Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-16 / 211. szám

Pvisel <5há2 bjdapes? v Taxa postai* pUUU* Iá nnmerar No. 84X58—18*7. Vasárnap, 1984, szeptember 18, — Ara 5 EI5flxctési árak belföldön: Egész évre 800, félévre *"0, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy Ívre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 Pengő. Egyes számok az tbnsz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYAKPART1 LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 211. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ETEDBE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: On], Baron L. Fop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Lev51 Am: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek «em küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztő vég. A lengyel paradoxon \ szovjet népszövetségi delegációja már szállodai szobákat is bérelt Genf ben Aff«! larlaina&y hogy nagyarányú füntolések !esza ■telt a hevonuláshor — A kisaniant Törökország* nak akarja fenlarfani a megüresedett fianácstagságot (Genf, szeptember 14.) A szovjet valószínű­leg még ma bevonul a Népszövetségbe. Még nem tudják, melyik órában történik meg a szovjet-delegátusok bevonulása, de az már bi­zonyos, hogy az egyik genfi szállodában a delegáció részére több szobát béreltek még pénte­ken reggel. A bevonulás időpontját állítólag a főtitkárság kérésére titokban tartják, mert félnek, hogy egyes körök tüntetést rendeznek a szovjet de­legátusok ellen. Különben újabban már a francia lapok is támadják a szovjet belépését. A Journal sze­rint a szovjet a Népszövetségbe való belépés­sel nem a békét akarja szolgálni, hanem a vi­lág forradalmasítására való törekvéseit cé­lozza. A svájci lapok konkrét vádakat is hoznak fel a szovjet ellen. Szerintük a szovjet, mikor felvetődött a Népszö­vetségbe való belépés terve, ünnepé­lyes Ígéretet tett a vallásszabadság tiszteletbentartására. Ennek ellenére az utóbbi napokban negyven két papot száműztek Solowki szigetre. Kiew­A kisantant csütörtök délutáni értekezle­tén a Havas-iroda jelentése szerint az osztrák kérdésről, a Habsburg-restaurációról, a meg­üresedő tanácstagsági hely betöltéséről és Beck beszédéről volt szó. A tanácskozásokról semmiféle felvilágosítást nem adtak, azonban beavatottak úgy tudják, hogy Kina tanács'- tagságának megszűnésével a kisantant álla: mok Törökország tanácstagságára szavaznak. A kisantant magatartásáról a lengyel bey jelentéssel kapcsolatosan az ismert francia külpolitikai publicista, Pertinax küld je­lentést az Echo de Parisnak. Szerinte a kisantant elvben osztja Len­gyelország véleményét, azonban hely­teleníti, hogy a szerződéseket egysze­rűen a papírkosárba dobják. A kisantant képviselői ismét összeültek s elvi­leg Lengyelország lépését helyeselték, de a módot elvetik. A nagy elvi különbség a kisan tant és Lengyelország között az, hogy a kisantant a kisebbségi szerződéseket bői tiz papot hurcoltak el. A kaukázusi katho- likus templomokat bezárták és a lelkészeket gyüjtőtáborokba vitték. A Journal des Nations szerint csütörtökön három szovjet szakértő érkezett Párisból Genfbe, akik elhozták azt a választervezetet, amelyet a meghívó sürgönyre Litvinowal együtt készítettek el- A válasz kielégítő és a belépés így biztosítottnak tekinthető. Újabb terv szerint a közgyűlés szuverenitását sem fogják megsérteni és a szovjet felvételét a ren­des eljárással intézik el. A Times Párisból kapott jelentés szerint a francia diplomácia már nem ringatja magát a keleti Locarno illúziójában- Francia körök­ben már nem tartják fontosnak a keleti Lo­carno ügyét s inkább a szovjettel való szövet kezést szorgalmazzák. Franciaqrszág ezt a lé­pést is Angliával együtt óhajtja megtenni mint ahogy semmit sem tesz Anglia nélkül, Német­ország bekerítését célzó akcióiban. A keleti Locarno kútba esése még inkább sar­kalja Franciaországot, hogy Olaszország felé forduljon és a középeurópai