Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-17 / 212. szám

4 a KuenUfssG WEKBEGBGS& OREMBSBBC A köröndi fazék — művészi köntösben Két napot Korondon töltöttem a nyáron. Büszkén írom le, hogy a Firtos és a Hollókő lábainál elterülő nagyközség a szülőfalum. Az iskolában és azután is, amikor csak szó került szülőföldemről, Korondról, gyakran és gúnyo­san a fejembe vágták: „maga köröndi fazék“ Ebben a megjegyzésben csúfolódás és gúny volt. Nem vagyok szégyenlős ember és mégis — köröndi fazék — bosszantott a dolog, mert szülőföldem és én másfél éves barátság és sze­relem után elváltunk egymástól. Csak nagy­ritkán látogattam meg. Ilyenkor meg fii rőd- tem a Sólyomkő patakban, lemostam a város porát, piszkát, gyönyörködtem kissé az éneklő székely kiejtésben és fordulatos beszédben, de azt gondoltam magamban: szép, szép a szülő­föld, de mégis csak szebb a városi élet s talán megbolondulnék, ha falun kellene élnem­Azóta sok minden történt a szülőfalummal és velem. Egy kicsit kinyílt a szemem, oko­sabb lettem és rájöttem arra, hogy a városon sem fenékig tejfel az élet. Két nap alatt Fá­bián Balázs vendégszerető házában tapasztal­tam, hogy Korond nem olyan utolsó község, sőt a hires köröndi fazékkal sem úgy áll a do­log, amint ahogy én hittem és általában még ma is hiszik sokan, akik a székely népnek nem a legjobb barátai. Egy kicsit belenéztem a fazék-iparba és attól elállt a szemem-szám. Merjen még va­laki előttem ezután gúnyolódni a köröndi fa­zékkal, mert velem gyűlik meg a baja, de úgy, hogy holta napjáig megemlegeti. Bizony dühös vagyok magamra is, hogy csak most láttam meg Korondot az igazi érté­kében. Most láttam meg a köröndi székelyt be­csületes és tehetséges mivoltában. Mert a kö­röndi fazék-ipar ma már kinőtt a gyerekcipő­ből és gyártmányai külföldön is teret kódi- tanak. Talán az egyetlen magyar ipar, amely Ro­mániában virágzó s habár minden második köröndi házban készítik a köröndi edényt és virágvázát, mégsem tudnak eleget csinálni be­lőle. Nem véletlen, hogy azt Írtam: „csinálni“, mert ma már a köröndi fazékgyártás nem ipar, hanem finom, magas színvonalon álló — ipar­művészet. Minden ház és minden gyár, — mert ma már gyárak is vannak! — más munkát készít, mások a formák, mások a minták, más a fes­ték és más a „művészi“ felfogás. Annyi erede­tiség, annyi ötlet és finom művészi érzék nyil­vánul meg ezeken az edényeken, hogy a híva­tásos iparművészek tanfolyamra járhatnának a köröndi székelyhez — tanulni eredeti népi és stilizált iparmüvészetet. Megnéztem Katona Sándor gyárát, ahol egy tizenkét éves rokonom dolgozik. Lőrinc« Andrásnak hívják. Szőke, álmodozó szemű, magashomloku gyerek, azt hittem volna, hogy költő, ha nem áll előttem mezítláb, foszlndozó harisnyában, agyagosán és piszkosan. — Mi vagy te a gyárban! — kérdeztem tőle. — Festő, — felelte magabizőn és olyan ér­telmesen nézett reám, nagy szemeivel, hogy az örömtől dobogni kezdett a szivem. — Miféle festő? — Fazékfestő, vagy urasan: edényfestő. Festek én fejből verágokat és stelezált figu­rákat. — Stilizált figurákat talán? — Hásze az mindegy, csak a verág szép le­gyen. Jöjjön sze, nezze meg. Egy padlásszerü helyiségben dolgoztak né­gyen. Itt már javában száradtak a szebbnél- szebb