Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-16 / 211. szám

XVII. ÉVFOLYAM. ZU. SZÁM. HElETSUfsKG BARTHOU,SIMON és ALOISI hatalmas beszédekben utasították vissza Beck külügyminiszternek a kisebbségi jogvédelmet felmondó bejelentését A nagyhatalmak megengedhetetlennek tarifák, hogy Lengyelország egyoldalulag revideálja a békeszerző­dést — Az angol sajtó veszedelmet lát Lengyelország magatartását an Pllsudszky táviratilag gratulált Beck külügyminiszternek (Géni, szeptember 14.) Beck tegnapi fel- tünéstkeltő beszédére elhangzottak a válaszok. Péntek délelőtt igen nagy érdeklődés mellett elsőnek Simon angol külügyminiszter, utána Barthou francia külügyminiszter válaszoltak. Sir John Simon beszédének bevezetőjében ki­jelentette, hogy eredetileg nem volt szándéká­ban beszélni, mert nézete szerint a Népszövet­ség komoly helyzetére való tekintettel más kérdésekkel kellene, foglalkozni, azonban köte­lességének tartja, hogy Becknek válaszoljon, inert nem akarja, hogy hallgatása téves ma­gyarázatokra adjon okot. Beck tulajdonképpen két problémát vetett fel. Az egyik indítvány a kisebbségvédelem álta­lánosítására vonatkozik, a másikat Lengyel- ország különleges helyzete és fenyegetése a ki­sebbségi szerződés egyoldalú felmondásával hozza előtérbe. Az első kérdés, amely teljesen függet­len a másodiktól, a hatodik bizottság hatáskörébe tartozik és az foglalkozik majd vele. A második problémánál nem tudja, hogy tulaj- dósképpen mit akart mondani Beck azzal, amikor fenyegetőzött, hogy Lengyelország megtagadja együttműködését a kisebbségi jog­védelemmel- Mindenesetre figyelmezteti Len­gyelországot, hogy a kisebbségi szerződéseket elfogadta s a végrehajtásra vonatkozó eljárási szabályokat is magára nézve kötelezőnek is­merte el. A Versailles! szerződés 39. szakaszát nem szabad figyelmen kívül hagynia és a szerződéseket egyoldalúan felmondani nem lehet. Barthou beszéde Az angol külügyminiszter replikája ügyes volt, de szűkszavú ahhoz, hogy tisztázza a kényes problémát. Barthou beszéde minden­esetre mélyebben nyúlt a kérdés mögé, bár megoldatlanul hagyta. Barthou kijelentette, hogy miután az angol birodalom képviselője hazájának álláspontját teljesen világosan ki­fejtette, kötelességének érzi, hogy Pyancia- ország — mint az egyezmény egyik aláírója -- részéről csatlakozzék Simon álláspontjához. Franciaországnak a kisebbségi probléma meg­vizsgálásában sohasem voltak külön szem­pontjai. Franciaország 15 éve törekszik arra, hogy elismertesse a népek jogait és hogy elkerül jék a visszaéléseket, amelyekre a a népkisebb­ségi jogok ürügyet szolgáltatnak. Lengyel ország múltbeli magatartásának logikus vona­lán marad, amikor csak a Népszövetség szem­pontjából vizsgálja a problémát, Nem hiszi, hogy e szerződések módosí­tásának lehetősége tiltva volna, de nem hiszi azt sem, hogy egyetlen államnak joga lenne egyoldalúan elvégezni e módosításokat, annál kevésbé a többi állammal szemben való demonstrációként. Becknek tagadhatatlan joga yolt ahhoz, amit mondott, de a forma, amelyet választott, nein volt megfelelő, bármennyire váratlanul is jött az, másrészt e javaslat a Népszövetséget be­fejezett tény elé állítva, az ellenkező eredményt éri el- Ha ez a példa más államokra is hatással lesz, úgy könnyen megtörténhetik, hogy veszélybe döntik azt a tekintélyt, amely­(Paris, szeptember 14.) A francia sajtó nagy izgalommal tárgyalja Beck külügy­miniszter kijelentését, hogy Lengyelország fel­mondja a kisebbségi szerződéseket. A lapok megállapítása szerint Beck elhamarkodott lépése teljesen egyéni volt s a lengyel kormány, mi­kor belátja a kérdés nagy hordercjét, nem fogja helyeselni a külügyminisz­ter magánakcióját. Az Oeuvre szerint Beck külügyminiszter lépése a leg­súlyosabb csapás a Népszövetség ellen megalakulása óta s ez annál is inkább érthetetlen, mert Lengyel- ország e lépésével hálátlannak bizonyult a Népszövetséggel szemben, amelynek újjászüle­tését köszönheti. A Journal sajnálja, hogy Beck külügyminiszter lépéséről nem tájékoz­tatta előre a francia delegációt. Különben Lengyelország magatartásából világo­san kitűnik, hogy mennyire mélyült a szakadék a keleti paktum felvetése óta Lengyelország és Franciaország között. A lap aggódik, hogy a lengyel lépés mögött Németország közreműködése játszik szerepet, mert a kisebbségvédelem általánossátótele azt jelentené, hogy Németország is beleszólhatna abba, hogy Franciaország miként kezeli az elzászlotharingiai német kisebbséget. A Figaro szerint Franciaország nem egyezhetik bele a kisebbségvédelem általánosításába, mert nem tűrhető, hogy