Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-20 / 214. szám

xm. ÉVFOLYAM, m. SZÁM. KElETlUţSKG 5 Egy hónapra és ötvenezer lej pénz- büntetésre ítélték Wajszlovits Emilt, amiért nem tűzte ki hősök napján a román zászlót A nagyváradi szállodatulajdonos védő nélkül jelent meg a tárgyaláson és kirendelt védője vádbeszédet adott elő A provokálásnak meg is volt az eredménye, hi­szen az összes nagyváradi társadalmi egyesületek felszólaltak ellene. Megemlíti az ügyész Wajszlovits emlékezetes összeütközését az 1927. évi nagyváradi diákkon­gresszus egy csoportjával s azzal fejezi be beszé­dét, hogy a vádlott egyetlen alkalommal sem fe­lejti el kifejezést adni a román állammal szem­ben való ellenséges érzéseinek. Izgatás miatt kéri súlyos elitélését. Wajszlovits régi álláspontjához hiven védő­ügyvéd nélkül jelent meg s igy védelmét egy hi­vatalból kirendelt kapitány látja el. A kapitány azonban még az ügyésznél is súlyosabb szavakkal Ítéli el Wajszlovits cselekedetét. Az Ítélet. (Kolozsvár, szept. IS.) Wajszlovits Emil, a nagyváradi Park szálloda hires tulajdonosa, aki­nek érdekes eseteiről sokat inak már a lapok, ki­fogástalan eleganciával, egymagában áll a kolozs­vári hadbíróság folyósóján. Várja izgatási peré­nek tárgyalását. Az izgatási per abból támadt, hogy a május 10-i nemzeti ünnepen és május 24-én, hősök napján nem tűzte ki a román zászlót szállodája homlokára. Az esett miatt a nagyvá­radi román társadalmi egyesületek, számszerűit tizennégyen, feljelentést tettek Wajszlovits ellen a hadbiróságon, azon az alapon kérve megbünte­tését, hogy a román állam engesztelhetetlen el­lensége. Megkezdik a tárgyalást. Wajszlovits jelleg­zetes, szürkebetétes, magassarku lakkcipőjében be­megy a hadbíróságnak a vádlottak számára elke­rített helyére, a tolmács munkába lép s Wajszlo- vfts bemondja személyi adatait. Most Dán ezredes, a hadbíróság elnöke int egy katonának és széket hozat a vádlott számára. Wajszlovits meghajlással köszöni meg az elnök fi­gyelmességét és Eelyet foglal. Mi a vád? Felolvassák a vádiratot. A vádirat előadja, hogy 1934. május 10-én Radovici nagyváradi rendőrkomiszár megállapítván, hogy a Park szál­lodára nincs kitűzve a romár lobogó, felkereste Wajszlovits igazgatót s felszólította, hogy tegyen eleget a rendőrségi felszólításnak. Wajszlovits az újabb felszólításnak sem volt hajlandó eleget tenni és beszüntette a beszélgetést a rendőrkomiszárral. A hősök napján ismét megismétlődött az eset. A zászló ismét hiányzott a Park szállodáról s mi­kor a rendőrség megjelent. ’•# «> < V'C-yrr r. , ff , *• !•’ . - ; » * • i , • k A. .»fi'ir -Tr " V rv» . HM « V - ■ r ’.V ' J*' "J\. t ii 7- rendőrség ekkor saját maga függesztette ki a zászlót a szál­lodára, mire Wajszlovits kijelentette, hogy ez az ő beleegyezése nélkül történt. A vádirat beszámol arról a hatásról is, amit Wajszlovits viselkedése a nagyváradi román tár­sadalom körében keltett. Megemlíti, hogy az ösz- szes társadalmi egyesületek feljelentést tettek el­lene a hadbíróságnál, rámutatva arra a tartha­tatlan helyzetre, amit Wajszlovits Emil nyilván­való románellenessége idézett elő a határszéli vá­rosban. A mai tárgyaláson kihallgatták Milea Joant, Frenciu Teodort és Galea George detektiveket, kik annak idején a zászló-kitűzés ügyében felkeres­ték Wajszlovits Emilt. Mindhárman azt vallják, DIAKJELSZO! JÓ ÉS OLCSÓ LEPAGE! hogy Wajszlovits felszólításuknak nem volt haj­landó eleget tenni. Sulyoi büntetést kér az ügyész. Negulescu ügyész lövid vádbeszédet tart. — Bebizonyosodott, hogy Wajszlovits Emil engesztelhetetlen ellensége a román nemzetnek. Többször is tanúságot tett erről s most mi is tu­domást szerezhettünk gondolkodásáról, amely még mindég azon épül fel, hogy itt nem román, hanem magyar hatalom alatt él. Hogy nemzeti ün­nepeinken megtagadja a lobogó kitűzését, az nyil­vánvaló provokálás a román nemzettel szemben. Rövid tanácskozás után hirdeti ki a hadbi- róság ítéletét, amelyben egyhangúlag bűnösnek mondja ki Wajszloviisot izgatás