problémákkal be hatóbban foglalkozzon. csak a népszövetségi alkotmányban előirt módon látja megváltoztatha- toknak. * Kína felszólalása a népszövet­ségi tanácsban A népszövetségi tanácsülésen a kinai dele­gátus is felszólalt, aki a távolkelet problémái­ról beszélt és hangsúlyozta, bogy Kina szilár­dul el van tökélve összes jogainak fenntartá­sára és nem fogad el befejezett tényeket. A Népszövetség felelőssége abban az arányban nő, amily mértékben súlyosbodik a helyzet a szélsőkeleten. Púi császár trónralépése nem változtatta meg a mandzsuriai állam törvény télén jellegét. Egyesek rablásai nem mások, mint egy guerilla harc aktusai, amelyek egy nép tiltakozásai a diktatúra ellen. Kedvező eredményeket vár a szovjetek belépésétől és az Egyesült Államok közeledésétől a Népszövet­séghez. Valóságos viharfészket korbácsolt fel Euró­pában a lengyel bejelentés. A nyugati államok, amelyek a békeszerződések sérthetetlenségét han­goztatták, most egyszerre felriadnak: ha megen­gedjük Lengyelországnak, hogy egyoldalulag meg­változtassa azt az egyezményt, amelyet aláirt, ak­kor holnap követni fogják eljárását más államok is és mi kerekedik majd ki ebből?! De nemcsak ilyen magasabbrendü szempontok vezetik az álla­mokat heves tiltakozásaik során. Nekik ninc3 ínyükre, hogyha általánosítják a kisebbségi jog­védelmet, akkor az ő ügyeikbe is beleszólhassanak. Hogy is festene majd a dolog, ha Németország egyszerűen előáll, és vizsgálat tárgyává akarja tétetni az clzászlotharingiai német kisebbségeknek a sorsát/ A probléma, amelyet Beck külügyminiszter felvetett, szerfelett bonyolult, mert mögötte külön­böző elvi szempontok, magánérdekek, őszinte bé­ketörekvések és alattomos farizeuskodások kuszá­idnak össze. Ez kitűnik az egyes országok sajtói­nak hangjából, amelyek csak részigazságokat szol­gáltatnak, de mind különbözőképpen terelik el a figyelmet az igazi okokról. A részigazságok és a féligazságok veszedelmesebbek még a hazugságnál is, mert az igazságnak a látszatát keltik fel és szándékos megtévesztésre irányulnak. Meg kell állapítani legelőször is, hogy itt sok hűhó folyik semmiért. Azok az államok, amelyek követelik, hogy Lengyelország tartsa be a békeszerződésnek idevonatkozó szakaszát, a gyakorlatban igazán nem sokat törődnek azzal, hogy betartja-e, vagy sem. Itt csak a papír formula a fontos. Ami pedig Lengyelországot illeti, nos, legyünk nagylelküek ' és no kételkedjünk* Lengyelország nemes inten cióiban. Am ne felejtsük el, hogy Lengyelország, amely megjátsza magát most z népkisebbségi jo­gok élharcosának, _ éppen német lapok közlés« szerint __ a napokban szüntette meg a két utolsó magánjellegű fehér-orosz iskolái is és ezzel lom tárba hajította az egész fehér-orosz iskolai auto- nómiát s e kisebbségek gyermekeit is lengyel is­kolába kénysseritette. Ez csak egy epizód, éppen a legutóbbi napok eseménytárából, de meg lehet kér­dezni a lengyelországi kisebbségeket, hogy tényleg olyan eszményi állapotban élnek-e, mint ahogyan ők maguk ezt feltüntetik? *A lengyel nemzet érzelmi világa a túlzó nem­zetiesség felé hajlik, a totalitás elvére törekszik és felbuzdulva a német példán, Varsó éppen most adott hajlékot annak a kongresszusnak, amely egységbe tömöríti a kidföldön élő összes lengyele­vet. Nyolcmillió lengyel él Lengyelország hatá­rain túl, mindenesetre igen nagy szám. Azon a kongresszuson, amely most lezajlott, az észak­amerikai, franciaországi, németországi, cseh­szlovákiai, brazíliai, litvániai és kanadai len­gyelek képviseltették magukat nagyobb man­dátummal, egy-egy mandátummal azoknak- az országoknak a lengyel kisebbségei, amelyek arány­lag kisszámuak. A lengyel kongresszus jogokat követel a saját kisebbségeiknek és kihangoztatta, nogy a lengyel kisebbségek valamennyien kötele­sek ápoini a nagy lengyel gondolatot és mindent elkövetni, hogy anyaországuknak gazdasági és po­litikai érdekeit szolgálják. A kisantant ülésezik

Next

/
Thumbnails
Contents