formájú edények, melyeket lenn a föld­szinten hallatlan kéz- és lábügyességgel csi­náltak. Andris leemelt a polcról egy virágvá­zát és ott előttem, másodpercek alatt bemu­tatta a tudományát- Fejből, minta nélkül, durva ecsettel olyan virágokat festett a vá­zára, melyek úgy színezésben, mint rajztudás­ban, valamint a díszítések elosztásában ipar- művészeti remek volt. — Hol tanultad mindezt? — Ehejt Katona urnái, akié a „gyár“, ö es igy kezdte és immár gyára van, gazdag ember. — Csak ilyent tudsz csinálni? — Dehogy es. Az magától jön. Fejből és ér­zésből. Látja az ember a mezőn. A mesterség csak ott van, hogy a festő ügyesen helyezi el a vázán, amit a természetben lát. Es fénylett két nagy szeme. Jött, hogy megcsókoljam Andrist, aki mindezért havi ezerkétszáz lejt kap. Panaszkodik, hogy a fes­téknek nincs elég szinváltozata. Pedig igy is olyan szép és Ízléses a virágváza, a festett vi­rág olyan pompásan tölti ki a teret, hogy And­ris kész népművész a javából és ha modern festészetet tanulna, őstehetségével sokra vinné- Azonban igy sem féltem az Andrist, mert ka­tonaság után gyáros lesz és ő is irányítani fogja az utána jövő Andrisokat, mert ebből a fajtából aztán terem Korondon bőven. A falu három részből áll: Felszeg, Alszeg és Tószeg. Tószegen mindenki edényt csinál és minden családban van egy festő, népművész, is­tenáldotta őstehetség. Müvészkolonia ez, mely­ről könyvet kellene 'Írni és festeni, hogy a vi­lág lássa a székely falut igazi mivoltában, ős- erejében s népüvészetének káprázatában. Nem is tudom, hogy hová szállítják eze­ket a gyönyörű edényeket, virágvázákat, mert a kolozsvári piacon látható köröndi fazekak és edények csak másod- és harmadrendű ké­szítmények. És öröm látni azt, hogy Korondón — ta­lán az egyetlen magyar község Romániában! — nincs szegénység. Csak a részeges és mun­kakerülő nem tud boldogulni. Eszes, tehetsé­ges nép és boldog falu, ahol még ma is min­den vasárnap megszólal a zene, táncol az ifjú­ság, a mezőn munka idején nem némáit el még a dal és — Istenem, ami a legnagyobb öröm, — van még gyerekáldás bőven!.-. Mikor döcögős szekéren a parajdi állo­másra hajtattam, hogy hazautazzak Kolozs­várra, még egyszer Korondon, a Firtos-hegyen és Hollókőn végigsiklott a tekintetem és forró hullám futott végig rajtam. Már nein féltem a falutól, sőt beleszerettem. Büszke vagyok Ko­ronára, szülőfalumra, büszke a köröndi fa­zékra s most már tudom, hogy a szép iránti rajongást Korondon rakták a tarsolyomba. Olajos Domokos. 11934. évi I 1 KilWVWAPI AIjCS» kiadvánvok 1 míg a készlet K tart! Babits: Az európai irodalom története, 360 oldal, l ej 1Q0 illusztráció, egészvászontötösben ........................... 144*— Földes Jolán: Mária Jól érett, 264 oldal, kötve... ... 84*— Molnár Ferenc : Pál uccai fiuk. Rendes ára !5Q’— lej, könyvmpi kiadás cak .................................................... flO*— Mára! Sándor: Egy polgár vallomásai, fűzve 60, kötve Szép Krnő: Dali-dali dal, fűzve 27, kötve, finom papiron 57 — Ady összes versei. — Propaganda kiadás. 600 oldal, egész vászonkötésben, finom papíron ... ................................ 120*— m. Kapható a Keleti Új­ság kiadóhivatalában 1 Kolozsvár, Baron Pop u. 5 Vidékieknek a könyv ára és 10 lej portó költség előzetes beküldése ese­tén azonnal -záilitjuk. 