradobásának a vádjával sem le­bet terhelni senkit. Sokkal életbe-hasitóbb ma ez a kérdés, a kisebbség: lét önvédelmi erőfeszítései szá- mára, semhogy ne volna kötelességünk feltenni a kérdőjelét a nagy nyilvánosság előtt és a nyilvá­nosság elé. Nemcsak a mai napnak a kenyeréről van benne szó, hanem a jelen és jövő közötti ncm- zedékhidnak a végsőkig menő védelmezéséről, amelynek feladata, hogy a pillérek minden csava­rának az ellenséges, vagy gyáva meglazitásánál tüstént olt. teremjen s a hézagszakadás megakadá­lyozására energiát és áldozatot ne kiméljen. Az időnek ezt a reánk nehezedett, reánk kényszeri- tett feladatát a maga szédítő nagyságában fel kellett ismernünk és amilyen súlyos, vagy vészes a komolysága, éppen annyi határozott cselekvő­készségre adja meg a kötelességteljesités fáradha­tatlanságát. Neveket kérünk azért, mert okunk van rá. Ha semmi egyéb okunk nem volna, az alkalmat megadja az is, hogy egy szociáldemokrata magyar­nyelvű újságnak terjedelmes nagy cikket olvas­hattuk annak a magyarázgatásáról, miért nem találhatnak a szocialista szervezetek magyar mun­kásai megfelelő kapcsolatot a magyarság népi, ál­talánosabb jellegű, összefogó önvédelmi törekvé­seivel. Olyan kérdés ez, amibe ezúttal beleszólani nem akarunk, az idejétmúlt elméleti akadályok­nak egyrésze amúgy is magának a megpróbálta­tok munkásöntudatnak a prizsmáján kezd átlát­szó frázisokká íosziadozni s ez a munkásöntudat van hivatva arra, hogy a megnehezedett életkörül­mények példátlan súlyának a terhe alatt keresse azt a gondolatot, amelybe mentő horgonyát bele­akaszthatja. Ebben az újságcikkben van egy állítás a többi között, ami megdöbbent s amit ki kell emelni a maga szükebb nyilvánosságának keskeny keretei közül, mielőtt mások dokumentumnak használhat­nák fel néptestvérséget ostromoló kísérleteinél. Ez állítás szerint akadtak volna magyar tőkevállalko­zások, dolgoztató magyarok, akik a munkavé­delmi törvény , román“ kifejezésének alkotmány- ellenes és törvénytelen magyarázatát ürügyül használták fel magyar munkaerőknek az elbocsá­tására. Olyan állítás ez, amire meg kell szólalnunk és amire hangsúlyozott erővel kell feltenni a kér­dést: kik azok? Tessék megnevezni! Ha vannak ilyenek és ha attól kell ta: tani, hogy az alattomban rendszerré fajulna ennek az alkotmányellenesség­nek _a magyar tömegek bőrére alkalmazása, akkor idejében kell szembenézni a legkisebb részletvesze- belemmeh Ha mi az állammal és kormánnyal szem ben a vasúti műhely egyszerű kazánkovácsáig, minden jogtalanul megtámadott magyar egziszten ciának a védelmét vállalni tudtuk és sikra szál- lani van bátorságunk, akkor a hanyagság cs bűn nagymérvű gyávasága volna tőlünk, hogy magyar munkaadókkal szemben ne állítsuk fel a követelé­seinket. Mindaddig azonban, amig nevek pontos megjelölése nélkül hangzanak el ilyen állítások, nemcsak nem hisszük, de kénytelenek vagyunk megfelelő hangon legalább is kételkedni. Nem azért Írjuk ezeket a felhivásszerü sorokat, hogy egyszerűen csak tagadjunk. Annál kevésbé azért, (Kolozsvár, szeptember 1) Ünnepi dísz­ben fellobogózva várja Erdély fővárosa Károly királvt. A király inn* pelves íogadásáia min­den előkészület megtörténi. Az udvari vonat vasárnap délelőtt háromnegyed tizenegy óra­kor érkezik meg a pályaudvarra. Itt Tatár Co- riolan, volt miniszterrel az élén az Automobil Klubnak a vezetősége és hatóságok képviselői Mig a kormány és annak gazdasági bi­zottsága a belföldi kölcsönnel kapcsolatosan is, a lej stabilitásának a feltétlen fenntartását han goztatja, azalatt Kolozsváron Maniu Gyula olyan kijelentést tett, amely ebben a kérdés­ben meglepő. Szerinte nem a kormánytól függ a stabilitás fenntartása, hanem a nemzeti pa- rasztpárt magatartásától, amely a kormány minden ilyen igyekezetét már most meg tudja akadályozni. Maniu Gyula Kolozsvárra érkezett és a sajtó számára nyilatkozatában közölte, hogy mint a nemzeti parasztpárt alsófehérmegyei szervezetének elnöke és képviselője, képvise­lői beszámolót tart. Gyulafehérváron szep­tember közepén és ez alkalommal válaszolni fog Tatarescu miniszterelnök targujiui beszé­dére. Kapcsolatban azokkal a hírekkel, ame­lyek szerint a nemzeti parasztpárt vezetősége programjába készül felvenni a restabilizációt. Maniu a következőket mondotta: — Amennyiben a nemzeti parasztpárt vég­rehajtóbizottságának ülésén a lej restabilizá- ciója mellett fog dönteni, mintha bárkinek, bármilyen rétegnek a látatlan­ban való véleményezésére akarnánk hajlandóságot elárulni. Mi bizonyosságot akarunk látni és tudni, mert ha valahol a pillércsavar lazul, ott akarunk lenni. Ha pedig akadnak egyesek, akikre a vád rá­illeszthető, akker nem lehet ezt másokra is rá­húzni, annál kevésbé általánosítani. Annál inkább szükséges ennek a kérdésnek a felállítása, mert kisebb helyi vonatkozású román lapokból látjuk, hogy a törvény alkotmányellenes fogják fogadni a királyi. Őfelsége az állomásról egyenesen a verse­nyek színhelyére hajt és a Feleki tetőn elkészí­tett díszpáholyban foglal helyet, A verse­nyek után szalonkocsijában ebédel, részt vesz a délutáni versenyeken is és az Automobil Klubban tartott versenyek után kíséretével el­utazik. úgy a lej stabilitása a kormány min­den igyekezete dacára nem lesz fen tartható. Jó ideje már annak, hogy a nemzeti paraszf- párt vezeti az ország minden gazdasági és szo­ciális problémájának irányítását is. A liberális párt e tekintetben is régen lecsúszott vezető- poziciójáról. E kijelentésre a kormány részéről bizo­nyára válaszolni fognak. 'A közszolgálat újjászervezése. A tegnapi minisztertanácsról kiadott kom­müniké ezeket tartalmazza: A minisztertanács tudomásul vette az első dekrétumok, a kinevezések és előlépteté­sek revíziójára, valamint az álláshalmozásra vonatkozó alkalmazását. A minisztertanács a közszolgálatok újbóli beosztására és összeegyeztetésére vonatkozó dekrétum javaslatot is tanulmánvo* zás tárgyává tette és elhatározták az összes is­magyarázatára magánakciók igyekeznek befolyá­solni tőkevállalkozásokat. Felelőtlen elemek meg­indulnak és miért, miért nem, kísérleteznek. Érde­meket igyekeznek szerezni valamilyen érvényesü­lésükhöz. Az erdélyi magyar nép számára azonban életkérdéses az a terület, amire ennél a pontnál át- csatangclnak és a legkisebb momentum is vészes nagy kázust jelent, aminek szükséges tisztázására a lehető legnagyobb nyilvánosság elé megyünk. Mert ezt a mai kötelességet vállalnunk kell. Maniu kolozsvári kijelentései a lejről

Next

/
Thumbnails
Contents