Németország bele­szólhasson az elzászlotharingiai német kisebbséggel szemben folytatott francia politikába. Az angol politikai körökben nagyon ked­vezőtlenül fogadták Beck lépését. Anglia nem hajlandó belemenni abba a rendszerbe, hogy a háború után kötött szerződéseket egyoldalúan fel lehessen mondani. Lengyelország súlyos csapást mért a Népszövetségre és támadást intézett a versaillesi szerződés ellen, nyilván­valóan aszal a céllal, hogy közeledhessék Né­metországhoz — jelentik ki mértékadó angoi politikai körökben. Az angol lapok kiemelik, hogy Lengyel- ország létrejötténél a kisebbségi szerződések el­fogadása előfeltétel volt. Ennek köszönheti a lengyel nép, hogy önállóságát visszanyerte s ezeket a szerződéseket egyoldalúan felmondani nem lehet. A Daily Mail felteszi a kérdést: Meg lehet-e engedni, hogy Lengyelország egy­szerűen széttépje a világháborút befejező nem­zetközi szerződéseket1? Erre kell válaszolnia a lyel a Népszövetségnek birnia kell és amellyel a hatalmak ezt a szervet felruházták. Francia- ország barátja és szövetségese Lengyelország­nak, nem hiheti tehát, hogy Beck intervenciója ilyen következményeket fog maga után vonni, azonban azt hiszi, ha a lengyel külügyminisz­ter kijelentéseit azok valódi értelmére szállít­ják le, úgy nem fogja többé provokálni egye­sek nyugalmát és mások kisértését. Lengyel- ország kezdeményezése ebben az esetben össz­hangba lesz hozható a szerződésekbe foglalt elvek és feltételek tiszteletével, amelyekhez a lengyel nemzet szabadon hozzájárult akkot-» amikor visszanyerte jogtalanul elrabolt füg­getlenségét. Harmadiknak Aloisi olasz delegátus szólalt fel. Ha Beck beszédét — mondotta — nem el­szigeteltségében, hanem összefüggéseiben néz­zük, úgy arról van szó, hogy a tizenöt évvel ez­előtt hozott szerződések revideálható!-,. Olasz­ország mindig azt az álláspontot sürgette, hogy a szerződések nem megváltoztathatatlanok és hogy ezeknek alkalmazkodniok kell az idők követelményeihez. A lengyel megnyilatkozás­ból két megállapítás vonható le. Egyik, hogy egy nemzetközi szerződés szorul módosításra. A másik, hogy a revízió gondolata nem csupán gyakorlati kérdés, amelynek alkalmazása bizo­nyos esetekben fennáll, hanem általános- érvényű elv. Olaszországnak az az álláspontja, hogy ezt az elvet nagyobb fontosságú kérdé­sekre is alkalmazni kell. Népszövetségnek. Ha válasza igenlő lesz, a többi állam is kedvet kap az ilyen lépésekre, ami a Népszövetség halálát jelenti. Nem sza­bad elfelejteni, hogy Csehszlovákiában és Ro­mániában is többmillió magyar él. Csehszlová­kia már is megszegte a békeszerződésekben előirt ama kötelezettségét, hogy a ruthén föld­nek autonómiát adjon. A New Cromclc szerint a nagyhatalmak neheztelnek Lengyelországra, mert lépése más államoknak is példát ad. A békeszerződéseket azonban nem lehet egyszerűen csak széjjeltépni, mert ez a revíziót jelenti s a kisantant, ha e lépést elfogadja, nem til- takozhatik többé az ellen, ha egy szép napon más ország is hasonló álláspontra helyezkedik. A Daily Telegraph hangsúlyozza, hogy Len­gyelország annakidején elfogadta a Népszövet­ség által garantált kisebbségi jogvédelmet s ennek alapján nyerte el állami önállóságát. A Morning Post szerint Lengyelország a genfi bejelentéssel azt akarta bizonyítani, hogy többé nem szorul Franciaországra és el akarja szakítani a francia járószalagot. A Daily Herald egyetemlegessé szeretné tenni a kisebbség védelmét. Francia kormánykrökben hűvös rezervált- sággal fogadják Beck genfi bejelentését. Alii tólag a francia kormány azon a véleménye?? van, hogyha nem lehet Lengyelországot rá­bírni az egyoldalú felmondás vissza­vonására, a hágai döntőbiróság elé kell vinni az ügyet­A cseh külügyminisztériumhoz közel álló Prager Tageblatt riadót fuj és súlyos jelentő­séget tulajdonit Beck bombájának, mert sze­rinte ez jelenti először a szerződések revízióját. Megengedhetetlen, mert aláaknázza a békeszer­ződéseket. Varsó helyesel (VARSÓ, szeptember 14.) Lengyelország­ban helyeslik Beck bejelentését. Pilsudszky marsall üdvözlő táviratban köszönte meg Becknek, hogy a Lengyelország szuverinitását sértő szerződéseket felmondotta. Félhivatalo­san megerősítik, hogy Beck külügyminiszter bejelentését a lengyel kormány megbízásából tette s a lengyel kormány teljesen egyetért vele. A varsói lapok megállapítják, hogy Beck lépése megfelel a lengyel nép érzéseinek. Len­gyelország továbbra is teljesíti kötelezettségeit kisebbségével szemben, de nem engedheti meg szuverénltásának csorbítását. Nagy az izgalom az egész európai safiőhau

Next

/
Thumbnails
Contents