vétségében és ezért egy hónapi elzárással és ötvenezer lej pénz- büntetéssel sújtja. Az ítéletet az újságírók hozzák a folyósón várakozó Wajszlovits tudomására, _mert a per­rendtartás szerint a vádlott nem lehet jelen az Ítélet kihirdetésénél, — aki nyugodtan fogadja azt s még akkor is megőrzi hidegvérét, mikor egy szu- ronyos katona áll melléje, ami azt jelenti, hogy le­tartóztatják s azonnal meg kell kezdenie bünteté­sének kitöltését. IIVaţlY£tr~Toiiiafiii tárgyalások folynia Ic Bukarestben (Bukarest, szeptember 18.) Az ipar- és ke­reskedelmi minisztériumban ma román-ma­gyar értekezlet vette kezdetét. Román részről az ankéten Demetrescu kereskedelmi vezér- igazgató és Marian a kiviteli hivatal igaz­gatója vettek részt. Á magyarok azt kérték, ne állapítsanak meg a Romániába szóló magyar kivitelre kvótát, mert a román kivitel Ma­gyarországba sokkal nagyobb, mint a magyar export Romániába. * Elrabolta a pilótát és repülőgépét Uéng szer leszállása után egy argentin föl elbír toUos (Buenos 'Áires, szeptember 18.) Á maga ne­mében párját ritkító eset történt Buenos Aires mellett, az ottani repülőtér közelében. Kény­szerleszállás után elrabolták az egyik argen­tin repülőtársaság pilótáját és gépét. A legér­dekesebb a dologban az, hogy a rablást nem banditák követték el, hanem egy dúsgazdag földbirtokos. Euston Sáliingnak, aki egyébként észak­amerikai állampolgár, hatalmas birtokai van­nak Vellanadaban, Buenos Aires mellett. A birtok határos az argentin állami repülőtér­rel. Sailing és az argentin állam között már régóta elkeseredett harc folyik. Előfordult néha ugyanis, hogy egyes repülőgépek kényte­lenek voltak a repülőtér előtt kényszerleszál­lást végrehajtani és ilyen alkalmakkor meg­rongálták Sailing ültetvényeit.) Az argentin állam több ízben meg akarta venni Sallingtól azt a területet, amely határos a repülőtérrel, de a földbirtokos hallani sem akart erről. Sai­ling minden repülőbalesetből nagy üzletet csi­nált, mivel az okozott károkért óriási kártérí­tési összegeket követelt és az állam a béke ked­véért eddig minden követelését kifizette, anél­kül, hogy perre került volna a dolog. Néhány héttel ezelőtt egy kényszerleszál­lás következtében megdöglött Sailing egy juha, a bíróság az emiatt támadt túlzott kö­vetelésével elutasította a földbirtokost, aki erre bosszút esküdött. Nemrégiben az egyik pilóta Sailing mezején ismét kényszerleszállást hajtott végre. Amikor megállt a gép, a pilóta boldogan sóhajtott fel, hogy nagyobb szerencsétlenség hála istennek nem történt. Ebben a pillanatban azonban gauchok és pásztorok egész raja rohanta meg a gépet, akik­nek élén rohant a bosszuszomjas földbirtokos. A pilótái szabályszerűen fogságba vetették és a re­pülőgépet elkobozták. A Sociedad Aeriennenek nem maradt más bátra, hogy pilótáját csinos ösz- szegért kiváltsa a fogságból, mert ha biróság elé kerül a dolog, akkor esetleg csak hetek, vagy hó­napok múlva térhetett volna vissza foglalkozásá­hoz. A pilóta azonban alighogy szabadlábra került emberrablás cimen feljelentette a földbirtokost, amelyért bizonyos körülmények között halálbün­tetés jár. Az argentin biróság ugyan nem Ítélte halálra a makacs földbirtokost, de viszont ami an­nál fájdalmasabban érintette tízezer aranypézö kártéritésben marasztalta el. Bratianu Jonelnek Kolozsváron Pop Cl cio Istvánnak Bukarestben akarnak szobrot emelni (Bukarest, szeptember 18.) Dobrescu De­meter volt bukaresti polgármesterrel az élén bizottság alakult, amely Erdély és a Eegá\ lelki közeledése érdekében elhatározta, hogy Kolozsváron szobrot állit Bratianu Ionelnek, Bukarestben Pop-Cicio Istvánnak. Visszaélések, a csendőrség fel- szerelési raktárában (Bukarest, szeptember 18.) A II. hadtest hadbírósága értesült arról, hogy a csendőr - parancsnokság felszerelési raktárában újabb szabálytalanságokat fedeztek fel. Nagymeny- nyiségü felszerelési cikket tulajdonítottak el és magánkézbe juttatták. Az ügybe 11 csendőr, köztük több altiszt van belekeverve.

Next

/
Thumbnails
Contents