150 lejt túlhaladó megrendelésnél, ha az összeget előre beküldik, — a szállításért portóköltséget nem számítunk. XVII. ÉVFOLYAM. 212. SZÁM. Vezérképvise­let Friedmann Ármin,Oradea (:Nagy várad:), Promenade Eminescu 16. borotva-pengét! (az acélipar legtökéletesebb alkotása) és öröme lesz a borotválkozásban. Rendkívül kiéleződtek az ellen­tétek Kataiőnia és Kastilia között Otthagyták a kortezt a katalán képviselők — Katalónia elnöke harcot hirdet Madrid ellen (Barcelona, szeptember 15.) A katalán kép­viselők a minap kivonultak a kortezből és pél­dájukat követték a baszk képviselők is. Ezzel ismét kiújult a régi harc Katalónia és Kastila között, amely már évszázadokkal ezelőtt sú­lyos véráldozatokat követelt. A san sebastiani paktumban autonómiát ígértek a katalánoknak és ezt egy év múlva meg is adták. Katalónia „generalidad“-ja amelynek most Don Luis Companys az elnöke, saját minisztériummal és parlamenttel rendel­kezik, amelynek Cortes a neve. Katalónia azon­ban kénytelen magát alávetni a legfelső alkot­mányos birodalmi törvényszék Ítéleteinek és épp ez a körülmény okozta a viszály kiélesedé­sé*,. A legfelsőbb bíróság nemrégiben valami kisebb jelentőségű dologban Kataloni ellen, ho­zott döntést, amit azonban Barcelonában nem akarnak elismerni. Ennek következtében Ka- talonia fővárosának nccáin ismét ott lenge­nek a szeparista lobogók és terjednek a harci jelszavak Madrid ellen. A kortezből eltávozott katalán képviselő­ket nagy diadallal fogadták Barcelonában. Óriási tömegek üdvözölték őket. Don Luis Copanys államelnök feltűnő be széddel fogadta a képviselőket és kijelentette, hogyha ők megesküsznek arra, hogy Katalo- niáért élnek és halnak, akkor ezek nemcsak puszta szavak, hanem olyan kijelentések, ame­lyeket hajlandók bármikor tettekké átvái- tóziaini. Madridban azonban egyelőre nem ijedtek meg a katalán fenyegetéstől, noha elkövetnek abban, a tekintetben is mindent, hogy a kon­fliktust lehetőleg simán intézzék el. A katalán liga mindent elkövet, hogy a mostani spanyol kormányt bukásba kergesse. A spanyol cen­zura, amelyet Spanyolországban gúnyosan „Donna Anasztáziádnak neveznek, természe­tesen mindent elkövet, hogy a sajtóban no ke­rüljenek nyilvánosságra riasztó kirek, de ez­zel szemben annál zavarosabb a helyzet Barce- lónában. Barcelóna ugyanis nemcsak fővárosa Kataloniának, hanem központja a spanyyol anarchistáknak és fogadalmi szindikalisták- nalc is. A szociális bajok mellé, amelyek gya­korta sztrájkban és merényletekben nyilvánul­tak meg, most hozzájárulnak még a szepera- tista összeesküvések. A közhangulat rendkívül izgatott és józanabb körök csupán abban re­ménykednek, hogy a spanyol köztársaság el­nöke Alcala Zamora jótékonyan avatkozik majd bele a viszályba, ha visszatért a nagy hadgyakorlatokról. MOZI EDISON-MOZGO: Vasárnap: 1. EGY EJ VELENCÉBEN. (Bállá Llel). 2. SCAM- POLO. 3. PETRO ACHEMICO. Szombaton éjjel fél 12-kor Várad! Aladár együttesének fellépése. Csak lelnötetknek. Xrsárnap d. e. 11 órakor IGLO. Ifjú­ság! matiné s lejes helyárakkal. *8*0 ftlincs rossz üzIeCmenef, 3ia a Keieli Djságban fiirafet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents